Magyar Tragédia - A Don-kanyar

„Aludjatok ti áldott hőseink, pihenj te néma hadsereg!
Ringasson békén a távoli rög, s ne bántson könny, mert értetek pereg.
Aludjatok csak Don menti holtak, folyó mentén szunnyadó bakák,
Aludjatok csak, néma szent hadak, pihenni édes, pihenni jó,
S nyugtasson a Donnak zúgása, mint a Tisza folyó”!
(Dr. Zempléni Miklósnak, a 2. magyar hadsereg egykori honvédorvosának „A boldog szunnyadókhoz” című versének részlete.)

Szinte mindenkinek van olyan felmenője – nagyapa, dédnagyapa –, aki a Don-kanyarban vesztette életét, vagy sebesülten, illetve hosszú szovjet fogság után tért csak haza. Hét évtizede a szülőföldjétől kétezer kilométerre bevetett 2. magyar hadsereg gyakorlatilag megsemmisült, és csak a töredéke tért haza. Az ország XX. századi történelmének egyik legnagyobb tragédiáját általában, mint második mohácsi vészt emlegetik.

Pedig 1942 tavaszán a magyar politikai vezetés kényszerhelyzetben ugyan, de még a győzelem reményével küldte a frontra a 2. hadsereget, mégis a Don-kanyarban megvívott harcok a magyar hadtörténelem legszomorúbb fejezetei közé tartoznak.

A megfelelő fegyverzet, felszerelés nélkül kiküldött, lehetetlen feladattal megbízott honvédek ezrei szenvedtek, haltak meg és estek fogságba feleslegesen a farkasordító hideg orosz télben, majd a megsemmisítő vereséget követően vonultak vissza rendezetlenül, pánikban és kétségbeesve, az életükért küzdve, parancsnokaik által magukra hagyva.

A Magyar Királyi Honvédség Főparancsnoksága és az ország politikai vezetése mindeközben szinte semmit sem tett az előre látható katasztrófa elkerülése érdekében.

- De mit keresett a 2. magyar hadsereg a Szovjetunióban, kétezer kilométerre hazájától, miért bocsátották a magyar katonákat a német hadvezetés rendelkezésére, hányan vesztek oda a Don-kanyarban, melyek voltak a vereség okai?

Ez a kötet ezekre a kérdésekre keresi a választ.

A tragikus események az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

• A doni katasztrófa;
• A TRIANONI BÉKEDIKTÁTUM és következményei;
• A MAGYAR HONVÉDSÉG újraszervezése;
• A magyar külpolitika a két világháború között, békés és erőszakos határrevíziók;
• Magyarország hadba lépése a Szovjetunió ellen;
• A MAGYAR HONVÉDSÉG a keleti hadszíntéren;
• A 2. magyar hadsereg mozgósításának politikai és katonai előzményei;
• A 2. magyar hadsereg felállítása, mozgósítás;
• Kivonulás a keleti arcvonalra;
• Nyári hídfőharcok;
• Előkészületek tél tábornok fogadására;
• Felváltások a 2. hadseregnél;
• A magyar arcvonal áttörése;
• Jány Gusztáv nagy vihart kavart hadsereg parancsa;
• A hadsereg helytállása, veszteségei és megsemmisülésének okai;
• Kamera a tűzvonalban - haditudósítók és propaganda;
• A szemben álló felek haditechnikája;
• A magyarok fegyverzete;
• Szovjet fegyverek;
• Kitekintés - a németek szövetségeinek szerepvállalása a keleti fronton;
• A doni katasztrófa utóélete - elhallgatás, majd rehabilitálás.

A 2. magyar hadsereg doni összeomlása időben csaknem egybeesett a német 6. hadsereg sztálingrádi pusztulásával, az olasz hadsereg megsemmisülésével és Rommel afrikai hadseregének vereségével. Ez azt jelentette, hogy 1942 őszi - téli időszaka döntő fordulatot hozott a háború menetében.

A győztesekből vesztesek, a vesztesekből győztesek lettek, s mi magyarok ismét a vesztesek oldalára kerültünk.

A „Magyar Tragédia - A Don-kanyar” című ezen kiadványt a szülőföldjétől kétezer kilométerre bevetett 2. magyar hadsereg megsemmisülése, az ország XX. századi történelmének egyik legnagyobb tragédiája, mint a második mohácsi vész, a magyar hadtörténet legsúlyosabb és legfájóbb veresége iránt érdeklődő, az elesettekre kegyelettel emlékező olvasóinknak ajánljuk.

Ajánlott még:

Keserű magyar sors - Emigráció.
Magyarok a hadak útján II.
Magyarok a hadak útján I.
Magyar tragédia - A trianoni békediktátum.
A Horthy-család története.
A magyar korona.