A munkások útja a szocializmusból a kapitalizmusba Kelet-Európában - 1968–1989

A munkásosztály fogalmát általában összekapcsolják az államszocializmussal, amikor a hivatalos ideológia rangjára emelték a munkásosztály vezető, uralkodó szerepét, a pártot pedig mint a munkásosztály élcsapatát interpretálták. A valóságban azonban a munkásosztály sohasem volt uralkodó szerepben. A gyakorlat is igazolta: a rendszer végóráiban a munkások Kelet-Európában sehol nem álltak a kommunista pártok mellé, de nem vonzotta őket egy demokratikus, önigazgató szocializmus alternatívája sem. Ennek a könyvnek az oldalain a munkásállam bukásának történelmi okai bontakoznak ki. Az egykori szocialista gyárak helyén lakóparkok, plázák, szupermarketek épültek, de a munkások kapitalizálódásának története jóval kevésbé feltárt téma. Két egykori szocialista mintavállalat - a jénai Carl Zeiss és a győri Rába - hétköznapjainak bemutatásával keressük a válaszokat, rákérdezve a munkások és a hatalom viszonyára, magyarázatot adva, hogy miért is nem védték meg a munkások a „munkásállamot”.

Munkásokról beszélni ma nem túl divatos dolog. A munkásosztály fogalmát pedig általában összekapcsolják az államszocializmussal, amikor a hivatalos ideológia rangjára emelték a munkásosztály vezető, uralkodó szerepét, a pártot pedig mint a munkásosztály élcsapatát interpretálták...

A valóságban azonban a munkásosztály sohasem volt uralkodó szerepben, amit a baloldali ellenzéki értelmiség már jóval a rendszerváltás előtt felrótt a létező szocializmusnak.

Ezt nemcsak az elmélet, hanem a gyakorlat is igazolta: a rendszer végóráiban a munkások Kelet-Európában sehol nem álltak a kommunista pártok mellé, de nem vonzotta őket egy demokratikus, önigazgató szocializmus alternatívája sem.

Ennek a könyvnek az oldalain a munkásállam bukásának történelmi okai bontakoznak ki. A munkásság gondolkodásának bizonyos vonásai és a fogyasztói társadalommal kapcsolatos illúziók már az 1970-es években előre jelezték egy lehetséges rendszerváltás irányait.

Közismert, hogy mára az egykori szocialista gyárak helyén lakóparkok, plázák, szupermarketek épültek, de a munkások kapitalizálódásának története jóval kevésbé feltárt téma.

• Hogyan működött a fogyasztói szocializmus az NDK-ban és Magyarországon?
• Mit jelentettek a szocialista brigádok a munkások életében?
• Mennyiben javította a nők helyzetét a nőpolitika?
• Hogyan jutottak lakáshoz a keletnémet munkások?

A kötet két egykori szocialista mintavállalat - a jénai Carl Zeiss és a győri Rába - hétköznapjainak bemutatásával keresi a választ ezekre a kérdésekre, és ezeken túl rákérdez a munkások és a hatalom viszonyára, hogy megmagyarázza, miért is nem védték meg a munkások a „munkásállamot”.

*
„A Munkások Útja a Szocializmusból a Kapitalizmusba Kelet-Európában 1968-1989” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik a fenti kérdésekre ebből a könyvből az egykori két szocialista mintavállalat bemutatása során szeretnének válaszokat kapni, valamint fogékonyak a munkások és a hatalom viszonyára, és adalékokat keresnek annak a ténynek a miértjéhez, hogy a munkások egyik volt szocialista országban sem védték meg a „munkásállamot”.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.