Széchenyi összeomlása — Az 1848-as napló

Gróf Széchenyi István (Bécs, 1791. - Döbling, 1860.) államférfi, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, „a legnagyobb magyar” (Kossuth Lajos – egyik legnagyobb politikai ellenfele – méltatta így: „polgári erényben nagy férfiak, minő például az, kit én, nem gyáva hizelgésből, hanem meggyőződésből, a’ magyarok legnagyobbikának szoktam nevezni.”). Eszméi, hatása és gyakorlati tevékenysége által a modern Magyarország egyik megteremtője. A magyar politika egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport területén végrehajtott reformok fűződnek. Eszméit tartalmazó könyvei, a Hitel, a Világ és a Stádium óriási hatást gyakoroltak kora szellemi megújításában...

„Nem Kossuth és társai teszik tönkre mindazt, amit én elkezdtem, hanem magasabb hatalmak, a Nemezis!

Összezúzottnak érzem magamat! Most tisztán áll előttem, hogy el vagyunk veszve, hogy a barbárságba fogunk visszasüllyedni...”

Széchenyi István régóta váratott naplója, visszaemlékezései ismét hozzáférhető.

A „legnagyobb magyar” 1848-ban miniszteri tárcát vállalt Kossuth kormányában, s egészen az idegösszeomlásáig aktív részese volt a forradalmi idők kormányzati politikájának.

A „Széchenyi Összeomlása” című eme kiadványt a „legnagyobb magyar” 1848-as naplója iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, akik napról-napra követhetik az eseményeket, kommentálva is azokat, valamint kibővítve a szerző történetfilozófiai reflexióival.