A nemes Székely Nemzet képe
Rugonfalvi Kiss István
Könyv
Kráter kiadó, 2009
Kráter kiadó, 2009
ISBN 9789639735996
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 3 800 Ft
Megtakarítás: 15%
Online ár: 3 230 Ft
Leírás
Egy emberöltő után jelent meg ismét az eddigi egyetlen, legteljesebb székely nemzettörténet kötet, amely a szakma szerint kánonikus alapműnek tekinthető. Az új kiadás az eredeti képanyaggal jelent meg. Előszava Barcsa Dániel történész, író nevéhez fűződik.
Barcsa Dániel eképpen ír a méltatlanul elfeledett Rugonfalviról és koráról:
A szakadék szélén tántorgó országban egyedül csak a székelyek őrizték meg egészséges életösztönüket, magukra maradva is hajlandók voltak életüket áldozni a haza egyben tartásáért. A Debrecenben élő székelyek, s a román megszállók elől hozzájuk csatlakozó menekültek Székely Nemzeti Tanácsot alakítottak. Elnökükké Rugonfalvi Kiss Istvánt választották. Mikor 1918. december elején Marosvásárhelyen összehívták a székely nemzetgyűlést, Kiss István az ő képviseletükben szólalt fel. Nagy hatású beszédében fegyveres ellenállásra biztatott.
A második bécsi döntés visszaadta Észak-Erdélyt Magyarországnak. Rugonfalvi Kiss Istvánt nagy örömmel töltötte el a szűkebb haza felszabadulása. Mikor végre ismét beutazhatta Székelyföldet, éles szeme azonnal észrevette a negatívumokat is, a szegénységet, a sokszor csak szavakban megnyilvánuló anyaországi gondoskodást, és a székelyek közé kinevezett magyar tisztviselők fennhéjázását, és esetenkénti visszaéléseit.
A kialakult helyzet javítására nyilvánosan követelt autonómiát Székelyföld számára. Elképzeléseivel fölkereste Kállai Miklós miniszterelnököt is, Horthy kérésére pedig egy memorandumban foglalta össze a székelység jövőjére vonatkozó elképzeléseit. Ám a kibontakozást meghiúsította a háború, és az újabb magyar katonai vereség.
„Jól tudom azt, hogy munkámat csak a legkiválóbban képzett szakemberek tudják méltányolni, de egy igen fontos méltánylási szempontra fel kell hívnom a művelt közönség figyelmét is. Egyetlen kor sem érthette meg és méltányolhatta a székely nép küzdelmeit és szörnyű szenvedéseit a népi jogaiért annyira, mint a népiség jegyében kialakuló korszakunk, és ha a székelyekkel szemben elkövetett mulasztások és bűnök beismeréséről lehet szó, egyetlen korszak magyarja sem mondta volna ki oly készségesen és fájdalommal a mea culpát, mint a népi gondolattól áthatott mai ifjú generációnk.
A mi munkánk nagy magyar értékeket, valóságos, hamisítatlan ősi kincseket tár a magyar nemzet elé.
Kérem magyar testvéreimet, hogy fogadják szeretettel, megértéssel: értsék meg, tanulják meg becsülni és szeretni a sokszor félreértett, értéke szerint soha nem méltányolt testvért, aki a történelem viharait mindig úgy állta, mint a földjének égbe meredő sziklái.”
(Debrecen, 1939. február 1-én)
*
A szerző RUGONFALVI KISS ISTVÁN (Gyimesfelsőlok 1881 – Biharkeresztes, 1957) történész, egyetemi tanár, a Székely Nemzeti Tanács egykori elnöke. 1904-ben jogi doktori oklevelet szerzett, 1906-ban már Győr vármegye főlevéltárosa, 1918-ban pedig a Székely Nemzeti Tanács elnöke. Két évet szolgált az orosz, majd az olasz fronton az első világháborúban. 1931 – 32-ben a debreceni egyetem rektora volt.
