Charta Bellica - 56 lap reneszánsz hadi kártya francia kártyaként
Somogyi Márton
Társasjáték
InteGrál játék kiadó, 2009
InteGrál játék kiadó, 2009
EAN 5999884451037
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 4 500 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 4 500 Ft
Leírás
Játékidő: 10-15 perc * Életkor: 8 évtől * Játékosok száma: 2-4
A Charta Bellica (latinul Hadi Kártya) egy különleges 56 lapos kártya, amelyben a színjelek a magyar, osztrák, török és lengyel nemzetek címerei.
A kártya lapjain a XVI. század második felének udvari tisztségei, katonák, polgárok jelennek meg. Az ábrázolásokhoz korabeli metszetek, rajzok, festmények szolgáltak alapul. A lapok 1-től 10-ig római számokkal vannak jelezve, ezek felett van a pap, az uralkodónő, az uralkodó, és az egyes nemzetek fővárosainak látképe.
A kártyával a mellékelt két új játékon kívül bármely hagyományos játék is játszható, a lapjait meg lehet feleltetni a francia sorozatjelű kártyáknak. Ekkor az 1-es lapok a jokerek.
A Charta Bellica egyik különlegessége, hogy angol és német nyelvű játékszabályt is tartalmaz.
Előkészület: A Charta Bellica játékhoz 4 játékos szükséges. Válogassátok szét a 4 nemzet kártyáit, így mindenkinek 14 lapja lesz. Vegyétek ki a 4 fővárost (ász), és lefordított lappal tegyétek az asztalra, majd mindenki válasszon 1 lapot, így mindenki megtudja, hogy ki melyik nemzetet képviseli. Az egyik játékos a négy lap közül vegye ki a saját fővárosát, a másik 3 fővárost meg tegye vissza az asztalra, és húzzon mégegyszer! A kihúzott nemzet lesz a szövetségese, míg a másik kettő az ellenfele.
Keverjétek meg a 14 lapot, és hetet számoljatok le belőle, amit tegyetek le az asztalra, a másik hetet pedig tartsátok a kezetekben! A lapok értékei növekvő sorrendben: Számozott lapok I-től X-ig, Pap, Uralkodónő, Uralkodó, és Főváros. A nemesi lapok harci pontértéke: pap 11, az uralkodónő 12, az uralkodó 13, a főváros pedig 14.
Egyszerű játékmód: Az a játékos, aki a 3 nemzetből szövetségest választott (pl. lengyel) kezdi a csatát, fedje fel az asztalon lévő 7 lapjából a legfelsőt! Ekkor a vele közvetlenül szemben álló (pl. osztrák) ellenfele is fedje fel a legfelső lapját. Most látják meg, hogy kinek milyen erős a serege, és mind a ketten segítségül hívják a szövetségesüket. (A jelen példában: lengyel-magyar szövetség és osztrák-török szövetség.)
A szövetséges a kezében lévő 7 lapból a társa felcsapott kártyája mellé tegyen egy olyan lapot (felmentő sereg), amellyel a kettejük lapjainak összértéke nagyobb lehet az ellenfeleik két lapjának összértékénél.
Az ellenfelek egy időben tegyék le a felmentő seregeket. Amelyik szövetség lapjainak összértéke (harci pont értéke) nagyobb, az viszi el mind a 4 kártyát. Ha a két harci pont érték egyenlő, akkor a két szövetséges vonja vissza a felmentő seregét, majd húzzanak egymástól lapot, és az lesz a döntő felmentő sereg!
A következő körben a másik két szövetséges (pl. a magyar és a török) fedje fel az asztalon lévő kártyáinak legfelső lapját, és erre jöhetnek a felmentő seregek (pl. a lengyelnek a magyar, a töröknek az osztrák).
A játék akkor ér véget, amikor az összes lap elfogy. Ekkor mindkét szövetség adja össze a begyűjtött lapok értékét. Ennek legegyszerűbb módja az, hogy a szemben álló felek kiteszik azokat a lapjaikat, amelyek kölcsönösen azonos értékűek, és csak a maradék lapok értékét adják össze. Az a szövetség győz, amelyiknek magasabb az összegyűjtött pontértéke.
Összetett játékmód: Ebben bizonyos lappároknak külön harci pont értéke is van.
