Magyarország vegyesházi királyai

A magyar történelemben vegyesházi királyok kora alatt a Vencel trónra lépésétől II. Lajos király haláláig tartó időszakot értjük. Az elnevezés onnan származik, hogy ebben az időszakban egy dinasztiának sem sikerült olyan tartósan megszereznie a magyar trónt, mint előtte az Árpád-háznak (a királyokat nézve 1000-től 1301-ig) vagy utána a Habsburgoknak (1526-1918).

/Egyes kutatók a vegyesházi királyok kora kifejezést elavultnak tartják, helyette a késő középkor megnevezést javasolják. Más felosztások két szakaszt különítenek el a korban, 1301-től 1440-ig számítják a virágzó középkort Magyarországon, 1440-től, az első szabad királyválasztástól pedig a késő középkort./
*
A magyar királyi trónon az Árpádok fiúágon történt kihalása (1301) és a mohácsi csatavesztés (1526) közötti 225 év alatt 14 uralkodó ült, akik hét dinasztiába tartoztak. Joggal illeti meg tehát ezt a csaknem negyed évezredet a vegyes házi királyok kora elnevezés.

A MAGYARORSZÁG VEGYESHÁZI KIRÁLYAI című jelen könyv ennek a 14 királynak az élettörténetét mutatja be, a kiemelkedő külföldi (cseh, lengyel) és a hazai történészek tollából, akik hiteles forrásokon nyugvó, életteli képet rajzolnak az uralkodókról.

A hangsúly ezúttal nem a sorsdöntő eseményeken, nem az országos és nemzetközi politikán van, hanem az egyes királyoknál az emberen, aki - királyi koronával a fején is - a szerencse forgandóságának kitett esendő lény, aki családot szeretne maga körül, s dicsőségre vágyik...

*
A „MAGYARORSZÁG VEGYESHÁZI KIRÁLYAI” című ezen kiadványt a magyar királyi trónon az Árpádok fiágon történt kihalása (1301) és a mohácsi csatavesztés (1526) közötti 225 év alatti 14 uralkodó iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, akiknél a hangsúly ezúttal elsősorban nem a sorsdöntő eseményeken, az országos és nemzetközi politikán van, hanem az emberen, aki esendő, a szerencse forgandóságának kitett lény, akinek érzelemvilága is van és nemcsak a trón kérdései foglalkoztatják. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.