Horkák kísérete HERÉNYEK és más dolgozatok

A horka, az államalapítás előtt a magyar törzsszövetség harmadik legmagasabb méltósága volt a kende, és a gyula után. Herényi István a családneve eredetének kutatása kapcsán jutott arra a feltételezésre, hogy a „Herény” egy honfoglaláskori törzstöredék... Tanulmányai három fő téma köré csoportosulnak: Bulcsú horka szállásterületeire, a határvédelem és a nyugati gyepű kérdésére, valamint a Herény nemzetség és a Herényi család történetére. Történeti megállapításait elsősorban a helynevek vizsgálatára alapozza. Ez a kötet főként a vasi kiadványokban – elsősorban a Vasi Szemlében – megjelent tanulmányaiból válogat. Dénes József: „Köszönet Herényi Istvánnak, hogy ennyi értékes és érdekes megállapításával, eredményével gazdagította közös múltunkról szóló ismereteinket. Mindenkinek szívből ajánlom figyelmébe a sokoldalú érdeklődésű (...) kutató érdekes és figyelemre méltó gondolatokban gazdag munkáját.”

A horka, az államalapítás előtt a magyar törzsszövetség harmadik legmagasabb méltósága volt a kende, és a gyula után. A horka egyes nézetek szerint hadvezéri rang lehetett, ő volt az, aki a szövetséges, vagy társult népek seregét vezette a csatában...
*
Herényi István a családneve eredetének kutatása kapcsán jutott arra a feltételezésre, hogy a „Herény” egy honfoglaláskori törzstöredék...
*
Dr. vitéz Herényi István szerző ősi Vas megyei eredetű nemesi családban született 1918-ban. Jogászi munkája mellett, fokról fokra vált a Nyugat-Dunántúl korai magyar történetének ismert kutatójává. A történelemtudományok kandidátusa. Hely-, család- és helytörténeti adatgyűjteményei fontos forrásmunkák.

Tanulmányai három fő téma köré csoportosulnak:
• Bulcsú horka szállásterületeire,
• a határvédelem és a nyugati gyepű kérdése;
• valamint a Herény nemzetség és a Herényi család története.

Történeti megállapításait – Györffy Györgyhöz hasonlóan – elsősorban a helynevek vizsgálatára alapozza.

Ez a kötet főként a vasi kiadványokban – elsősorban a Vasi Szemlében – megjelent tanulmányaiból válogat.
*
A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

ELŐSZÓ
• A magyar törzsszövetség törzsei és törzsfõi;
• A nyugati gyepű az Árpád-házi fejedelmek idejében (995-1000);
• A három fejedelem és kiséreteik (kende, gyula, horka) (kékkendek, kálizok, berények);
• A horkák vezértörzsének nemzetségei az Árpádok alatt;
• Adalékok egy honfoglalás kori törzstöredék (a Herények) történetéhez;
• Névadás a nyugati gyepűn az Árpádok és Anjouk idejében, (900-1400);
• Az Őrség helynevekben; Herény; A nemeskéri evangélikus artikuláris gyülekezet anyakönyveinek névtani anyaga (1689-1781);
• Kelet- és Nyugat-Magyarország közös helynevei;
• Szék, Székfölde;
• A Vas megyei Herényi-család személynevei és a korabeli névadások;
• Vázlat a magyar igazságszolgáltatásról 1848-tól napjainkig.

*
A „Horkák Kísérete Herények és Más Dolgozatok” című eme kiadványt Dénes Józsefnek az ELŐSZÓ-ban megfogalmazott gondolataival ajánljuk:

„Köszönet Herényi Istvánnak, hogy ennyi értékes és érdekes megállapításával, eredményével gazdagította közös múltunkról szóló ismereteinket. Mindenkinek szívből ajánlom a figyelmébe a sokoldalú érdeklődésű (...) kutató érdekes és figyelemre méltó gondolatokban gazdag munkáját.”
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.