- Egy 2-es lap szövetségese lapjának harci pont értékét megduplázza.
- Ha két szövetséges lap összértéke 13, az minden más számértéknél erősebb (pl. 9 + 4 erősebb, mint 10 + pap).
- Egy számpár viszont (pl. 2 db 4-es) nemcsak minden számozott lapot üt, hanem a 13-ast vagy egy főváros+10-est is.
- Ha mindkét szövetségnél pár van, akkor az erősebb pár győz.
- Ha két különböző nemesi lap van együtt, akkor az nemes társ, ami azt jelenti, hogy a két lap összértékéhez még 3 pontot kell adni (pl. uralkodó és pap: 13+11+3=27).
- A legerősebb lapok, a szent pap pár, amely értékéhez még 11 pontot kell adni (11+11+11=33).
- Ha valamelyik nemesi lap (pl. a főváros) egy bolonddal alkot szövetséget, akkor az erősebb minden olyan nemes társnál, amelyben főváros szerepel. Vagyis a bolond-társ üti a nemes társakat és a nemes párokat, amennyiben a bolondnak ugyanaz a társa, mint a nemesnek a társa. A két bolond együtt az számpárnak számít.
- A 13-as ütés nem érvényes a nemes párokra és a nemes társakra.
A számértéket üti a 13, a 13-at a szám pár, a szám párt a nemes társ, a nemes társakat üti a nemes pár, a nemes párt és a nemes társakat üti a bolond társ. A bolond társat üti a számérték (ha nagyobb az értéke), a 13, a számpár, és azok a nemes társak és nemes párok, amelyekből nincs a bolond mellett.
Bellum (Latinul Háború)
Előkészület: Játszhatják ketten, hárman vagy négyen. Minden játékos egyetlen nemzet lapjait kapja, tehát minden játékosnál azonos erősségű lapok vannak. Cél: minél erősebb lapokat elütni a többiektől.
Játékmód: Minden játékos megfog egy lapot, és a hátoldalával felfelé, előre nyújtja. Egyszerre fordítják fel a lapjaikat. Mindig a legnagyobb értékű lap viszi a többit. Ha több azonos értékű lap van, akkor az érintettek húznak egymástól egyet-egyet (segédcsapatokat vetnek be).
A kört az viszi, akitől a legerősebb lapot húzták. Aki nem érdekelt a további küzdelemben (mert alacsony értékű lapja volt), az tetszése szerint dob be egy lapot. Az ütéseket a végén meg kell számolni.
Akinek a lapja eggyel kisebb értékű, mint abban a körben a legerősebb (pl. 9-ese van, ellenfelének meg 10-ese), de van lovas lap a kezében, az segíthet magán a lovasságával: ha a 9-esére ráteszi egy lovasát, az ellenféltől húzhat egy lapot, amellyel megküzdhet a lovasa. Ha annál erősebb lapot húz, akkor elveszíti a 9-est meg a lovast is, de ha gyengébbet, akkor a 10-es és a húzott lap is az övé.
Ha lovast húz, akkor mindketten visszaveszik a lovasukat, és húznak egymástól 1-1 lapot. (A küzdelemben nem érintettek ilyenkor bedobnak bármilyen lapot, de ha többen vannak egy ponttal lemaradva a legerősebb laptól, akkor nem lehet - és az utolsó előtti körben sem lehet - lovast bevetni).
A bolond lap üti az uralkodót és az uralkodónőt, és ha a bolond üt, akkor nem lehet lovassal támadni, a kettőnél több játékos esetén pedig a bolondot csak főváros lappal lehet ütni. Ha elfogytak a lapok, akkor az ütéseket össze kell számolni, és az nyer, akinek a legtöbb pontja van.
A Charta Bellica kártyában is a négy színnek négy címer felel meg: magyar, német, cseh és francia. A kártyában szereplő nemzeteket nyilvánvalóan a korabeli diplomáciai és stratégiai viszonyok alapján választották ki.
A saját kártyám készítésénél is így választottam meg a szereplő nemzeteket a XVI.századi viszonyoknak megfelelően. A XV. századi kártyában nincsenek ászok és bubik, a jokereknek pedig - mint a korai kártyákban általában - az 1-es lapok felelnek meg. A Charta Bellica-ba azért, hogy francia kártyaként lehessen vele játszani, ász lapokat is festettem. A két kártya közötti rokonságot azzal tettem még nyilvánvalóvá, hogy némelyik lapfigurák mozdulata azonos, csak a viseletüket igazítottam a XVI.századhoz.
