Gyeplő nélkül
Fekete István
Könyv
Lazi kiadó, 2006
Lazi kiadó, 2006
224 oldal, Kemény kötésű fűzött
ISBN 9789639690097
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 2 200 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 2 200 Ft
Leírás
Fekete István szerző (Gölle, 1900. január 25. – Budapest, 1970. június 23.) író, számos ifjúsági könyv és állattörténet írója. Barátjával, Csathó Kálmánnal együtt az „erdész-vadász irodalom” legismertebb művelője. Jókai mellett, minden idők legolvasottabb magyar írója. Külföldön tíz nyelven, 12 országban jelentek meg a könyvei...
*
„A könyv amelyet nem lehet letenni”.
(A Kiadó)
*
FEKETE ISTVÁN ajkai élményeit írja meg ebben a regényében, megrajzolja kedvenc állathőseit, Mackót, a hűséges őrző kutyát, és gonddal nevelt kölykeit.
A közelmúlt emlékei és a megírás idejének élményei egyaránt rányomták bélyegüket ennek az 1946 tavaszán-őszén keletkezett regénynek a hangulatára.
A témaválasztást a csaknem tizenöt esztendős gazdatiszti múlt inspirálta, melynek keserű tapasztalatait a mezőgazdaságban 1945 óta történtek folyamatosan eszébe juttatták a Földmívelésügyi Minisztérium tisztviselőjének. Ráadásul Fekete István a regény tervezése idején vakult meg az egyik szemére, és ez a tragédia alapjaiban befolyásolta a körülményeit.
Ekkoriban írta egyik levelében, hogy az ostrom és a következmények az én idegeimet is alaposan megreszelték, és derengést még az elveszett szememmel se látok, pedig azzal sok mindent meglátok, amit eddig nem láttam.
A „Gyeplő nélkül” ispánnak nevezett főszereplője is hasonlóképpen tanácstalan. Egy dunántúli nagy uradalom intézőjeként keserűen tapasztalja, hogy nem csupán a természet pusztító erőivel és a gazdasági élet kiszámíthatatlan tényezőivel kell megküzdenie, hanem az emberek korlátoltságával is.
Köztes helyzetben tevékenykedik: munkaadói és beosztottjai egyaránt gyanakvással figyelik, gyakorta megkérdőjelezve a szakértelmét és becsületességét.
Ebben a jelképes esztendőben játszódó történetben az ispán szereti a földet és a munkáját, így akárcsak a gazdatiszt Fekete István nehezen fogadja el a felismerést: mennie kell.
Az életrajzi olvasattal ezért éppen úgy célszerű számolni, mint azzal, hogy a szerzői szándék szerint emlékeztető és intés kívánt lenni a múltból látszólag semmit sem tanuló jelen számára.
S ez utóbbiak különösen figyelemre méltóvá teszik a regényt, mivel a felvetett problémák mai színezettel változatlanul időszerűek.
A kötetet a manapság már nehezen beszerezhető első kiadás alapján rendezték sajtó alá.
*
A Lazi Kiadó gondozásában megjelent „Gyeplő Nélkül” című ezen kiadványt a Fekete István műveit kedvelő, adott esetben az ajkai élményeit forgatni akaró, az emberi korlátoltság határtalanságával, a tisztesség és becsület rosszindulatú állandó megkérdőjelezésével, a ma is időszerű közéleti problémákkal, azok írói megjelenítésével regényszerűen is találkozni akaró, azokat továbbgondoló és megfelelő konklúziókat is levonó olvasóink figyelmébe ajánljuk. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
*
„A könyv amelyet nem lehet letenni”.
(A Kiadó)
*
FEKETE ISTVÁN ajkai élményeit írja meg ebben a regényében, megrajzolja kedvenc állathőseit, Mackót, a hűséges őrző kutyát, és gonddal nevelt kölykeit.
A közelmúlt emlékei és a megírás idejének élményei egyaránt rányomták bélyegüket ennek az 1946 tavaszán-őszén keletkezett regénynek a hangulatára.
A témaválasztást a csaknem tizenöt esztendős gazdatiszti múlt inspirálta, melynek keserű tapasztalatait a mezőgazdaságban 1945 óta történtek folyamatosan eszébe juttatták a Földmívelésügyi Minisztérium tisztviselőjének. Ráadásul Fekete István a regény tervezése idején vakult meg az egyik szemére, és ez a tragédia alapjaiban befolyásolta a körülményeit.
Ekkoriban írta egyik levelében, hogy az ostrom és a következmények az én idegeimet is alaposan megreszelték, és derengést még az elveszett szememmel se látok, pedig azzal sok mindent meglátok, amit eddig nem láttam.
A „Gyeplő nélkül” ispánnak nevezett főszereplője is hasonlóképpen tanácstalan. Egy dunántúli nagy uradalom intézőjeként keserűen tapasztalja, hogy nem csupán a természet pusztító erőivel és a gazdasági élet kiszámíthatatlan tényezőivel kell megküzdenie, hanem az emberek korlátoltságával is.
Köztes helyzetben tevékenykedik: munkaadói és beosztottjai egyaránt gyanakvással figyelik, gyakorta megkérdőjelezve a szakértelmét és becsületességét.
Ebben a jelképes esztendőben játszódó történetben az ispán szereti a földet és a munkáját, így akárcsak a gazdatiszt Fekete István nehezen fogadja el a felismerést: mennie kell.
Az életrajzi olvasattal ezért éppen úgy célszerű számolni, mint azzal, hogy a szerzői szándék szerint emlékeztető és intés kívánt lenni a múltból látszólag semmit sem tanuló jelen számára.
S ez utóbbiak különösen figyelemre méltóvá teszik a regényt, mivel a felvetett problémák mai színezettel változatlanul időszerűek.
A kötetet a manapság már nehezen beszerezhető első kiadás alapján rendezték sajtó alá.
*
A Lazi Kiadó gondozásában megjelent „Gyeplő Nélkül” című ezen kiadványt a Fekete István műveit kedvelő, adott esetben az ajkai élményeit forgatni akaró, az emberi korlátoltság határtalanságával, a tisztesség és becsület rosszindulatú állandó megkérdőjelezésével, a ma is időszerű közéleti problémákkal, azok írói megjelenítésével regényszerűen is találkozni akaró, azokat továbbgondoló és megfelelő konklúziókat is levonó olvasóink figyelmébe ajánljuk. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.