A Kossuth téri sortűzper
Róth Miklós Szerdahelyi Szabolcs
Könyv
Magyar ház Szkítia kiadó, 2006
Magyar ház Szkítia kiadó, 2006
253 oldal, Puha kötésű ragasztott A5 méret
ISBN 9789639335202
Státusz: Készleten
Szállítás: 1 munkanap
Átvétel: Azonnal
Szállítás: 1 munkanap
Átvétel: Azonnal
Bolti ár: 2 700 Ft
Megtakarítás: 50%
Online ár: 1 350 Ft
Leírás
Dokumentumok!
Ez a kis válogatás 25 verset tartalmaz a költő életművéből. Meghívja olvasóit arra, hogy gyönyörködjenek Vörösmarty erős képi világában, emelkedettségében. Együtt lelkesedhetünk vele a szabadságharcba vetett hite láttán, majd annak elvesztése után a hazaféltés és kiábrándultság mélypontjait élhetjük meg versein keresztül.
Gondolatfilozófiai költeményei egyetemes és máig megválaszolatlan dilemmákat tárnak elénk.
Ajánljuk mindazoknak, akik szívesen elmerülnek a magyar romantika korában, annak egyik legkiválóbb tolmácsolója segítségével.
„A sortűzperek is az eltakarítandó, hazug konstrukciók között lesznek. (Kis János: Töprengés az időről - sortűzperek előtt Kritika, 1994/5)... Az 1956-os sortüzek elkövetői ellen a magyar bűnüldöző hatóságok csak igen szerény mértékben tettek eleget a nemzetközi jog által előírt bűnüldözői kötelességüknek.
A politikai rendszer hosszú időn át minden törvényes felelősségre vonást egyaránt lehetetlenné tett, megakadályozott, megnehezített, illetve időt húzva elhalasztott. Az 1956-os vérontásokért és megtorlásokért kétségkívül felelős, életben lévő politikai és katonai vezetők ellen soha senki sem kezdeményezett törvényes felelősségre vonást. Ehelyett egyszerű közembereket ültettek a vádlottak padjára.
Ezeket a megállapításokat a Fővárosi Bíróság mondta ki a salgótarjáni sortűzügyben hozott ítéletében. Ezt az ítéletet 1995. január 31-én az ügyben eljáró bírói tanács nevében dr. Strausz János írta alá. (Fővárosi Bíróság 16.B. 768/1994./88.ítélet)
„A tényállásban leírtak mellett is közismert tény, hogy 1956. október 23. napjával kezdődően a diktatúra központi hatalma a fegyveres erejét bevetette a fegyvertelenül, békésen tüntető lakossággal, valamint a szervezkedő fegyveres forradalmi csoportokkal szemben. Ennek során a fegyveres erők jelentős harceszközöket is felvonultattak, így pl. harckocsikat és repülőgépeket is, s a hatalommal szemben álló lakosság elleni tevékenységük lényegében az egész országra kiterjedt.
Gyakorlatilag háborút folytattak az ország lakosságának túlnyomó része ellen. [...] Mindezekre tekintettel megállapítható, hogy az országon belül 1956. október 23. napjával kezdődően nem nemzetközi jellegű fegyveres összeütközés zajlott mindaddig, amíg a diktatúra fegyveres ereje a lakossággal szemben tevékenykedett, továbbá addig, amíg a Szovjetunió hadserege az országot november 4- én megszállta, miáltal az összeütközés nemzetközi jellegűvé vált/' (A Legfelsőbb Bíróság Bfv.X.207/1999/5. számú végzése
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Ez a kis válogatás 25 verset tartalmaz a költő életművéből. Meghívja olvasóit arra, hogy gyönyörködjenek Vörösmarty erős képi világában, emelkedettségében. Együtt lelkesedhetünk vele a szabadságharcba vetett hite láttán, majd annak elvesztése után a hazaféltés és kiábrándultság mélypontjait élhetjük meg versein keresztül.
Gondolatfilozófiai költeményei egyetemes és máig megválaszolatlan dilemmákat tárnak elénk.
Ajánljuk mindazoknak, akik szívesen elmerülnek a magyar romantika korában, annak egyik legkiválóbb tolmácsolója segítségével.
„A sortűzperek is az eltakarítandó, hazug konstrukciók között lesznek. (Kis János: Töprengés az időről - sortűzperek előtt Kritika, 1994/5)... Az 1956-os sortüzek elkövetői ellen a magyar bűnüldöző hatóságok csak igen szerény mértékben tettek eleget a nemzetközi jog által előírt bűnüldözői kötelességüknek.
A politikai rendszer hosszú időn át minden törvényes felelősségre vonást egyaránt lehetetlenné tett, megakadályozott, megnehezített, illetve időt húzva elhalasztott. Az 1956-os vérontásokért és megtorlásokért kétségkívül felelős, életben lévő politikai és katonai vezetők ellen soha senki sem kezdeményezett törvényes felelősségre vonást. Ehelyett egyszerű közembereket ültettek a vádlottak padjára.
Ezeket a megállapításokat a Fővárosi Bíróság mondta ki a salgótarjáni sortűzügyben hozott ítéletében. Ezt az ítéletet 1995. január 31-én az ügyben eljáró bírói tanács nevében dr. Strausz János írta alá. (Fővárosi Bíróság 16.B. 768/1994./88.ítélet)
„A tényállásban leírtak mellett is közismert tény, hogy 1956. október 23. napjával kezdődően a diktatúra központi hatalma a fegyveres erejét bevetette a fegyvertelenül, békésen tüntető lakossággal, valamint a szervezkedő fegyveres forradalmi csoportokkal szemben. Ennek során a fegyveres erők jelentős harceszközöket is felvonultattak, így pl. harckocsikat és repülőgépeket is, s a hatalommal szemben álló lakosság elleni tevékenységük lényegében az egész országra kiterjedt.
Gyakorlatilag háborút folytattak az ország lakosságának túlnyomó része ellen. [...] Mindezekre tekintettel megállapítható, hogy az országon belül 1956. október 23. napjával kezdődően nem nemzetközi jellegű fegyveres összeütközés zajlott mindaddig, amíg a diktatúra fegyveres ereje a lakossággal szemben tevékenykedett, továbbá addig, amíg a Szovjetunió hadserege az országot november 4- én megszállta, miáltal az összeütközés nemzetközi jellegűvé vált/' (A Legfelsőbb Bíróság Bfv.X.207/1999/5. számú végzése
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.