A nemzetiségi kérdés Kossuth és kortársai szemében

„A Duna-táj bús villámhárító,
Fél-emberek, fél-nemzetecskék
Számára készült szégyen-kaloda”.
(Ady Endre: A Duna vallomása)
*
A nemzetiségi kérdés az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc mindmáig sokat vitatott kérdése.

Ebben a kötetben olyan előadások szerkesztett változatai szerepelnek, amelyek árnyaltabb képet festenek a kérdés korabeli alakulásáról.

• Milyen lehetőségei voltak az együttműködésre a Magyarországon élő népcsoportoknak?

• Mennyiben befolyásolta a hadi helyzet alakulása a megbékélési kísérleteket?

• Hogyan jutott el a magyar kormány a nemzetiségi politikájának a felülvizsgálatára?

• Voltak-e konkrét példák a különféle nemzetiségek együttműködésére?
*
A nemzetiségi kérdés a kötetben az alábbi TARTALOM szerint követhető nyomon:

• Hermann Róbert: KOSSUTH, PERCZEL ÉS A SZERB KÉRDÉS, 1849. március-június;
• Marjanucz László: A BÁNSÁGI ROMÁNOK MAGATARTÁSA 1848 TAVASZÁN;
• Miskolczy Ambrus: KOSSUTH LAJOS ÉS A ZSIDÓEMANCIPÁCIÓ KÉRDÉSE;
• Petrusán György: KOSSUTH ÉS BALCESCU;
• Zakar Péter: A POZSONYI HAZAFIÚI EGYLET.

*
„A NEMZETISÉGI KÉRDÉS KOSSUTH ÉS KORTÁRSAI SZELLEMÉBEN” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik az alábbi József Attila idézet szellemében forgatják ezt a kötetet, vagyis rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk. És ezt a nem is kevés, sőt nagyon sok és súlyos örökséget csak a múlt részletes és hiteles feltárásával végezhetjük abban a reményben, hogy a három évszázados „harc” megértése végül is legyőzi a demagógiát, felülkerekedik a józan ész, és ez elvezet a múlt békévé oldásához.
*
Részlet József Attila: A Dunánál című verséből:

„Én dolgozni akarok. Elegendő
harc, hogy a múltat be kell vallani.
A Dunának, amely múlt, jelen és jövendő,
Egymást ölelik lágy hullámai.
A harcot, amelyet őseink vívtak
békévé oldja az emlékezés,
s rendezni végre közös dolgainkat,
ez a mi munkánk; és nem is kevés”. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.