Magyar Menedék Könyvesház

Részletes kereső
 - A katolikus egyház 1956-ban

A katolikus egyház 1956-ban

Könyv
Új Ember kiadó, 2006
269 oldal, Kemény kötésű fűzött B5 méret
ISBN 9789639674127
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 1 990 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 1 990 Ft
Nincs készleten
Leírás
A XX. század magyar történelmének legkiemelkedőbb eseménye volt az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc, amely természetesen a magyar katolikus egyházat is mélyen érintette.

Az Új Ember Kiadó által Rosdy Pál szerkesztésében megjelent eme kötet a forradalom katolikus megnyilvánulásait mutatja be, elsősorban a főpásztorok és a papok, kispapok tevékenységét, neves történészek, Balogh Margit, Soós Viktor Attila, Szabó Csaba elemző tanulmányainak a kíséretében.

A korabeli dokumentumokat feldolgozó kötet kiemelten foglalkozik Mindszenty József hercegprímás szerepével. Balogh Margit tanulmányában részletesen elemzi a magyar katolikus egyházfő november 3-án este elmondott, később a kommunista hatalom propagandagépezete által tudatosan eltorzított, félremagyarázott beszédét, hangsúlyozva: nem állítható, hogy Mindszenty József nemzethez intézett szózata tisztázta volna a frontokat, az újonnan létrejött politikai pártok ugyanis a beszéd időpontjára már megfogalmazták programjaikat, vagy legalábbis az alapelveiket.

„Mindszenty jelképpé, a kommunizmussal való szembenállás jelképévé és a szabadságharc győzelmévé magasztosult személye önmagában, rádióbeszéd nélkül is biztatást adhatott bizonyos restaurációs törekvéseknek, de tegyük gyorsan hozzá: ezeknek csak külső beavatkozás esetén lett volna esélyük. Még nagyobb tévedés azt feltételezni (ami pedig gyakran megtörtént), hogy a bíboros beszéde felelős az oroszok fegyveres beavatkozásáért.

A szakirodalom egyértelműen bebizonyította, hogy a fogaskerekek már feltartóztathatatlanul megindultak, csupán a döntés utólagos igazolásának kísérletével magyarázhatók a felelősséget e beszédre hárító vélemények.”

A történész rámutat, hogy a beszéd terjedelméhez képest keveset foglalkozott a katolikus egyház sérelmeivel, a hitélet problémáival. Mindszenty nemcsak az egyház, hanem a nemzet nevében és érdekében szólalt meg.

Soós Viktor Attila azt emeli ki, hogy hazánk megsegítése érdekében Mindszenty József bíboros nemcsak a Vatikánnal és a különböző külföldi karitász szervezetekkel vette föl a kapcsolatot, hanem Washingtonnal is. Politikai szerepre azonban nem gondolt, ugyanakkor természetesen kereste a válságból való kibontakozás útját. S bár kiszabadulását követően sorra keresték fel a katolikus intézmények és pártok vezetői, pártalapításokkal, pártprogramokkal nem foglalkozott.

Soós Viktor Attila is kitér a hercegprímás beszédére, emlékeztetve rá: a kommunisták egyik rágalma az volt, hogy Mindszenty József visszakövetelte az egyházi nagybirtokokat. Ezt arra alapozták, hogy a prímás az egyházi intézményeket kívánta vissza. Csakhogy a földbirtokot sosem nevezték intézménynek.

Ugyancsak rágalom volt az az állítás, miszerint Mindszenty vissza akarta volna állítani a régi, félfeudális magyar társadalmi-politikai rendet. Az igazság kiviláglik a beszéd szövegéből: jogállamot, szabad választásokon alapú többpártrendszerű demokráciát kívánt.

Szabó Csaba a forradalom leverését követően a hercegprímásnak az amerikai nagykövetségen töltött első napjait idézi fel, ismertetve Mindszenty november 6-án írt végrendeletét, amelyben arra inti a nemzetet, hogy legyenek hűek 1956 szellemiségéhez, a szabad, független Magyarországhoz, legelsősorban pedig „Mindnyájan ragaszkodjatok a valláshoz, mert megtapasztaltátok, hogy mennyire felette áll a vallásos ember a vallástalannak. A katolikusok tekintsenek Rómára, a Szentatyára, a Kősziklára a nagy omlás között. Bízzatok gyermekien a mindenkor segítő Patrónában, a magyarok Nagyasszonyában, aki Isten Anyja s immár ezer éven át a mi édesanyánk is.”

