A Tzigán nemzetnek igazi eredete
Enessei György
A Tzigán nyelvről toldalék valamint Tzigányok végső veszedelme
Könyv
2003
2003
ISBN 9789638552877
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 960 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 960 Ft
Leírás
A Magyar Roma Történeti Könyvtár első kötete igazi kuriózumot ad az érdeklődők kezébe.
Az első magyar nyelvű cigány tárgyú művet, ENESSEI GYÖRGY két részletben, 1798-ban és 1800-ban megjelent tanulmányát adja közre, hasonmásban és a könnyebb használat kedvéért mai átiratban.
„Ezen ázsiai cigány barna sereg Magyarországba kezdett beszivárogni először is a második András király idejében, talán azon jeruzsálemi hadakozásból, 1219. esztendő tájban, királyunknak hazájába lett visszatérése alkalmával, kész[séges] szolgálatját ajánlván az ő szokott kovácsoló mesterségének. Meg is szaporodtak Kun vagyis negyedik László király alatt 1274. esztendő tájban neugar (niger, vagyis barna és mór) nevezet alatt...”
„Sátorjaiknak Magyar, Erdély és Oláh országokban hely engedtette, a város[ok] és faluk végein”...
„Sokan közülük a kovácsolást, mint szokott régi mesterségüket, egynémelyek a hegedülést, mint a tisztesebb [rangosabb] törököknél, perzsáknál és araboknál máiglan is legalábbvalóságot, űzni látszatnak. Nálunk a hegedülésben a többiek között híressé tették magukat ama szepesi Barna Mihály és azon gömöri Cinka Panna asszonyszemély, akinek is 1772-ben megesett halálára írott búcsúztató latin versekből ím ezen darab”.
Részlet:
Testre kövér vala ő, termetre középmagas éppen,
torka a strumától dagadozott feszesen.
Arca olyan, mint más etióp nőké odalenn a
Forró trópusokon, ősei földje ölén.
Többnyire füstöt szítt hegedülvén, mert igen ízlett
Néki pipája, amíg húzta a karcsú vonót,
Csak pipaszár nélkül harapott rá, kurta szopókán,
Hogy ne zavarja a szár, míg sebesen muzsikál.
„Felséges Mária Terézia Magyarországunk kegyes királynéja volt az, ki ezen kóborló idegen nemzetet bizonyos életnek rendihez kívánta volna szoktatni, adván reájuk 1768. esztendőben új polgár nevezetet (latinul neo-rusticus, úgyszintén neo-colonus, németül pedig neu Bauer), az 1773. esztendőben pedig barna gyermekeik elszedettetvén még a régi nyelvük is keményen megtiltatott”...
*
„A TZIGÁNY NEMZETNEK IGAZI EREDETE” című ezen kiadványt az etnikum eredete, nyelve és „végső veszedelme” iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Az első magyar nyelvű cigány tárgyú művet, ENESSEI GYÖRGY két részletben, 1798-ban és 1800-ban megjelent tanulmányát adja közre, hasonmásban és a könnyebb használat kedvéért mai átiratban.
„Ezen ázsiai cigány barna sereg Magyarországba kezdett beszivárogni először is a második András király idejében, talán azon jeruzsálemi hadakozásból, 1219. esztendő tájban, királyunknak hazájába lett visszatérése alkalmával, kész[séges] szolgálatját ajánlván az ő szokott kovácsoló mesterségének. Meg is szaporodtak Kun vagyis negyedik László király alatt 1274. esztendő tájban neugar (niger, vagyis barna és mór) nevezet alatt...”
„Sátorjaiknak Magyar, Erdély és Oláh országokban hely engedtette, a város[ok] és faluk végein”...
„Sokan közülük a kovácsolást, mint szokott régi mesterségüket, egynémelyek a hegedülést, mint a tisztesebb [rangosabb] törököknél, perzsáknál és araboknál máiglan is legalábbvalóságot, űzni látszatnak. Nálunk a hegedülésben a többiek között híressé tették magukat ama szepesi Barna Mihály és azon gömöri Cinka Panna asszonyszemély, akinek is 1772-ben megesett halálára írott búcsúztató latin versekből ím ezen darab”.
Részlet:
Testre kövér vala ő, termetre középmagas éppen,
torka a strumától dagadozott feszesen.
Arca olyan, mint más etióp nőké odalenn a
Forró trópusokon, ősei földje ölén.
Többnyire füstöt szítt hegedülvén, mert igen ízlett
Néki pipája, amíg húzta a karcsú vonót,
Csak pipaszár nélkül harapott rá, kurta szopókán,
Hogy ne zavarja a szár, míg sebesen muzsikál.
„Felséges Mária Terézia Magyarországunk kegyes királynéja volt az, ki ezen kóborló idegen nemzetet bizonyos életnek rendihez kívánta volna szoktatni, adván reájuk 1768. esztendőben új polgár nevezetet (latinul neo-rusticus, úgyszintén neo-colonus, németül pedig neu Bauer), az 1773. esztendőben pedig barna gyermekeik elszedettetvén még a régi nyelvük is keményen megtiltatott”...
*
„A TZIGÁNY NEMZETNEK IGAZI EREDETE” című ezen kiadványt az etnikum eredete, nyelve és „végső veszedelme” iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.