A magyar királyi csendőrség története
Lévai Anita-Potó István
Nincs ellenszegülés, nincs ellenvélemény
Könyv
Vagabund kiadó, 2011
Vagabund kiadó, 2011
ISBN 9789632900391
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 1 500 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 1 500 Ft
Leírás
Gróf Andrássy Gyula:
„Erős, jól fegyelmezett csendőrség szükségesebb ma, mint valaha. Mert Magyarországon a háború, majd a forradalmak és a törvényes alap nélküli kormányok alatt megbomlott a törvények tisztelete, elvadultak az erkölcsök, megszűntek a tekintélyek, és ezek helyett a duhajkodás, a rablási vágy és az önkény vált mindennapivá, és ez olyan feladatokat ró az államra, amelyet csak a csendőrség segítségével tud megoldani”.
A csendőrség szó hallatán legtöbbször a fizikai erőszak, az általános félelem, a feltétlen tekintélytisztelet jut sok ember eszébe, amellyel hellyel - közzel együtt jár a rend mindenkori őreivel szembeni hagyományos ellenérzés is.
Kétségtelen, hogy az állig felfegyverzett hatósági közeg hihetetlen tiszteletet parancsolt már a külső megjelenésével is úgy, hogy a távolban feltűnő alakja gyakorta reszketést is kiváltott, amit a mindig fényesre bokszolt fekete csizma, a köpeny, a kakastollas kalap vagy csákó és a puskára feltűzött szurony tett igazán nyomatékossá.
NINCS ELLENTMONDÁS,
NINCS ELLENSZEGÜLÉS,
NINCS ELLENVÉLEMÉNY!!
A csendőr tehát maga volt a hatóság, az állami erőszak metaforája, aki hírhedt csendőrpofonjai által a pofozkodó államot reprezentálta, a politikai és közbiztonsági feladatokat pedig késlekedés nélkül végrehajtotta.
Részlet Sinka István verséből:
„Ha néha csendőr ballagott
arrafele: az ablakot
betettük jól, az ajtót is,
s remegtünk, s remegett az
apám nadrágján a fót is.
Pedig szegény igazán élt -
százan féltek, hát ő is félt”!
*
A csendőrség története az alábbi TARTALOM szerint követhető nyomon:
• A KARHATALOM KAKASTOLLAS APOKALIPSZISE;
• BOLDOG BETYÁRVILÁG;
• A KÖZREND ÉS AZ ÚRI MAGÁNREND ŐREI, AVAGY CSENDŐRNEK LENNI BÜSZKE GYÖNYÖRŰSÉG;
• A CSENDŐRÖK „NÉMA BAJTÁRSAI”;
• A MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMRENDŐRSÉG RÖVID KRÓNIKÁJA;
• GRÓF RÁDAY GEDEON INKVIZÍTOR KONTRA RÓZSA SÁNDOR;
• „LÉDERERNÉ MI VAN A KOSÁRBA”?
• A CSERNOVAI TRAGÉDIA;
• ÚJVIDÉKI HIDEG NAPOK: A DÉLVIDÉKI MAGYARSÁG KESERŰ KÁLVÁRIÁJA;
• CIGÁNYRAZZIA, CSENDŐRSZURONY ÉS CSENDŐRBAKANCS;
• A REND ŐREINEK KIFINOMULT MÓDSZEREI: A NYÍLT NYOMOZÁS;
• „EZ A MI 24. ÓRÁNK, DE TI IS MEG FOGTOK DÖGLENI”!
• A VÉRES EPILÓGUS: JÓB LÁZADÁSA;
• CSENDŐRORSZÁG MEGSEMMISÜLÉSE;
Tény, hogy bizonyos vonatkozásokban nagy erőkkel zajlik napjainkban az egykori testület mítoszának a felélesztése!
