Gilgames és Enkidu

„Gilgames és Enkidu” kedves, rajzos, örökérvényű története elevenedik fel e szívet-szemet gyönyörködtető mesekönyv lapjain.

Sin-leqe-uninni, a Kr. e. XII. században élt babiloni írnok Gilgames személyéhez fűződő sumír eredetű népmeséket dolgozott egybe, s kikerekedett belőle a 12 táblás Gilgames eposz. Eredetileg a csillagos égen lejátszódó történetet a földön Gilgames, Uruk királya és hű társa, Enkidu személyesíti meg.

Az ékiratokban Izdubarnak, a fényes fokos gyermekének nevezett Gilgames az Oroszlán csillagképből indul, társa Enkidu az Ikrek csillagképben jelenik meg, s csatlakozik hozzá. A XIX. században Gilgames személyét teljes joggal azonosították Nimróddal, ki „hatalmas volt az Úr előtt”, és népének épített városokat létesített.

A két, látszólag különböző személyt sok azonos vonás kapcsolja egybe. Mindkettő városépítő volt. Mindkettő ugyanazon a területen, ugyanazon városban uralkodott, ugyanazon tulajdonságokkal rendelkeztek, s ebből kifolyólag a kalandjaik is azonosak lehettek. A bibliai Nimród, a „hatalmas vadász az Úr előtt”, – a sumír ékiratokban az „ég hűséges pásztora”– felkerült az égre, Orion csillagképként ragyog az északi égbolton.

A forrásokból és a tanulmányokból kikerekedik, a magyar krónikákban Nemrót, a magyarok és hunok ősapja azonos Gilgames/Nimróddal.

Ez a gyermekeket és az idősebbeket egyaránt megszólító könyvecske valójában a magyarság ősapjáról, Nimródról szól...

*
A „Gilgames és Endiku” című eme mesekönyvet a magyar krónikákban Nemrót, a magyarok és hunok ősapja Gilgames/Nimród iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.