
Jeruzsálem - avagy a vallási hatalom és a zsidó vallás
Moses Mendelssohn
Könyv
Attraktor kiadó, 2010
Attraktor kiadó, 2010
130 oldal, Puha kötésű ragasztott FR5 méret
ISBN 9789639857643
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 2 400 Ft
Megtakarítás: 7%
Online ár: 2 232 Ft
Leírás
MOSES MENDELSSOHN szerző (Dessau, 1729. - Berlin, 1786.) vallásos zsidó családból származott. A jeles XVIII. századi filozófus a zsidók európai asszimilációjának elméleti előkészítője.
*
Mendelssohnnak ez a legnevezetesebb vallásbölcseleti műve élete utolsó évtizedében, 1783-ban jelent meg. A Jerusalem... a maga korában nagy nemzetközi hatást gyakorolt. Legnagyobb mértékben a német felvilágosodás, a klasszika és a Hászkálá alakjaira halott: meghatározó jelentőségű volt a zsidó vallás képének, mibenlétének kirajzolásában Kantnál, Hegelnél, Fichténél és másoknál (Lavater, Herder, Hamann) is.
Mendelssohn magyarországi hatástörténete is jelentősnek mondható. A XIX. század elején lezajlott ismeretes Kant-vitában többen használták az ő érvanyagát a kanti ismeretelmélet és morálfilozófia ellenében. Részben ennek volt tulajdonítható, hogy vallásbölcseleti könyvét, a Jerusalem...-et nálunk is kiadták németül (1818-ban).
A műnek, amely vitairat volt, megvolt a maga többféle aktualitása: először is állást foglalt Mendelssohn az evangélikus vitatársai irányában a zsidó hit és a zsidó közösség főkérdéseiben, de apologetikus jellege is volt: a Hászkálá szellemében védte az askenázi közösség jogait a porosz állammal szemben. Ennek érdekében a kortárs racionalizmus érvanyagát is felhasználta (pl. Th. Hobbes és Rousseau felfogását a társadalmi szerződésről), éppúgy, mint előző írásaiban.
Ez a mű eszmetörténeti érték.
• Az első rész befejezése irodalmilag is egyenrangú a kortárs német literátorok szintjével: a görög sztoikus filozófia erkölcsiségét felidézve tömör és szép sorokban villantja fel a gondolataikat.
• A második rész előszava először a hívőkhöz fordul, majd a hatalomhoz, bizonyítván, hogy a tolerancia tisztelete régi és alapvető elv, amely adott történeti korban is csak a legnagyobb közboldogságot (Glückseligkeit) fogja szolgálni.
*
A „Jeruzsálem - Avagy a Vallási Hatalom és a Zsidó Vallás” című ezen kiadványt ez iránt az eszmetörténeti mű iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, akik a zsidó hit és a zsidó közösség fő kérdéseit, filozofikus aspektusait ebből a kötetből mélyebb kontextusban is igénylik megismerni. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
*
Mendelssohnnak ez a legnevezetesebb vallásbölcseleti műve élete utolsó évtizedében, 1783-ban jelent meg. A Jerusalem... a maga korában nagy nemzetközi hatást gyakorolt. Legnagyobb mértékben a német felvilágosodás, a klasszika és a Hászkálá alakjaira halott: meghatározó jelentőségű volt a zsidó vallás képének, mibenlétének kirajzolásában Kantnál, Hegelnél, Fichténél és másoknál (Lavater, Herder, Hamann) is.
Mendelssohn magyarországi hatástörténete is jelentősnek mondható. A XIX. század elején lezajlott ismeretes Kant-vitában többen használták az ő érvanyagát a kanti ismeretelmélet és morálfilozófia ellenében. Részben ennek volt tulajdonítható, hogy vallásbölcseleti könyvét, a Jerusalem...-et nálunk is kiadták németül (1818-ban).
A műnek, amely vitairat volt, megvolt a maga többféle aktualitása: először is állást foglalt Mendelssohn az evangélikus vitatársai irányában a zsidó hit és a zsidó közösség főkérdéseiben, de apologetikus jellege is volt: a Hászkálá szellemében védte az askenázi közösség jogait a porosz állammal szemben. Ennek érdekében a kortárs racionalizmus érvanyagát is felhasználta (pl. Th. Hobbes és Rousseau felfogását a társadalmi szerződésről), éppúgy, mint előző írásaiban.
Ez a mű eszmetörténeti érték.
• Az első rész befejezése irodalmilag is egyenrangú a kortárs német literátorok szintjével: a görög sztoikus filozófia erkölcsiségét felidézve tömör és szép sorokban villantja fel a gondolataikat.
• A második rész előszava először a hívőkhöz fordul, majd a hatalomhoz, bizonyítván, hogy a tolerancia tisztelete régi és alapvető elv, amely adott történeti korban is csak a legnagyobb közboldogságot (Glückseligkeit) fogja szolgálni.
*
A „Jeruzsálem - Avagy a Vallási Hatalom és a Zsidó Vallás” című ezen kiadványt ez iránt az eszmetörténeti mű iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, akik a zsidó hit és a zsidó közösség fő kérdéseit, filozofikus aspektusait ebből a kötetből mélyebb kontextusban is igénylik megismerni. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.