Az Árpádok és a magyar szent-kultusz kialakulása

A magyarság politikai léte - és egyúttal eszmetörténete - az Álmos vezetésével létrejött törzsszövetséggel kezdődik. Ezt a szövetséget vérszerződéssel hitelesítették, amely a választott fejedelemnek engesztelő áldozatként való felajánlását is jelentette.

Az engesztelés (és vele az áldozat) ősi, vallásos eszméje lényegében a haláltudathoz kapcsolódó titok-tól való félelem megnyilvánulása. Mert a titok nem más, mint az emberfelettinek az emberivel való érintkezése - mondja Dümmerth Dezső a művelődéstörténeti kitekintésű tanulmány kötetében, amelyben ezt az érintkezést a magyarság ősi, szent-kultuszaival azonosítja.

A szerző az égi és földi érintkezésének titokzatos jelbeszédét kutatja a magyar forrásokban, elsősorban az Árpádok dinasztiájában, hiszen közülük többen kiválasztottak voltak; azaz szentként jelképezték az érintkezést.

Ezek a jelképek - jelbeszédek vagy szent csodák - a történeti források politika- és diplomáciatörténeti vonatkozásai mellett - az első magyar királyi család belső, titokzatos történetét tárják fel.

A kötet a magyarság üdvösségtörténetének kezdeteit Álmos fejedelemhez köti: az álommal megjelölt vezér hivatását áldozatként végzi be. A szerző ezeknek az - ősi, széttagolt hitvilágra utaló - motívumoknak az átalakulását követi az írott forrásokban, a kereszténység kora középkori rendszere kiépülésének megfeleltetve.

A fennmaradt krónikák, geszták, legendák, de a különböző diplomáciai levelek és királyi iratok őrzik az erre utaló jelbeszédet, amely - meghaladva a racionális gondolkodás kritériumait - megfejthető: ott van Szent István és Szent Imre herceg sírjánál, a Szűz Máriának tett országfelajánlás engesztelő gesztusában, Szent László lovagkirály mítoszában vagy az Árpád-házi királylányok csodás tetteiben.

A kötet a magyar szent királyok és királylányok Jézus-hite mellett tesz tanúságot, miközben - a magyarság keresztény-tudatának fejlődését követve - a puszta ráción túlmutató értelmű, a szellem titokzatos világa felé közelít - kultúrtörténeti hagyományaink értőbb megközelítése céljából.
(Írta: Könyvtári Intézet) A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.