• Miért ez a négy nemzet szerepel a kártyában?
A XVI. század a magyar történelemben a török elleni harcról szól. Ebben a harcban a magyar korona legfőbb támogatója (de sokszor gáncsolója is) a német birodalom. Ausztriát és Magyarországot ekkor a közös uralkodó személye is összeköti. A lengyel nemzet szerepeltetése mellett az szól, hogy ebben a térségben velük a magyaroknak mindig is jó viszonya volt, melyet Báthory István lengyel király személye jól fémjelez.
A címerekről: A magyar címer a XVI.században már létezett és a kártyában látható címerkeretek is jellemzőek erre a korra. A német lapokon a németrómai birodalom címere látható. A lengyel címer szintén használatban volt a Jagelló Anna királynét ábrázoló festményen látható formában.
A törököknek ekkoriban nem volt címerük, ezért találnom kellett a XVI.sz-ból valami olyan nemzeti jelképet, ami betölti ezt a szerepet. Három dolog közül választhattam: Ali kétélű szablyája, Szultáni tugra, vagy a végül felhasznált holdsarló csillaggal. A csillag ágainak száma akkoriban lehetett hat, hét vagy nyolc ágú. Elvi okokból döntöttem egy 1686-os metszet zászlóábrázolása alapján a hétágú mellett.
A lapokon szereplő alakok rendje: A pap, főváros, király, királynő minden nemzetnél megvan. A X-es lap szereplőihez próbáltam azonos politikai súllyal rendelkező tisztségeket találni (két nádor, választófejedelem, nagyvezér). A IX-es lapokra katonai rangok kerültek (hetman, főkapitány, ezredes, beglerbég). A VIII-as lapokra is igyekeztem hasonló tekintélyeket találni (országbíró, pohárnok, hadbíró, hadivállalkozó). A VII-es lapokon lovaskatonák szerepelnek. Az V-ös lapokon lövészek vannak, a IV-es lapokon zenészek. A III-as és II-es lapokra polgári foglalkozások kerültek, az I-esekre pedig bolondok (és egy koldus). A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
A Charta Bellica (latinul Hadi Kártya) egy különleges 56 lapos kártya, amelyben a színjelek a magyar, osztrák, török és lengyel nemzetek címerei.
A kártya lapjain a XVI. század második felének udvari tisztségei, katonák, polgárok jelennek meg. Az ábrázolásokhoz korabeli metszetek, rajzok, festmények szolgáltak alapul. A lapok 1-től 10-ig római számokkal vannak jelezve, ezek felett van a pap, az uralkodónő, az uralkodó, és az egyes nemzetek fővárosainak látképe.
A kártyával a mellékelt két új játékon kívül bármely hagyományos játék is játszható, a lapjait meg lehet feleltetni a francia sorozatjelű kártyáknak. Ekkor az 1-es lapok a jokerek.
A Charta Bellica egyik különlegessége, hogy angol és német nyelvű játékszabályt is tartalmaz.
Előkészület: A Charta Bellica játékhoz 4 játékos szükséges. Válogassátok szét a 4 nemzet kártyáit, így mindenkinek 14 lapja lesz. Vegyétek ki a 4 fővárost (ász), és lefordított lappal tegyétek az asztalra, majd mindenki válasszon 1 lapot, így mindenki megtudja, hogy ki melyik nemzetet képviseli. Az egyik játékos a négy lap közül vegye ki a saját fővárosát, a másik 3 fővárost meg tegye vissza az asztalra, és húzzon mégegyszer! A kihúzott nemzet lesz a szövetségese, míg a másik kettő az ellenfele.
Keverjétek meg a 14 lapot, és hetet számoljatok le belőle, amit tegyetek le az asztalra, a másik hetet pedig tartsátok a kezetekben! A lapok értékei növekvő sorrendben: Számozott lapok I-től X-ig, Pap, Uralkodónő, Uralkodó, és Főváros. A nemesi lapok harci pontértéke: pap 11, az uralkodónő 12, az uralkodó 13, a főváros pedig 14.
