A tihanyi visszhang
magyar mondák
Könyv
Kráter kiadó, 2009
Kráter kiadó, 2009
26 oldal, Kemény kötésű A4 méret
ISBN 9789639735934
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 1 500 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 1 500 Ft
Leírás
Élt valamikor réges-régen, a balatoni hegyvidék barlangjában egy csodaszép, aranyhajú tündér, Tihany. Minden este leterelte aranygyapjas kecskéit a tóra, s míg a kecskéi ittak, a szépséges tündér leült az egyik parti sziklára és énekelt. A hegytetőkről gyönyörködve hallgatták énekét az óriások és a barlangok odúiban abbahagyták szorgos munkájukat a törpék.
Balaton, a vizek ura a tó mélyében élt, hínárból szőtt sátrában, melynek oszlopait drágagyöngyök ezrei díszítették. Balaton egyetlen fia, aki ott élt apjával a vizek mélységében, valahányszor meghallotta Tihany énekét odafönt, fölemelkedett a felszínre, hogy közelebbről hallhassa a csodálatos hangot.
– Ne figyelj Tihany csalogató hangjára, édes fiam – figyelmeztette Balaton a fiát. – A hegyek tündére és a vizek ura nem illenek össze. Ha magadba szívod a hegyek mérges levegőjét, beteg leszel.
Gőgös teremtés volt Tihany, s amikor rájött, hogy éneklő hangját szerte a hegyekben mindenki a világ legszebb hangjának véli, elhatározta, hogy nem pazarolja azt többé esténként a tó partján, hanem csak akkor énekel az óriásoknak és törpéknek, ha azok gyémánttal fizetnek minden dalért.
Lent a tó mélységes mélyén Balaton egyetlen fia megbetegedett. Kérlelte apját:
– Hadd halljam még egyszer Tihany szépséges hangját, bizonyára meggyógyulok tőle.
Vén Balaton összegyűjtött egy ladikra való igazgyöngyöt, és amikor este Tihany lejött a kecskéit itatni a tó partjára, fölvitte hozzá a kincseket.
– Neked hoztam mindezt, leányom – mondta Balaton a tündérnek –, és csak azt kérem érte cserébe, hogy énekelj szegény beteg fiamnak.
Tihanynak tetszettek a gyöngyök, és énekelt értök. De attól kezdve minden este fel kellett jöjjön Balaton a tó mélyéről egy zsákra való kinccsel, mert ajándék nélkül a fösvény Tihany még csak a száját sem nyitotta ki. Végül is Balaton minden kincse kifogyott. Hiába könyörgött a szép tündérnek, hiába kérlelte, Tihany nem énekelt többé. Még az sem hatotta meg, hogy vén Balaton fia meghal odalent a mélyben, ha nem hallja többé a szép tündér énekét.
S Balaton fia meghalt. Sírtak az óriások, zokogtak a törpék, és a tó fiatal urát eltemették mélyen a Badacsony hegyébe. Azóta van a Badacsonynak koporsó formája...
*
A monda folytatása a kötetben követhető nyomon.
A klasszikus népmese Simorka Sándor reneszánsz hangulatú festményeivel jelenik meg.
*
„A Tihanyi Visszhang” című ezen kiadványt a magyar meséket és mondákat kedvelő kicsiknek és nagyoknak egyaránt ajánljuk, akik kíváncsian várják a folytatást, hogy a vizek ura elfelejtette-e a gőgös szép tündér szívtelenségét, és milyen bosszút forralt ellene? A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Balaton, a vizek ura a tó mélyében élt, hínárból szőtt sátrában, melynek oszlopait drágagyöngyök ezrei díszítették. Balaton egyetlen fia, aki ott élt apjával a vizek mélységében, valahányszor meghallotta Tihany énekét odafönt, fölemelkedett a felszínre, hogy közelebbről hallhassa a csodálatos hangot.
– Ne figyelj Tihany csalogató hangjára, édes fiam – figyelmeztette Balaton a fiát. – A hegyek tündére és a vizek ura nem illenek össze. Ha magadba szívod a hegyek mérges levegőjét, beteg leszel.
Gőgös teremtés volt Tihany, s amikor rájött, hogy éneklő hangját szerte a hegyekben mindenki a világ legszebb hangjának véli, elhatározta, hogy nem pazarolja azt többé esténként a tó partján, hanem csak akkor énekel az óriásoknak és törpéknek, ha azok gyémánttal fizetnek minden dalért.
Lent a tó mélységes mélyén Balaton egyetlen fia megbetegedett. Kérlelte apját:
– Hadd halljam még egyszer Tihany szépséges hangját, bizonyára meggyógyulok tőle.
Vén Balaton összegyűjtött egy ladikra való igazgyöngyöt, és amikor este Tihany lejött a kecskéit itatni a tó partjára, fölvitte hozzá a kincseket.
– Neked hoztam mindezt, leányom – mondta Balaton a tündérnek –, és csak azt kérem érte cserébe, hogy énekelj szegény beteg fiamnak.
Tihanynak tetszettek a gyöngyök, és énekelt értök. De attól kezdve minden este fel kellett jöjjön Balaton a tó mélyéről egy zsákra való kinccsel, mert ajándék nélkül a fösvény Tihany még csak a száját sem nyitotta ki. Végül is Balaton minden kincse kifogyott. Hiába könyörgött a szép tündérnek, hiába kérlelte, Tihany nem énekelt többé. Még az sem hatotta meg, hogy vén Balaton fia meghal odalent a mélyben, ha nem hallja többé a szép tündér énekét.
S Balaton fia meghalt. Sírtak az óriások, zokogtak a törpék, és a tó fiatal urát eltemették mélyen a Badacsony hegyébe. Azóta van a Badacsonynak koporsó formája...
*
A monda folytatása a kötetben követhető nyomon.
A klasszikus népmese Simorka Sándor reneszánsz hangulatú festményeivel jelenik meg.
*
„A Tihanyi Visszhang” című ezen kiadványt a magyar meséket és mondákat kedvelő kicsiknek és nagyoknak egyaránt ajánljuk, akik kíváncsian várják a folytatást, hogy a vizek ura elfelejtette-e a gőgös szép tündér szívtelenségét, és milyen bosszút forralt ellene? A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.