A debreceni egyetem egykori rektora igen sokoldalú tudós volt. Stúdiumai átölelték a jog- és alkotmánytörténetet, emellett a hivataltörténetet is, foglalkozott heraldikával és geneológiával, valamint a magyar, és azon belül a székely társadalom történeti változásaival.
A szűken vett történettudományi problémák mellett érdekelték az irodalomtörténeti kérdések, de olyan történettudományi határvidékek is, mint a politológia.
A nemzeti szempontú történetírás eltökélt képviselője volt. Műveiben kiemelt szerepet kaptak a nemzeti függetlenség kérdései, munkáit áthatotta az erős Habsburg-ellenesség.
Szívesen, nagy empátiával mutatta be a rendi ellenállás formáit, protestáns fejedelmeink szabadságküzdelmeit, és a kuruc korszakot. A magyar történész feladatát abban látta, hogy a múlt feltárásával és bemutatásával védje és szolgálja a nemzeti érdekeket, és az ellenséges propagandával szemben segítse a nemzeti önvédelmet.
Szenvedélyesen lépett föl a nemzetünkre és a nemzeti múltunkra szórt rágalmak, hazugságok, hamisítások, valamint a deheroizálási kísérletek ellen. Ez szolgáltatott aztán alapot az életműve későbbi megítélésének és elítélésének. Történészi attitűdjét korszerűtlennek, egyoldalúnak, nacionalistának bélyegezték, sőt megvádolták a fasiszta eszmékkel való kollaborálással is.
Ámde volt, amit az ellenfelei és ellenségei sem vitattak el tőle: szakmai hozzáértését, azt, hogy sehol mások által nem ismert, nagy mennyiségű új forrást tárt, és használt fel a művei megírásához.
Arra a történész semmiképpen sem szolgált rá, hogy a hálátlan utókor a személyét és az életművét feledésre ítélje.
Reményeink szerint A NEMES SZÉKELY NEMZET KÉPE újbóli kiadása teszi meg az első lépést, hogy egy fajsúlyos életmű kiléphessen a feledés homályából.
*
„A NEMES SZÉKELY NEMZET KÉPE” című ezen kiadványt a történelem, a nemes székely nemzet történelme és képe iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, akik a szerző kérésének megfelelően az értékük szerint soha nem méltányolt testvért, a székelyeket szeretettel, megbecsüléssel és megértéssel fogadják, akik a „történelem viharait mindig úgy állták, mint földjének égbe meredő sziklái.” A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Barcsa Dániel eképpen ír a méltatlanul elfeledett Rugonfalviról és koráról:
A szakadék szélén tántorgó országban egyedül csak a székelyek őrizték meg egészséges életösztönüket, magukra maradva is hajlandók voltak életüket áldozni a haza egyben tartásáért. A Debrecenben élő székelyek, s a román megszállók elől hozzájuk csatlakozó menekültek Székely Nemzeti Tanácsot alakítottak. Elnökükké Rugonfalvi Kiss Istvánt választották. Mikor 1918. december elején Marosvásárhelyen összehívták a székely nemzetgyűlést, Kiss István az ő képviseletükben szólalt fel. Nagy hatású beszédében fegyveres ellenállásra biztatott.
A második bécsi döntés visszaadta Észak-Erdélyt Magyarországnak. Rugonfalvi Kiss Istvánt nagy örömmel töltötte el a szűkebb haza felszabadulása. Mikor végre ismét beutazhatta Székelyföldet, éles szeme azonnal észrevette a negatívumokat is, a szegénységet, a sokszor csak szavakban megnyilvánuló anyaországi gondoskodást, és a székelyek közé kinevezett magyar tisztviselők fennhéjázását, és esetenkénti visszaéléseit.
A kialakult helyzet javítására nyilvánosan követelt autonómiát Székelyföld számára. Elképzeléseivel fölkereste Kállai Miklós miniszterelnököt is, Horthy kérésére pedig egy memorandumban foglalta össze a székelység jövőjére vonatkozó elképzeléseit. Ám a kibontakozást meghiúsította a háború, és az újabb magyar katonai vereség.
