
Növények a moldvai magyarok hagyományában és mindennapjaiban
Halász Péter
Könyv
General Press kiadó, 2010
General Press kiadó, 2010
ISBN 9789636432201
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 3 200 Ft
Megtakarítás: 7%
Online ár: 2 976 Ft
Leírás
Történelmük során, és még ma is a moldvai magyarok között széles körben elterjedt a természetben található növények gyűjtése és használata.
Minden burján jó valamitől, - tartják az idősebb csángó asszonyok. Ennek megfelelően a táplálkozás céljára gyűjtögetett növények, gyümölcsök és más termések fontos szerepet játszanak az egykori Etelköz mai magyarságának életében, de az ott élő más népek életében is megvan a maguk jelentősége.
Kiemelkedő területet képez a gyógynövények világa, amelyeknek minden csángó családban általános az ismerete és a használata.
Egy - két emberöltővel ezelőtt kizárólag burjánokból készült feredőben kúráltak szinte minden rászorulót, a beteg bubától a gyermekágyas asszonyon át a reumás öregekig. Szentelt dudókkal való füstöléssel vagy azokból főzött teával gyógyítottak úgyszólván minden betegséget, amit még mai is széles körben alkalmaznak.
A hagyományos népi növényismeret a gyógyításon és a betegségek megelőzésén kívül számos egyéb hasznosítható tudással is szolgál. A kora tavaszi növények fontos vitaminforrást jelentenek, főként a veteményeskertek terméseit megelőző böjti időszakban, de máskor is hozzájárulnak az emberi táplálkozás, valamint az állatok takarmányozásának változatosabbá és olcsóbbá tételéhez.
Az erdő tüzelőnek, épületnek, bútornak, szerszámnak való fát szolgáltat, a mező és a kert virágai az otthonaikat, templomaikat és a temetőiket díszítik.
A csángó ember és a növényvilág szoros kapcsolatát mutatja a népdalaikban, és a textileiken is előforduló virágok sokasága.
A szenteléssel is megerősített hatásúnak tartott nagy erejű burjánok segítségével pedig magukat és a családjukat kívánták megóvni, próbálták a jövőjüket kifürkészni, szerették volna az életüket biztonságosabbá és kiszámíthatóbbá tenni a való életben amúgy is minden tekintetben kiszolgáltatott moldvai csángó magyarok.
*
A „NÖVÉNYEK A MOLDVAI MAGYAROK HAGYOMÁNYÁBAN ÉS MINDENNAPJAIBAN” című ezen kiadványt a természetben található növények gyűjtése, használata, a csángó ember és a növényvilág szoros kapcsolata, a táplálkozás céljaira és a gyógyításra gyűjtött növények megismerése, amelyeknek minden csángó családban általános az ismerete és használata. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Minden burján jó valamitől, - tartják az idősebb csángó asszonyok. Ennek megfelelően a táplálkozás céljára gyűjtögetett növények, gyümölcsök és más termések fontos szerepet játszanak az egykori Etelköz mai magyarságának életében, de az ott élő más népek életében is megvan a maguk jelentősége.
Kiemelkedő területet képez a gyógynövények világa, amelyeknek minden csángó családban általános az ismerete és a használata.
Egy - két emberöltővel ezelőtt kizárólag burjánokból készült feredőben kúráltak szinte minden rászorulót, a beteg bubától a gyermekágyas asszonyon át a reumás öregekig. Szentelt dudókkal való füstöléssel vagy azokból főzött teával gyógyítottak úgyszólván minden betegséget, amit még mai is széles körben alkalmaznak.
A hagyományos népi növényismeret a gyógyításon és a betegségek megelőzésén kívül számos egyéb hasznosítható tudással is szolgál. A kora tavaszi növények fontos vitaminforrást jelentenek, főként a veteményeskertek terméseit megelőző böjti időszakban, de máskor is hozzájárulnak az emberi táplálkozás, valamint az állatok takarmányozásának változatosabbá és olcsóbbá tételéhez.
Az erdő tüzelőnek, épületnek, bútornak, szerszámnak való fát szolgáltat, a mező és a kert virágai az otthonaikat, templomaikat és a temetőiket díszítik.
A csángó ember és a növényvilág szoros kapcsolatát mutatja a népdalaikban, és a textileiken is előforduló virágok sokasága.
A szenteléssel is megerősített hatásúnak tartott nagy erejű burjánok segítségével pedig magukat és a családjukat kívánták megóvni, próbálták a jövőjüket kifürkészni, szerették volna az életüket biztonságosabbá és kiszámíthatóbbá tenni a való életben amúgy is minden tekintetben kiszolgáltatott moldvai csángó magyarok.
*
A „NÖVÉNYEK A MOLDVAI MAGYAROK HAGYOMÁNYÁBAN ÉS MINDENNAPJAIBAN” című ezen kiadványt a természetben található növények gyűjtése, használata, a csángó ember és a növényvilág szoros kapcsolata, a táplálkozás céljaira és a gyógyításra gyűjtött növények megismerése, amelyeknek minden csángó családban általános az ismerete és használata. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.