Egyszerű játékmód: Az a játékos, aki a 3 nemzetből szövetségest választott (pl. lengyel) kezdi a csatát, fedje fel az asztalon lévő 7 lapjából a legfelsőt! Ekkor a vele közvetlenül szemben álló (pl. osztrák) ellenfele is fedje fel a legfelső lapját. Most látják meg, hogy kinek milyen erős a serege, és mind a ketten segítségül hívják a szövetségesüket. (A jelen példában: lengyel-magyar szövetség és osztrák-török szövetség.)
A szövetséges a kezében lévő 7 lapból a társa felcsapott kártyája mellé tegyen egy olyan lapot (felmentő sereg), amellyel a kettejük lapjainak összértéke nagyobb lehet az ellenfeleik két lapjának összértékénél.
Az ellenfelek egy időben tegyék le a felmentő seregeket. Amelyik szövetség lapjainak összértéke (harci pont értéke) nagyobb, az viszi el mind a 4 kártyát. Ha a két harci pont érték egyenlő, akkor a két szövetséges vonja vissza a felmentő seregét, majd húzzanak egymástól lapot, és az lesz a döntő felmentő sereg!
A következő körben a másik két szövetséges (pl. a magyar és a török) fedje fel az asztalon lévő kártyáinak legfelső lapját, és erre jöhetnek a felmentő seregek (pl. a lengyelnek a magyar, a töröknek az osztrák).
A játék akkor ér véget, amikor az összes lap elfogy. Ekkor mindkét szövetség adja össze a begyűjtött lapok értékét. Ennek legegyszerűbb módja az, hogy a szemben álló felek kiteszik azokat a lapjaikat, amelyek kölcsönösen azonos értékűek, és csak a maradék lapok értékét adják össze. Az a szövetség győz, amelyiknek magasabb az összegyűjtött pontértéke.
Összetett játékmód: Ebben bizonyos lappároknak külön harci pont értéke is van.
- Egy 2-es lap szövetségese lapjának harci pont értékét megduplázza.
- Ha két szövetséges lap összértéke 13, az minden más számértéknél erősebb (pl. 9 + 4 erősebb, mint 10 + pap).
- Egy számpár viszont (pl. 2 db 4-es) nemcsak minden számozott lapot üt, hanem a 13-ast vagy egy főváros+10-est is.
- Ha mindkét szövetségnél pár van, akkor az erősebb pár győz.
- Ha két különböző nemesi lap van együtt, akkor az nemes társ, ami azt jelenti, hogy a két lap összértékéhez még 3 pontot kell adni (pl. uralkodó és pap: 13+11+3=27).
- A legerősebb lapok, a szent pap pár, amely értékéhez még 11 pontot kell adni (11+11+11=33).
- Ha valamelyik nemesi lap (pl. a főváros) egy bolonddal alkot szövetséget, akkor az erősebb minden olyan nemes társnál, amelyben főváros szerepel. Vagyis a bolond-társ üti a nemes társakat és a nemes párokat, amennyiben a bolondnak ugyanaz a társa, mint a nemesnek a társa. A két bolond együtt az számpárnak számít.
- A 13-as ütés nem érvényes a nemes párokra és a nemes társakra.
A számértéket üti a 13, a 13-at a szám pár, a szám párt a nemes társ, a nemes társakat üti a nemes pár, a nemes párt és a nemes társakat üti a bolond társ. A bolond társat üti a számérték (ha nagyobb az értéke), a 13, a számpár, és azok a nemes társak és nemes párok, amelyekből nincs a bolond mellett.
Bellum (Latinul Háború)
Előkészület: Játszhatják ketten, hárman vagy négyen. Minden játékos egyetlen nemzet lapjait kapja, tehát minden játékosnál azonos erősségű lapok vannak. Cél: minél erősebb lapokat elütni a többiektől.
Játékmód: Minden játékos megfog egy lapot, és a hátoldalával felfelé, előre nyújtja. Egyszerre fordítják fel a lapjaikat. Mindig a legnagyobb értékű lap viszi a többit. Ha több azonos értékű lap van, akkor az érintettek húznak egymástól egyet-egyet (segédcsapatokat vetnek be).
