El camino - Az út képekben
Csepregi Miklós Tolvaly Ferenc
Könyv
Athenaeum kiadó kiadó, 2011
Athenaeum kiadó kiadó, 2011
ISBN 9789639615229
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 3 990 Ft
Megtakarítás: 7%
Online ár: 3 711 Ft
Leírás
A kötet szerzői: CSEPREGI MIKLÓS (1943, Budapest) Belkereskedelmi Főiskola, Közgazdaságtudományi Egyetem, Kőrösi Csoma Sándor Buddhista Egyetem.
TOLVALY FERENC: (1957, Marosvásárhely) Fridrich Alexander Universitat, Erlangen - Nürnberg, Hochschule für Fernsehen und Film, München.
*
„Santiago de Compostela az újra egyesült Európa spirituális fővárosa”.
(II. János Pál pápa)
„Nem az út nehéz.
A nehézség maga az út”.
„Egy másik élet. Olyan, amilyent sohasem éltem. Ez a gondolat már évek óta foglalkoztat. Szent Jakab útján akarom megtudni, milyen lehet”.
Ezzel a szándékkal indul a zarándok a 800 kilométeres gyalogútra Santiago de Compostelába, Szent Jakab sírjához. Középkorú férfi, aki szinte mindent elért az életben, és a boldogságot pénzzel igyekezett megvásárolni. Azon az úton jár Észak-Spanyolországban, melyet előtte ezer év óta milliók tettek meg a legkülönbözőbb indíttatástól vezérelve.
Az út a mondákkal átszőtt spanyol történelem változatos tájain vezet. Ez a színes, képes napló megrázóan őszinte vallomás egy útról, mely a belső békéhez és szabadsághoz vezet. Egy titokhoz, amelytől a ma embere oly távol szakadt...
A történet 638-ig nyúlik vissza, amikor a mohamedánok elfoglalták Jeruzsálemet, és a hívő keresztények kénytelenek voltak a saját kontinensükön fellelhető szent helyeket felkeresni, ha zarándokútra keltek. Róma mellett (ahol Péter és Pál sírja található) egy másik, messze nyugaton található város, a spanyol Santiago de Compostela vált a keresztények úti céljává.
Ekkoriban kezdtek penitencia gyanánt a gyóntatóatyák zarándoklatot kiróni a bűnös lelkekre, ami szintén a vallásos indíttatású vándorok számát növelte. De további ösztönzést jelentett az a korabeli felfogás is, amely szerint maga az emberélet is zarándokút.
Számos útikönyv látott napvilágot (a legismertebb talán Aymeric Picaud francia pap műve), amelyek a zarándokok számára kívántak tanácsokat adni, és felkészíteni a hívőket az úton várható nehézségekre.
A nyolcszáz kilométer akkoriban bővelkedett viszontagságokban: az időjárás, az útviszonyok, a korai időkben a portyázó mohamedánok, és a hasonlóan viselkedő helybéliek tették próbára a Szent Jakab útján járókat.
Aki vállalkozott a zarándoklatra, annak elkerülhetetlenül vállalnia kellett a testi szenvedéseket – cserében a lelki üdvözülésért – s nem utolsó sorban ott volt a hit, hogy a szentek földi maradványai csodákra képesek.
Kétkedésre hajlamos korunkban jóval kevesebben kelnek útra (fénykorában évi egymillió zarándok tette meg oda-vissza a távolságot), bár napjainkban csak a fizikai fáradtság jelent nehézséget, más veszedelem nem fenyegeti az utazót.
A képek felidézik a gyaloglás hangulatát, a zarándokok sokféleségét, a táj és a helybéliek idegenségét, a vallás és a hit tárgyiasult emlékeit, a templomokat, kereszteket és oltárokat.
A képaláírások az úttal kapcsolatos legendákra, eseményekre utalnak, és belesimulnak a fényképek által keltett megkapó hangulatba.
Így válik kerekké az egész, így sejtünk meg valamit abból, ami ködös reggeleken, szemerkélő esőben, szikrázó napsütésben, szántóföldek és a lakhatóság különféle állapotában lévő épületek között vezeti a távoli cél, Santiago de Compostela felé a zarándokokat.