A kötet külön fejezetben mutatja be a Központi Papnevelő Intézet papjainak és kispapjainak a forradalom alatti tevékenységét. Ők a fegyveres diákok segítésében, megmentésében s a forradalom eszméinek terjesztésében vettek részt. Röplapokat terjesztettek és szerkesztettek, az egyház jogainak a helyreállítása érdekében. Végiglátogatták a kórházakat, lelki vigaszban részesítették a sebesülteket, és összeírták azokat, akiknek a családjuk nem tudott arról, hogy hol vannak. November 4-ét követően pedig segítették a szemináriummal szomszédos ELTE jogi karának épületében befészkelt fegyveres csoport tagjait abban, hogy elmenekülhessenek, papi és civil ruhát adtak nekik.

Az MSZMP erőszakszervezeteinek megtorlása kíméletlen volt a forradalom leverését követően, a szabadságharcot bármilyen formában támogató papokat és kispapokat állandó félelemben tartották, illetve ügynöki beszervezésükkel próbálkoztak. Sok egyházi személyt vettek őrizetbe rövidebb-hosszabb időre, többeket börtönbe zártak, néhányat megöltek. A könyv felsorolja a papi és szerzetesi áldozatok neveit.

A kötetben közölt dokumentumokból egyértelműen kiderül, hogy a katolikus egyház megfélemlítése és rendőri megfigyelése, belső megtörése egészen a rendszerváltozás hajnaláig, 1989-ig tartott. Idéz a kötet Wittner Mária ’56-os halálraítélt, a Fidesz későbbi országgyűlési képviselőjének 1991-ben tett vallomásából, amelyben a forradalmárok keresztény indíttatásáról beszél. Így fogalmaz:

„Ma is úgy gondolom, hogy az embernek hinnie kell. Aki hit nélkül él, annak reménytelen az élete. Én hiszek Istenben, de nem úgy, hogy örökké a mellemet verem. Ha hiszek Istenben, meg kell próbálnom aszerint élni. Az én életem nem volt valami fényes, de ha úgy látom, hogy rászorul valaki a segítségre, akkor boldogan segítek.”

A könyvhöz a kiadó mellékelte az Új Ember 1956. november 4-ei keltezéssel megjelent számát. Ennek egyik legfontosabb írása Mihelics Vid-nek „Az igazi forradalom” című cikke, amelynek alapgondolata máig érvényes, a benne megfogalmazott remény sajnos még mindig megvalósulatlan:

„Hitem és meggyőződésem szerint ez a forradalom sem a kocka alsó lapját, a gazdasági, a szociális, a biológiai vívmányokat fogja összébb faragni, hogy az építmény arányba jusson a magasság törpe voltával, hanem a szellemi értékeket fogja összhangzatosan magasba emelni. Nem zsugorodni fog, de kitágul ez a haza, a dolgozó magyarság annyi vérrel és annyi reménységgel, annyi könnyel és annyi munkával megszentelt hazája. Igen, mert ne feledjük, a kor parancsa az, hogy valóban szociális állam és igazi demokrácia bontakozzék ki nálunk és mindenütt, amely nemcsak anyagi javakban, de erkölcsi értékekben, nemcsak technikában és technikai civilizációban, de emberségben és szeretetben is egyre dúsabbá válik.”
(Új Ember 2006)
*
A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

AJÁNLÁS
BEVEZETÉS
• Balogh Margit: A katolikus egyház és a forradalom - Események a források tükrében 1955 őszétől 1956 őszéig;
• Soós Viktor Attila: „Kedves Barátom” - A Központi Szeminárium papjainak és kispapjainak sorsa az 1956-os forradalom alatt és a megtorlás időszakában;
• Püspökök, papok, szerzetesek és 1956;
• Mindszenty József a forradalom idején;
• Szabó Csaba: Mindszenty József politikai végrendelete 1956-ból;
• Cenzúra nélkül;
• A magyar piaristák 1956-ban - Forrásgyűjtemény;
• Romano Guardini: Magyarország - A müncheni egyetem 1957. téli szemeszterének megnyitásakor mondott beszéd;
• Az emlékezés és értékelés töredékei;
• A megtorlás;

*
„A Katolikus Egyház 1956-ban” című eme kiadványt a témával kapcsolatos írások, visszaemlékezések, nyomtatásban eddig meg nem jelent dokumentumok iránt a fenti tartalom szerint érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, amely könyv Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát ajánlása szerint „mindannyiunkat a megismerésre, értékelésre és tanulásra hív...”
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Szállítási és fizetési módok