A kört az viszi, akitől a legerősebb lapot húzták. Aki nem érdekelt a további küzdelemben (mert alacsony értékű lapja volt), az tetszése szerint dob be egy lapot. Az ütéseket a végén meg kell számolni.
Akinek a lapja eggyel kisebb értékű, mint abban a körben a legerősebb (pl. 9-ese van, ellenfelének meg 10-ese), de van lovas lap a kezében, az segíthet magán a lovasságával: ha a 9-esére ráteszi egy lovasát, az ellenféltől húzhat egy lapot, amellyel megküzdhet a lovasa. Ha annál erősebb lapot húz, akkor elveszíti a 9-est meg a lovast is, de ha gyengébbet, akkor a 10-es és a húzott lap is az övé.
Ha lovast húz, akkor mindketten visszaveszik a lovasukat, és húznak egymástól 1-1 lapot. (A küzdelemben nem érintettek ilyenkor bedobnak bármilyen lapot, de ha többen vannak egy ponttal lemaradva a legerősebb laptól, akkor nem lehet - és az utolsó előtti körben sem lehet - lovast bevetni).
A bolond lap üti az uralkodót és az uralkodónőt, és ha a bolond üt, akkor nem lehet lovassal támadni, a kettőnél több játékos esetén pedig a bolondot csak főváros lappal lehet ütni. Ha elfogytak a lapok, akkor az ütéseket össze kell számolni, és az nyer, akinek a legtöbb pontja van.
A Charta Bellica kártyában is a négy színnek négy címer felel meg: magyar, német, cseh és francia. A kártyában szereplő nemzeteket nyilvánvalóan a korabeli diplomáciai és stratégiai viszonyok alapján választották ki.
A saját kártyám készítésénél is így választottam meg a szereplő nemzeteket a XVI.századi viszonyoknak megfelelően. A XV. századi kártyában nincsenek ászok és bubik, a jokereknek pedig - mint a korai kártyákban általában - az 1-es lapok felelnek meg. A Charta Bellica-ba azért, hogy francia kártyaként lehessen vele játszani, ász lapokat is festettem. A két kártya közötti rokonságot azzal tettem még nyilvánvalóvá, hogy némelyik lapfigurák mozdulata azonos, csak a viseletüket igazítottam a XVI.századhoz.
• Miért ez a négy nemzet szerepel a kártyában?
A XVI. század a magyar történelemben a török elleni harcról szól. Ebben a harcban a magyar korona legfőbb támogatója (de sokszor gáncsolója is) a német birodalom. Ausztriát és Magyarországot ekkor a közös uralkodó személye is összeköti. A lengyel nemzet szerepeltetése mellett az szól, hogy ebben a térségben velük a magyaroknak mindig is jó viszonya volt, melyet Báthory István lengyel király személye jól fémjelez.
A címerekről: A magyar címer a XVI.században már létezett és a kártyában látható címerkeretek is jellemzőek erre a korra. A német lapokon a németrómai birodalom címere látható. A lengyel címer szintén használatban volt a Jagelló Anna királynét ábrázoló festményen látható formában.
A törököknek ekkoriban nem volt címerük, ezért találnom kellett a XVI.sz-ból valami olyan nemzeti jelképet, ami betölti ezt a szerepet. Három dolog közül választhattam: Ali kétélű szablyája, Szultáni tugra, vagy a végül felhasznált holdsarló csillaggal. A csillag ágainak száma akkoriban lehetett hat, hét vagy nyolc ágú. Elvi okokból döntöttem egy 1686-os metszet zászlóábrázolása alapján a hétágú mellett.
A lapokon szereplő alakok rendje: A pap, főváros, király, királynő minden nemzetnél megvan. A X-es lap szereplőihez próbáltam azonos politikai súllyal rendelkező tisztségeket találni (két nádor, választófejedelem, nagyvezér). A IX-es lapokra katonai rangok kerültek (hetman, főkapitány, ezredes, beglerbég). A VIII-as lapokra is igyekeztem hasonló tekintélyeket találni (országbíró, pohárnok, hadbíró, hadivállalkozó). A VII-es lapokon lovaskatonák szerepelnek. Az V-ös lapokon lövészek vannak, a IV-es lapokon zenészek. A III-as és II-es lapokra polgári foglalkozások kerültek, az I-esekre pedig bolondok (és egy koldus). A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.