„Jól tudom azt, hogy munkámat csak a legkiválóbban képzett szakemberek tudják méltányolni, de egy igen fontos méltánylási szempontra fel kell hívnom a művelt közönség figyelmét is. Egyetlen kor sem érthette meg és méltányolhatta a székely nép küzdelmeit és szörnyű szenvedéseit a népi jogaiért annyira, mint a népiség jegyében kialakuló korszakunk, és ha a székelyekkel szemben elkövetett mulasztások és bűnök beismeréséről lehet szó, egyetlen korszak magyarja sem mondta volna ki oly készségesen és fájdalommal a mea culpát, mint a népi gondolattól áthatott mai ifjú generációnk.
A mi munkánk nagy magyar értékeket, valóságos, hamisítatlan ősi kincseket tár a magyar nemzet elé.
Kérem magyar testvéreimet, hogy fogadják szeretettel, megértéssel: értsék meg, tanulják meg becsülni és szeretni a sokszor félreértett, értéke szerint soha nem méltányolt testvért, aki a történelem viharait mindig úgy állta, mint a földjének égbe meredő sziklái.”
(Debrecen, 1939. február 1-én)
*
A szerző RUGONFALVI KISS ISTVÁN (Gyimesfelsőlok 1881 – Biharkeresztes, 1957) történész, egyetemi tanár, a Székely Nemzeti Tanács egykori elnöke. 1904-ben jogi doktori oklevelet szerzett, 1906-ban már Győr vármegye főlevéltárosa, 1918-ban pedig a Székely Nemzeti Tanács elnöke. Két évet szolgált az orosz, majd az olasz fronton az első világháborúban. 1931 – 32-ben a debreceni egyetem rektora volt.
A debreceni egyetem egykori rektora igen sokoldalú tudós volt. Stúdiumai átölelték a jog- és alkotmánytörténetet, emellett a hivataltörténetet is, foglalkozott heraldikával és geneológiával, valamint a magyar, és azon belül a székely társadalom történeti változásaival.
A szűken vett történettudományi problémák mellett érdekelték az irodalomtörténeti kérdések, de olyan történettudományi határvidékek is, mint a politológia.
A nemzeti szempontú történetírás eltökélt képviselője volt. Műveiben kiemelt szerepet kaptak a nemzeti függetlenség kérdései, munkáit áthatotta az erős Habsburg-ellenesség.
Szívesen, nagy empátiával mutatta be a rendi ellenállás formáit, protestáns fejedelmeink szabadságküzdelmeit, és a kuruc korszakot. A magyar történész feladatát abban látta, hogy a múlt feltárásával és bemutatásával védje és szolgálja a nemzeti érdekeket, és az ellenséges propagandával szemben segítse a nemzeti önvédelmet.
Szenvedélyesen lépett föl a nemzetünkre és a nemzeti múltunkra szórt rágalmak, hazugságok, hamisítások, valamint a deheroizálási kísérletek ellen. Ez szolgáltatott aztán alapot az életműve későbbi megítélésének és elítélésének. Történészi attitűdjét korszerűtlennek, egyoldalúnak, nacionalistának bélyegezték, sőt megvádolták a fasiszta eszmékkel való kollaborálással is.
Ámde volt, amit az ellenfelei és ellenségei sem vitattak el tőle: szakmai hozzáértését, azt, hogy sehol mások által nem ismert, nagy mennyiségű új forrást tárt, és használt fel a művei megírásához.
Arra a történész semmiképpen sem szolgált rá, hogy a hálátlan utókor a személyét és az életművét feledésre ítélje.
Reményeink szerint A NEMES SZÉKELY NEMZET KÉPE újbóli kiadása teszi meg az első lépést, hogy egy fajsúlyos életmű kiléphessen a feledés homályából.
*
„A NEMES SZÉKELY NEMZET KÉPE” című ezen kiadványt a történelem, a nemes székely nemzet történelme és képe iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, akik a szerző kérésének megfelelően az értékük szerint soha nem méltányolt testvért, a székelyeket szeretettel, megbecsüléssel és megértéssel fogadják, akik a „történelem viharait mindig úgy állták, mint földjének égbe meredő sziklái.” A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.