A Kossuth téri sortűzper

Az 1956-os sortüzek elkövetői ellen a magyar bűnüldöző hatóságok csak igen szerény mértékben tettek eleget a nemzetközi jog által előírt bűnüldözői kötelességüknek. Az elmúlt politikai rendszer hosszú időn át minden törvényes felelősségre vonást egyaránt lehetetlenné tett, megakadályozott, megnehezített, illetve időt húzva elhalasztott. Az 1956-os vérontásokért és megtorlásokért kétségkívül felelős, életben lévő politikai és katonai vezetők ellen soha senki sem kezdeményezett törvényes felelősségre vonást. Ehelyett egyszerű közembereket ültettek a vádlottak padjára. Gyakorlatilag háborút folytattak az ország lakosságának túlnyomó része ellen... Mindezekre tekintettel megállapítható, hogy az országon belül 1956. október 23. napjával kezdődően nem nemzetközi jellegű fegyveres összeütközés zajlott mindaddig, amíg a diktatúra fegyveres ereje a lakossággal szemben tevékenykedett, továbbá addig, amíg a Szovjetunió hadserege az országot november 4- én megszállta...

Dokumentumok!

Ez a kis válogatás 25 verset tartalmaz a költő életművéből. Meghívja olvasóit arra, hogy gyönyörködjenek Vörösmarty erős képi világában, emelkedettségében. Együtt lelkesedhetünk vele a szabadságharcba vetett hite láttán, majd annak elvesztése után a hazaféltés és kiábrándultság mélypontjait élhetjük meg versein keresztül.

Gondolat­filozófiai költeményei egyetemes és máig megválaszolatlan dilemmákat tárnak elénk.

Ajánljuk mindazoknak, akik szívesen elmerülnek a magyar romantika korában, annak egyik legkiválóbb tolmácsolója segítségével.

„A sortűzperek is az eltakarítandó, hazug konstrukciók között lesznek. (Kis János: Töprengés az időről - sortűzperek előtt Kritika, 1994/5)... Az 1956-os sortüzek elkövetői ellen a magyar bűnüldöző hatóságok csak igen szerény mértékben tettek eleget a nemzetközi jog által előírt bűnüldözői kötelességüknek.

A politikai rendszer hosszú időn át minden törvényes felelősségre vonást egyaránt lehetetlenné tett, megakadályozott, megnehezített, illetve időt húzva elhalasztott. Az 1956-os vérontásokért és megtorlásokért kétségkívül felelős, életben lévő politikai és katonai vezetők ellen soha senki sem kezdeményezett törvényes felelősségre vonást. Ehelyett egyszerű közembereket ültettek a vádlottak padjára.

Ezeket a megállapításokat a Fővárosi Bíróság mondta ki a salgótarjáni sortűzügyben hozott ítéletében. Ezt az ítéletet 1995. január 31-én az ügyben eljáró bírói tanács nevében dr. Strausz János írta alá. (Fővárosi Bíróság 16.B. 768/1994./88.ítélet)

„A tényállásban leírtak mellett is közismert tény, hogy 1956. október 23. napjával kezdődően a diktatúra központi hatalma a fegyveres erejét bevetette a fegyvertelenül, békésen tüntető lakossággal, valamint a szervezkedő fegyveres forradalmi csoportokkal szemben. Ennek során a fegyveres erők jelentős harceszközöket is felvonultattak, így pl. harckocsikat és repülőgépeket is, s a hatalommal szemben álló lakosság elleni tevékenységük lényegében az egész országra kiterjedt.

Gyakorlatilag háborút folytattak az ország lakosságának túlnyomó része ellen. [...] Mindezekre tekintettel megállapítható, hogy az országon belül 1956. október 23. napjával kezdődően nem nemzetközi jellegű fegyveres összeütközés zajlott mindaddig, amíg a diktatúra fegyveres ereje a lakossággal szemben tevékenykedett, továbbá addig, amíg a Szovjetunió hadserege az országot november 4- én megszállta, miáltal az összeütközés nemzetközi jellegűvé vált/' (A Legfelsőbb Bíróság Bfv.X.207/1999/5. számú végzése
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.