Menjünk Gyimesbe
Fűr Zoltán
Útikalauz mai kirándulóknak
Térkép
Földbróker kiadó, 2011
Földbróker kiadó, 2011
ISBN 9789630810517
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 2 500 Ft
Megtakarítás: 7%
Online ár: 2 325 Ft
Leírás
Gyimes sajátos Patakország az egykori Csíkszék keleti határán, a Tatros felső folyásánál.
1626 - ban Bethlen Gábor várat, nagyobb vámházat emelt Moldva és Erdély határánál, a romjai ma is láthatók. Nem tudni miért, a nép e maradványt Rákóczi várnak nevezi. Talán az első települések éppen a vámházhoz kapcsolódtak.
Az első biztos adat Gyimesvölgye lakosságáról egy 1721-es összeírás, ez 19 vándorló családról szól. A Gyimes név a gim szóra vezethető vissza, olyan hely, ahol sok a gímszarvas.
Czirbusz Géza szerint (Erdély, 1908. 141) a Ghymes névfejtése: figyelő hegy a gót gaumján igéből jött vala. A Tatros tatárost jelent. Első okleveles említése 1466-ból maradt fenn. A román Trotuş magyar eredetű víznév. A Lok elsősorban földrajzi fogalom, szláv eredetű közszó, jelentése patak menti rét, sima hely (románul luncă).
A Gyimes-Loka név először 1701-ben szerepel hivatalos irományokban. A Gyimesi lunka megnevezéssel is találkozhatunk.
A vidék gazdag a népi tánchagyományokban, mondavilágban és dallamkincsben. A parasztzenészek egyik sajátos népi eszköze, a gardon (teknő alakú, húros ütőhangszer) puhafából készül. A gyimesi csángó magyarok legfőbb szórakozási alkalma a tánc volt. A szakemberek közel 35 féle táncalkalmat és mintegy 30 táncfajtát tartanak számon. A táncrendből napjainkra a fiatalok is ismerik a magyarost, csárdást, németest, hejszát.
A zenészdinasztiák tagjai közül sokan ismerték Pulika Jánost és Mihályt, Halmágyi Mihály gardonyost és társát Gizi nénit. Zerkula Jánost, a gyimesi népzenészt a népművészet mestereként ismerik. A nagy zenészdinasztiák kihalóban vannak.
A hetvenes évek táncrendjében szerepelt a hétlépés, egytoppantós, háromtoppantós, sormagyaros, talján polka, háromsirülős, balánkáé, moldvai, csoszogtatós, keresely, sántanémetes és porka. Ismeretes még a héjsza és a békási ruszka is.
*
A „MENJÜNK GYIMESBE” útikalauzt az Erdélybe utazó, lehetőleg Gyimesbe is ellátogató, ezzel a gyönyörű tájjal ismerkedni és benne eligazodni akaró olvasóink figyelmébe ajánljuk. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
1626 - ban Bethlen Gábor várat, nagyobb vámházat emelt Moldva és Erdély határánál, a romjai ma is láthatók. Nem tudni miért, a nép e maradványt Rákóczi várnak nevezi. Talán az első települések éppen a vámházhoz kapcsolódtak.
Az első biztos adat Gyimesvölgye lakosságáról egy 1721-es összeírás, ez 19 vándorló családról szól. A Gyimes név a gim szóra vezethető vissza, olyan hely, ahol sok a gímszarvas.
Czirbusz Géza szerint (Erdély, 1908. 141) a Ghymes névfejtése: figyelő hegy a gót gaumján igéből jött vala. A Tatros tatárost jelent. Első okleveles említése 1466-ból maradt fenn. A román Trotuş magyar eredetű víznév. A Lok elsősorban földrajzi fogalom, szláv eredetű közszó, jelentése patak menti rét, sima hely (románul luncă).
A Gyimes-Loka név először 1701-ben szerepel hivatalos irományokban. A Gyimesi lunka megnevezéssel is találkozhatunk.
A vidék gazdag a népi tánchagyományokban, mondavilágban és dallamkincsben. A parasztzenészek egyik sajátos népi eszköze, a gardon (teknő alakú, húros ütőhangszer) puhafából készül. A gyimesi csángó magyarok legfőbb szórakozási alkalma a tánc volt. A szakemberek közel 35 féle táncalkalmat és mintegy 30 táncfajtát tartanak számon. A táncrendből napjainkra a fiatalok is ismerik a magyarost, csárdást, németest, hejszát.
A zenészdinasztiák tagjai közül sokan ismerték Pulika Jánost és Mihályt, Halmágyi Mihály gardonyost és társát Gizi nénit. Zerkula Jánost, a gyimesi népzenészt a népművészet mestereként ismerik. A nagy zenészdinasztiák kihalóban vannak.
A hetvenes évek táncrendjében szerepelt a hétlépés, egytoppantós, háromtoppantós, sormagyaros, talján polka, háromsirülős, balánkáé, moldvai, csoszogtatós, keresely, sántanémetes és porka. Ismeretes még a héjsza és a békási ruszka is.
*
A „MENJÜNK GYIMESBE” útikalauzt az Erdélybe utazó, lehetőleg Gyimesbe is ellátogató, ezzel a gyönyörű tájjal ismerkedni és benne eligazodni akaró olvasóink figyelmébe ajánljuk. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.