Hunyadi Mátyás koronázása
Szántai Lajos
A Pilis
DVD
2008
2008
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 1 950 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 1 950 Ft
Leírás
Hunyadi Mátyás (Kolozsvár, 1443. február 23. – Bécs, 1490. április 6.) magyar király. Nevezik Corvin Mátyásnak, az igazságos Mátyás királynak, hivatalosan I. Mátyásnak, de a köznyelv egyszerűen mint Mátyás királyt emlegeti.
Neve latinul és németül Matthias Corvinus, szlovákul: Matej Korvín vagy Kráľ Matej, csehül: Matyáš Korvín, horvátul és szlovénül: Matija Korvin, lengyelül: Maciej Korwin, szerbül: Матија Корвин, románul Matei/Matia Corvin.
Aláírásában a Mathias Rex (Mátyás király) tűnik fel. Magyarországon 1458 és 1490 között uralkodott. 1469-től cseh (társ)király, 1486-tól Ausztria hercege. A magyar hagyomány az egyik legnagyobb magyar királyként tartja számon, akinek emlékét sok népmese és monda is őrzi...
*
Saját bevallása szerint az iskola előtti éveiben két döntő hatás érte, amely későbbiekben lehetővé tette számára a magyar történelem és műveltség vizsgálatát. Egyrészt 3-7 éves kora között sokat időzött a makkosmáriai Angyalok királynéja-templomban, a sekrestyében játszadozva. Nagyapja pedig esténként magyar népmeséket mesélt. Ezek közül legjobban a királyos mesék ragadták meg a képzeletét.
A nagyapai hagyaték alapján a népmesékkel kezdett foglalkozni. Ezt hosszú adatgyűjtés és a jelképtanban való elmélyedés követte, amelyhez az indulást legjobban a sárkány és a táltos ló adta meg. Alapvetéseit többek között Horvát István történész, Solymossy Sándor népmesekutató és Ipolyi Arnold munkásságára alapozta.
Kezdetekben a Körösi Csoma Sándor Buddhológiai Intézetben tanult. Első publikációi is itt, a Buddhista Misszió által kiadott USzO-füzetekben jelentek meg, a magyar népmesékről.
Pap Gábor művészettörténész és Molnár V. József néprajzkutató a hetvenes évek óta dolgoznak együtt. Az általuk közvetített elméleteket már hivatalosan oktatják Nagyváradon, Miskolcon. Ebbe csatlakozott be Szántai Lajos is az 1990-es évek elején a népmesékről szóló előadássorozataival, amelyeken a népmesék elemzése mellett, a hozzájuk szorosan kapcsolódó magyar történelmi eseményeknek a néphagyományban fellelhető emlékeit is ismertette.
Nevéhez fűződik a Képes krónika ábráinak a magyar néphagyománnyal és mítikus történelemképével való analógiáinak felfedezése...
Könyvei:
Továbbélő honfoglalás. Őstörténet és népmese. Főnix Könyvek, Debrecen, 1998, 2002
Az Örök Királynak leánya. Árpád-házi Szent Margit. Főnix Könyvek, Debrecen, 1999
A két hollós. Mátyás király és a Pálos Rend. Budapest, 2001
Világszép Nádszál kisasszony. Főnix Könyvműhely, Debrecen, 2002
„Magyarország reménye, a világ gyönyörűsége”. Hunyadi Mátyás. Főnix Könyvműhely, Debrecen, 2003
Fény által festett történelem. in: Képes krónika I-II. Nemzeti Kincseinkért Egyesület, Budapest, 2003
„Az Úr letekintett Magyarországra...” II. Géza küldetése földön és égen. Főnix Könyvműhely, Debrecen, 2004
„Szent őseink nyomában maradva” - Szent korona, népmese, mítikus történelem. Debrecen, 2009
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Neve latinul és németül Matthias Corvinus, szlovákul: Matej Korvín vagy Kráľ Matej, csehül: Matyáš Korvín, horvátul és szlovénül: Matija Korvin, lengyelül: Maciej Korwin, szerbül: Матија Корвин, románul Matei/Matia Corvin.
Aláírásában a Mathias Rex (Mátyás király) tűnik fel. Magyarországon 1458 és 1490 között uralkodott. 1469-től cseh (társ)király, 1486-tól Ausztria hercege. A magyar hagyomány az egyik legnagyobb magyar királyként tartja számon, akinek emlékét sok népmese és monda is őrzi...
*
Saját bevallása szerint az iskola előtti éveiben két döntő hatás érte, amely későbbiekben lehetővé tette számára a magyar történelem és műveltség vizsgálatát. Egyrészt 3-7 éves kora között sokat időzött a makkosmáriai Angyalok királynéja-templomban, a sekrestyében játszadozva. Nagyapja pedig esténként magyar népmeséket mesélt. Ezek közül legjobban a királyos mesék ragadták meg a képzeletét.
A nagyapai hagyaték alapján a népmesékkel kezdett foglalkozni. Ezt hosszú adatgyűjtés és a jelképtanban való elmélyedés követte, amelyhez az indulást legjobban a sárkány és a táltos ló adta meg. Alapvetéseit többek között Horvát István történész, Solymossy Sándor népmesekutató és Ipolyi Arnold munkásságára alapozta.
Kezdetekben a Körösi Csoma Sándor Buddhológiai Intézetben tanult. Első publikációi is itt, a Buddhista Misszió által kiadott USzO-füzetekben jelentek meg, a magyar népmesékről.
Pap Gábor művészettörténész és Molnár V. József néprajzkutató a hetvenes évek óta dolgoznak együtt. Az általuk közvetített elméleteket már hivatalosan oktatják Nagyváradon, Miskolcon. Ebbe csatlakozott be Szántai Lajos is az 1990-es évek elején a népmesékről szóló előadássorozataival, amelyeken a népmesék elemzése mellett, a hozzájuk szorosan kapcsolódó magyar történelmi eseményeknek a néphagyományban fellelhető emlékeit is ismertette.
Nevéhez fűződik a Képes krónika ábráinak a magyar néphagyománnyal és mítikus történelemképével való analógiáinak felfedezése...
Könyvei:
Továbbélő honfoglalás. Őstörténet és népmese. Főnix Könyvek, Debrecen, 1998, 2002
Az Örök Királynak leánya. Árpád-házi Szent Margit. Főnix Könyvek, Debrecen, 1999
A két hollós. Mátyás király és a Pálos Rend. Budapest, 2001
Világszép Nádszál kisasszony. Főnix Könyvműhely, Debrecen, 2002
„Magyarország reménye, a világ gyönyörűsége”. Hunyadi Mátyás. Főnix Könyvműhely, Debrecen, 2003
Fény által festett történelem. in: Képes krónika I-II. Nemzeti Kincseinkért Egyesület, Budapest, 2003
„Az Úr letekintett Magyarországra...” II. Géza küldetése földön és égen. Főnix Könyvműhely, Debrecen, 2004
„Szent őseink nyomában maradva” - Szent korona, népmese, mítikus történelem. Debrecen, 2009
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.