Magyari rózsafa
Tamási Áron
Könyv
Kairosz kiadó, 2009
Kairosz kiadó, 2009
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 1 800 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 1 800 Ft
Leírás
Tamási Áron (Farkaslaka, /Erdély/ 1897. szeptember 20. – Budapest, 1966. május 26.) Kossuth-díjas magyar író. Leggyakrabban az ún. népi írók közé sorolják.
Az első világháború után családjával együtt a Romániához csatolt Erdélyben maradt, majd 1923 júliusában, huszonhat éves korában kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba. A székely népballadák, népdalok és népi mókák ihlették azokat a novellákat, amelyekből az első kötete összeállt. 1926-ban hazatelepült Kolozsvárra, hogy aztán rövid időn belül szűkebb hazájában, de Magyarországon is az egyik legnépszerűbb író váljék belőle...
*
TAMÁSI ÁRON eme műve a székely népi alkatot, gondolkodást, beszédet örökíti meg.
Ezt a kisregényét 1941 elején írta, a felhőtlen öröm, a nemzeti mámor hónapjaiban, nem sokkal azután, hogy a második bécsi döntés nyomán Észak-Erdély - így tehát az író székelyföldi szülőhelye is - visszatért Magyarországhoz.
Az 1940 tavaszán játszódó történet színtere egy kis székely falu, itt él családjával Magyari Balázs, a siheder legény, és itt basáskodik a román hatalom két helyi képviselője, a tanító Zsudu és a csendőr Furunka, akik, ha csak lehet - márpedig sűrűn lehet -, visszaélnek a kiváltságos helyzetükkel.
A bonyodalmat okozó konfliktus abból bomlik ki, hogy a székely fiúknak vasárnaponként részt kell venniük a piactéren katonai előkiképzésen, ahol a két román parancsnokol, s ahol lépten - nyomon megalázzák, otrombán szidalmazzák a fiúkat, akik persze a maguk góbé eszével bolondot csinálnak a botcsinálta parancsnokokból.
Magyari Balázs, amikor Zsudu megüti az egyik barátját, elhatározza, hogy többé nem fog engedelmeskedni a két románnak, és elhatározása kifejezéseként a kegyetlenkedő Zsudut a patakba löki, a temetőben lövöldöző, sírgyalázó Furunkát pedig lefegyverzi, majd a csendőrségi fogdából kiszabadított István nevű társával fegyveres ellenállás szervezésébe kezd.
Naiv, ábrándos terve szerint a fölkelt székelységnek kellene kiűznie a románokat Erdélyből, ezért valóságos gerillaháborúra készülődik. Már éppen életveszélyesre fordulna a hegyekben gyülekezők sorsa, amikor megérkezik az örömhír: a nagyhatalmak úgy döntöttek Bécsben, hogy Észak-Erdély és vele a Székelyföld visszatér Magyarországhoz, és a román hatalomnak azonnal ki kell vonulnia e területről.
Örömittas, hálafohászos jelenettel zárul a kisregény.
Mivel ez a munka minden 1945 utáni Tamási - kiadásból kimaradt - érdemes a legszélesebb körben beszerezni.
A kötethez Bertha Zoltán írt tanulmány értékű, elemző utószót.
*
A „MAGYARI RÓZSAFA” című eme kiadványt a Tamási Áron sajátos stílusát kedvelő, a székely gondolkodással, szemléletmóddal ismerkedni kívánó olvasóinknak ajánljuk, akik ezzel a kötettel olyan művet kívánnak forgatni, amelyben benne vannak a jellegzetes „mesehősök”, benne van a havasok nagyon is földi és nagyon is mitikus világa, a székely nép szomorú sorsa és törhetetlen derűje, kitartása, furfangja, humora; benne van Tamási nyelvi zsenije, Erdély lelkülete.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Az első világháború után családjával együtt a Romániához csatolt Erdélyben maradt, majd 1923 júliusában, huszonhat éves korában kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba. A székely népballadák, népdalok és népi mókák ihlették azokat a novellákat, amelyekből az első kötete összeállt. 1926-ban hazatelepült Kolozsvárra, hogy aztán rövid időn belül szűkebb hazájában, de Magyarországon is az egyik legnépszerűbb író váljék belőle...
*
TAMÁSI ÁRON eme műve a székely népi alkatot, gondolkodást, beszédet örökíti meg.
Ezt a kisregényét 1941 elején írta, a felhőtlen öröm, a nemzeti mámor hónapjaiban, nem sokkal azután, hogy a második bécsi döntés nyomán Észak-Erdély - így tehát az író székelyföldi szülőhelye is - visszatért Magyarországhoz.
Az 1940 tavaszán játszódó történet színtere egy kis székely falu, itt él családjával Magyari Balázs, a siheder legény, és itt basáskodik a román hatalom két helyi képviselője, a tanító Zsudu és a csendőr Furunka, akik, ha csak lehet - márpedig sűrűn lehet -, visszaélnek a kiváltságos helyzetükkel.
A bonyodalmat okozó konfliktus abból bomlik ki, hogy a székely fiúknak vasárnaponként részt kell venniük a piactéren katonai előkiképzésen, ahol a két román parancsnokol, s ahol lépten - nyomon megalázzák, otrombán szidalmazzák a fiúkat, akik persze a maguk góbé eszével bolondot csinálnak a botcsinálta parancsnokokból.
Magyari Balázs, amikor Zsudu megüti az egyik barátját, elhatározza, hogy többé nem fog engedelmeskedni a két románnak, és elhatározása kifejezéseként a kegyetlenkedő Zsudut a patakba löki, a temetőben lövöldöző, sírgyalázó Furunkát pedig lefegyverzi, majd a csendőrségi fogdából kiszabadított István nevű társával fegyveres ellenállás szervezésébe kezd.
Naiv, ábrándos terve szerint a fölkelt székelységnek kellene kiűznie a románokat Erdélyből, ezért valóságos gerillaháborúra készülődik. Már éppen életveszélyesre fordulna a hegyekben gyülekezők sorsa, amikor megérkezik az örömhír: a nagyhatalmak úgy döntöttek Bécsben, hogy Észak-Erdély és vele a Székelyföld visszatér Magyarországhoz, és a román hatalomnak azonnal ki kell vonulnia e területről.
Örömittas, hálafohászos jelenettel zárul a kisregény.
Mivel ez a munka minden 1945 utáni Tamási - kiadásból kimaradt - érdemes a legszélesebb körben beszerezni.
A kötethez Bertha Zoltán írt tanulmány értékű, elemző utószót.
*
A „MAGYARI RÓZSAFA” című eme kiadványt a Tamási Áron sajátos stílusát kedvelő, a székely gondolkodással, szemléletmóddal ismerkedni kívánó olvasóinknak ajánljuk, akik ezzel a kötettel olyan művet kívánnak forgatni, amelyben benne vannak a jellegzetes „mesehősök”, benne van a havasok nagyon is földi és nagyon is mitikus világa, a székely nép szomorú sorsa és törhetetlen derűje, kitartása, furfangja, humora; benne van Tamási nyelvi zsenije, Erdély lelkülete.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.