*
Az „EL CAMINO - AZ ÚT KÉPEKBEN” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik ennek a kötetnek a segítségével gondolatban végig kívánják járni a Santiago de Compostela felé vezető zarándokutat, átérezni a gyaloglás hangulatát, a zarándokok gondolatvilágát, a táj és a helybéliek idegenségét, valamint megismerni a vallás és a hit tárgyiasult emlékeit (templomokat, kereszteket és oltárokat). A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
TOLVALY FERENC: (1957, Marosvásárhely) Fridrich Alexander Universitat, Erlangen - Nürnberg, Hochschule für Fernsehen und Film, München.
*
„Santiago de Compostela az újra egyesült Európa spirituális fővárosa”.
(II. János Pál pápa)
„Nem az út nehéz.
A nehézség maga az út”.
„Egy másik élet. Olyan, amilyent sohasem éltem. Ez a gondolat már évek óta foglalkoztat. Szent Jakab útján akarom megtudni, milyen lehet”.
Ezzel a szándékkal indul a zarándok a 800 kilométeres gyalogútra Santiago de Compostelába, Szent Jakab sírjához. Középkorú férfi, aki szinte mindent elért az életben, és a boldogságot pénzzel igyekezett megvásárolni. Azon az úton jár Észak-Spanyolországban, melyet előtte ezer év óta milliók tettek meg a legkülönbözőbb indíttatástól vezérelve.
Az út a mondákkal átszőtt spanyol történelem változatos tájain vezet. Ez a színes, képes napló megrázóan őszinte vallomás egy útról, mely a belső békéhez és szabadsághoz vezet. Egy titokhoz, amelytől a ma embere oly távol szakadt...
A történet 638-ig nyúlik vissza, amikor a mohamedánok elfoglalták Jeruzsálemet, és a hívő keresztények kénytelenek voltak a saját kontinensükön fellelhető szent helyeket felkeresni, ha zarándokútra keltek. Róma mellett (ahol Péter és Pál sírja található) egy másik, messze nyugaton található város, a spanyol Santiago de Compostela vált a keresztények úti céljává.
Ekkoriban kezdtek penitencia gyanánt a gyóntatóatyák zarándoklatot kiróni a bűnös lelkekre, ami szintén a vallásos indíttatású vándorok számát növelte. De további ösztönzést jelentett az a korabeli felfogás is, amely szerint maga az emberélet is zarándokút.
Számos útikönyv látott napvilágot (a legismertebb talán Aymeric Picaud francia pap műve), amelyek a zarándokok számára kívántak tanácsokat adni, és felkészíteni a hívőket az úton várható nehézségekre.
A nyolcszáz kilométer akkoriban bővelkedett viszontagságokban: az időjárás, az útviszonyok, a korai időkben a portyázó mohamedánok, és a hasonlóan viselkedő helybéliek tették próbára a Szent Jakab útján járókat.
Aki vállalkozott a zarándoklatra, annak elkerülhetetlenül vállalnia kellett a testi szenvedéseket – cserében a lelki üdvözülésért – s nem utolsó sorban ott volt a hit, hogy a szentek földi maradványai csodákra képesek.
Kétkedésre hajlamos korunkban jóval kevesebben kelnek útra (fénykorában évi egymillió zarándok tette meg oda-vissza a távolságot), bár napjainkban csak a fizikai fáradtság jelent nehézséget, más veszedelem nem fenyegeti az utazót.
A képek felidézik a gyaloglás hangulatát, a zarándokok sokféleségét, a táj és a helybéliek idegenségét, a vallás és a hit tárgyiasult emlékeit, a templomokat, kereszteket és oltárokat.
A képaláírások az úttal kapcsolatos legendákra, eseményekre utalnak, és belesimulnak a fényképek által keltett megkapó hangulatba.
Így válik kerekké az egész, így sejtünk meg valamit abból, ami ködös reggeleken, szemerkélő esőben, szikrázó napsütésben, szántóföldek és a lakhatóság különféle állapotában lévő épületek között vezeti a távoli cél, Santiago de Compostela felé a zarándokokat.
*
Az „EL CAMINO - AZ ÚT KÉPEKBEN” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik ennek a kötetnek a segítségével gondolatban végig kívánják járni a Santiago de Compostela felé vezető zarándokutat, átérezni a gyaloglás hangulatát, a zarándokok gondolatvilágát, a táj és a helybéliek idegenségét, valamint megismerni a vallás és a hit tárgyiasult emlékeit (templomokat, kereszteket és oltárokat). A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.