*
„A MAGYAR KIRÁLYI CSENDŐRSÉG TÖRTÉNETE” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akiket érdekel a testület története, akik a kötet forgatásával eleget tesznek a szerzők invitálásának, miszerint bátran megragadják az eseményeket, hogy ítélkezzenek a felvonultatott szereplők és a tények felett, pontosabban a mai felfogásunk szerint értékeljék újra a bemutatott cselekmények keletkezését és látszatát, amelyek az olvasáskor a szemük előtt játszódnak majd le. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
„Erős, jól fegyelmezett csendőrség szükségesebb ma, mint valaha. Mert Magyarországon a háború, majd a forradalmak és a törvényes alap nélküli kormányok alatt megbomlott a törvények tisztelete, elvadultak az erkölcsök, megszűntek a tekintélyek, és ezek helyett a duhajkodás, a rablási vágy és az önkény vált mindennapivá, és ez olyan feladatokat ró az államra, amelyet csak a csendőrség segítségével tud megoldani”.
A csendőrség szó hallatán legtöbbször a fizikai erőszak, az általános félelem, a feltétlen tekintélytisztelet jut sok ember eszébe, amellyel hellyel - közzel együtt jár a rend mindenkori őreivel szembeni hagyományos ellenérzés is.
Kétségtelen, hogy az állig felfegyverzett hatósági közeg hihetetlen tiszteletet parancsolt már a külső megjelenésével is úgy, hogy a távolban feltűnő alakja gyakorta reszketést is kiváltott, amit a mindig fényesre bokszolt fekete csizma, a köpeny, a kakastollas kalap vagy csákó és a puskára feltűzött szurony tett igazán nyomatékossá.
NINCS ELLENTMONDÁS,
NINCS ELLENSZEGÜLÉS,
NINCS ELLENVÉLEMÉNY!!
A csendőr tehát maga volt a hatóság, az állami erőszak metaforája, aki hírhedt csendőrpofonjai által a pofozkodó államot reprezentálta, a politikai és közbiztonsági feladatokat pedig késlekedés nélkül végrehajtotta.
Részlet Sinka István verséből:
„Ha néha csendőr ballagott
arrafele: az ablakot
betettük jól, az ajtót is,
s remegtünk, s remegett az
apám nadrágján a fót is.
Pedig szegény igazán élt -
százan féltek, hát ő is félt”!
*
A csendőrség története az alábbi TARTALOM szerint követhető nyomon:
• A KARHATALOM KAKASTOLLAS APOKALIPSZISE;
• BOLDOG BETYÁRVILÁG;
• A KÖZREND ÉS AZ ÚRI MAGÁNREND ŐREI, AVAGY CSENDŐRNEK LENNI BÜSZKE GYÖNYÖRŰSÉG;
• A CSENDŐRÖK „NÉMA BAJTÁRSAI”;
• A MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMRENDŐRSÉG RÖVID KRÓNIKÁJA;
• GRÓF RÁDAY GEDEON INKVIZÍTOR KONTRA RÓZSA SÁNDOR;
• „LÉDERERNÉ MI VAN A KOSÁRBA”?
• A CSERNOVAI TRAGÉDIA;
• ÚJVIDÉKI HIDEG NAPOK: A DÉLVIDÉKI MAGYARSÁG KESERŰ KÁLVÁRIÁJA;
• CIGÁNYRAZZIA, CSENDŐRSZURONY ÉS CSENDŐRBAKANCS;
• A REND ŐREINEK KIFINOMULT MÓDSZEREI: A NYÍLT NYOMOZÁS;
• „EZ A MI 24. ÓRÁNK, DE TI IS MEG FOGTOK DÖGLENI”!
• A VÉRES EPILÓGUS: JÓB LÁZADÁSA;
• CSENDŐRORSZÁG MEGSEMMISÜLÉSE;
Tény, hogy bizonyos vonatkozásokban nagy erőkkel zajlik napjainkban az egykori testület mítoszának a felélesztése!
*
„A MAGYAR KIRÁLYI CSENDŐRSÉG TÖRTÉNETE” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akiket érdekel a testület története, akik a kötet forgatásával eleget tesznek a szerzők invitálásának, miszerint bátran megragadják az eseményeket, hogy ítélkezzenek a felvonultatott szereplők és a tények felett, pontosabban a mai felfogásunk szerint értékeljék újra a bemutatott cselekmények keletkezését és látszatát, amelyek az olvasáskor a szemük előtt játszódnak majd le. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.