Az álomlátó fiú - székely népmesék

KRIZA JÁNOS (Nagyajta, 1811. június 28. – Kolozsvár, 1875. március 26.) néprajzkutató, költő, műfordító, unitárius püspök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Költeményeivel, népköltészeti gyűjtésével és nyelvészeti kutatásaival mélyen bevéste nevét Erdély magyar művelődéstörténetébe.
*
A Kriza János és segítői által a XIX. század közepe táján összegyűjtött és feldolgozott mesék kiváló képet adnak napjaink általános iskolás gyerekeinek az akkori Székelyföldről.

Az álomlátó fiú meséinek hősei úgy viselkednek, gondolkodnak, beszélnek, mint a Kriza korában élt székely uraságok, jó gazdák, faluvégi szegény emberek, obsitos katonák és egyéb jellegzetes alakjai az akkori székely falunak.

Ebben az ember által még le nem győzött természeti környezetben még magától értetődőek a csodák és az alábbi mesék hagyományos csodálatos elemei:

- KIRÁLYFIÚ KIS MIKLÓS;
- CSINOS VITÉZ;
- ARANYHAJÚ KÁLMÁN;
- RÓZSA KIRÁLYFI;
- VIRÍTÓ PÁL;
- A TEJKÚT;
- SZEGÉNY BUJDOSÓ LEGÉNY;
- A KIRÁLY HÚSZÉVES LEÁNYA ÉS A HÁROM IFJÚ;
- A CSUDAMADÁR;
- A FORTÉLYOS LEÁNY;
- AZ OBSITOS KATONA;
- AZ ÁLOMLÁTÓ FIÚ;
- PÁVATOLL;
- A SZEGÉNY CSIZMADIA ÉS A SZÉLKIRÁLY;
- HALÁSZ JÓZSI;
- A CSÓKA LÁNYOK;
- AZ EGYSZERI ASSZONY, MEG AZ ÖRDÖG;
- A KÉT GAZDAG EMBER GYERMEKE;
- BORSSZEM JANKÓ;
- A KICSI DIÓ;
- A REST LEÁNY;
- HÁROM HAZUG MESE;

*
„Az Álomlátó Fiú - Székely Népmesék” című ezen kiadványt a meséket, adott esetben a fenti székely népmeséket szerető, kedvelő, olvasni, hallgatni vagy felolvasni kívánó olvasóink figyelmébe ajánljuk. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.