A Rákosi-korszak

Gyarmati György szerző (1951. 03. 22. -) történelem- földrajz szakos tanár, Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen, oktatási területe Magyarország története a második világháború után: a Rákosi- és a Kádár-korszak.
Kutatási területe: Magyarország politika- és társadalomtörténete a 20. század második felében...
*
Rákosi Mátyás, születési és 1903-ig használt nevén Rosenfeld Mátyás (Ada, 1892. március 9. – Gorkij, 1971. február 5.) magyar politikus. 1945–56 között a Magyar Kommunista Párt, illetve a Magyar Dolgozók Pártja fő-, majd első titkára, 1952–53-ban a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, 1949–1956 között Magyarország teljhatalmú vezetője.
*
A sztálinizmus első számú építőmestere volt a szovjet protektorátussá vált Magyarországon. Noha a regnálása harmadannyi ideig sem tartott, mint Sztáliné, terroruralma modern kori tatárjárást jelentett a korabeli magyar társadalom számára...

A szerző sorra veszi a diktatúra évtizedében elszenvedett gazdasági és társadalmi veszteségeket, amelyek „harmadik Trianonként” nehezedtek az országra. A kötet lapjain megelevenedik az egymásra torlódott fordulatok időszaka, a kommunista pártegyeduralom kiépítése, a hidegháborús hisztéria, a terrorgépezet működése, a mezőgazdaság kollektivizálása, s a társadalmat ért számtalan trauma mellett az ország irányítását jellemző káosz.

S végül elérkezünk 1956-hoz, amikorra már nem csupán a társadalom szembenállása vált nyilvánvalóvá a rendszerrel, de még legközvetlenebb elvtársai is szembefordultak Rákosival és az általa megszemélyesített uralommal.

Gyarmati György kötete az első sok szempontú összefoglaló a magyar történelem egy elfeledett korszakáról közérthetően, számos korabeli forrással és képpel elevenítve meg a mai Olvasó számára szinte már elképzelhetetlen korszakot.

A könyv az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Rubicon közös kiadásában jelent meg 2011-ben.
*
A Rákosi-korszak az alábbi TARTALOM szerint követhető nyomon:

• I. FORDULATOK ÉVTIZEDE EGY SZOVJET PROTEKTORÁTUSBAN: (1. A hagyományos európai hatalmi egyensúly globalizálódása a hidegháborúban; 2. Fordulatok évtizede egy fordulatokkal teli évszázadban;)

• II. PRESZTALINIZÁLÁS, 1945-1947: II/A. Az államiság újjászervezése, 1945: (3. Előzmények, a sokfelé szakadt ország; 4. az Ideiglenes Nemzeti Kormány Debrecenben; 5. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Budapesten;)

• II/B. A HATALMI DUALIZMUS IDŐSZAKA, 1946-1947: (6. Hatalmi rivalizálás a koalíción belül; 7. Társadalmi vágyálom, a konszolidált nyomor; 8. Béke előkészítés és békeszerződés; 9. A többséget szerzett gyűjtőpárt felmorzsolása; 10. Többszörösen elcsalt választások;)

• III. SZTALINIZÁLÁS, 1948-1952, III/A. A párturalom intézményesítése, 1948-1950: (11. Kommunista „balra át” a külpolitikában és a gazdaságban; 12. Kommunista „balra át” a belpolitikában; 13. Új népfront, új választás, új alkotmány, új iskola; 14. A hidegháború regionális honosítása, a Rajk. /Tito-/ per; 15. A pártegyeduralom kiépítésének záróakkordja, a tanácsrendszer;)

• III/B. AZ ORSZÁGOS KÁOSZT JELENTŐ TERRORURALOM, 1951-1952: (16. A hidegháborús hisztéria második fázisa, a magyar hadikommunizmus; 17. A mezőgazdaság kollektivizálása, propagandagyőzelem és éhező ország; 18 A diktatúra strukturális ellentmondásainak jelentkezése; 19. Az országkormányzás kiteljesedő káosza;)

• IV. KÖZTES MÉRLEGKÉSZÍTÉS SZTÁLIN HALÁLA KÖRNYÉKÉN. (20. Osztályharcos kultúrpolitika; 21. Frusztrált /inter/ nacionalizmus; 22. A terror gépezete és áldozatai; 23. Kettős hadigazdasági túlterhelés és rejtőzködő traszformációs veszteség; 24. A vezérkultusz és a személyi kultusz labirintusa;)

• V. DE- ÉS RESZTALINIZÁLÁS, 1953-1956: (25. Nagy Imre desztalinizáló „új szakasza” és Rákosi Mátyás „orosz rulett” politikája; 26. A határozathozók határozatlansága és Nagy Imre Pürrhoszi győzelme; 27. Rákosi resztalinizáló kísérlete és a párthasadás nyilvánvalóvá válása; 28. Az SZKP. XX. Kongresszusa és a magyar politikai játéktér fragmentálódása 1956 első felében;)

• VI. FORRÓ ŐSZ A HIDEGHÁBORÚBAN, A MAGYAR FORRADALOM, 1956: (29. Literátorok és diákok reformtörekvései; 30. A szabadságharcra kényszerült ország; 31. „Ha kivonulnánk Magyarországról, ezt gyengeségünknek fognák fel”;)

• VII. A RÁKOSI KORSZAK „UTÓÉLETE”: (32. A Rákosi-korszak másképp szemlézésének összegzése; 33. A korszak késleltetett múlttá válásának historiográfiája; 34. Zárszó és kitekintés;)

*
„A Rákosi Korszak” című eme kiadványt az 1945-től 1956-ig terjedő időszak, Magyarországon a rendszerváltó fordulatok évtizede iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.