India bölcsessége

Baktay Ervin Dr. (sz. Gottesmann Ervin; Dunaharaszti, 1890. június 24. – Budapest, 1963. május 7.) festőművész, művészettörténész, orientalista, asztrológus, író, műfordító.

A Képzőművészeti Akadémián, majd Münchenben tanult festészetet, Hollósy Simonnál. Az első világháborúban a fronton szolgált. Az 1920-as évek elején fordítások, könyvek közreadása útján igyekezett megismertetni az indiai kultúrát. 1926–1929 között Indiában tanulmányozta az indiai vallásokat és kultúrát. 1928-ban felkutatta Kőrösi Csoma Sándor egykori tartózkodási helyeit és emlékeit.

1956–57-ben az indiai kormány meghívására újabb tanulmányutat tett Indiában: egyike volt annak a tizenhét nem buddhista személynek, akit meghívtak a Buddha születésének 2500. évfordulójára rendezett nagyszabású ünnepségsorozatra, 1956-ban. Nyugdíjba vonulása után számos külföldi országban (Anglia, Svédország) tartott előadást India művészetéről...

Az „India bölcsessége - Szanátana Dharma - Az Örök Törvény” című eme kötet az 1943-ban, a Pantheon kiadásában megjelent mű hasonmás kiadása.
*

„A legletisztultabb hindu felfogás is azt vallja, hogy leghelyesebb, ha mindenki a maga mivoltának megfelelő úton jár és törekszik, s a hinduk ma is, mint régen, minden vallást, minden hitet nagyra becsülnek. A jó keresztényt sokkal többre tartják, mint az olyan hindut, aki a maga vallását nem követi, vagy képmutatással szennyezi be.

A Szanátana Dharma megértői nem lehetnek türelmetlenek más vallások iránt, és nem táplálhatnak előítéleteket. Bármelyik vallást követi is tehát az Olvasó, igyekezzék legalább ebben az egy pontban magáévá tenni a hindu elvet: legyen türelmes és méltányos, ne ítéljen, amíg bele nem mélyedt magába a tárgyba, amíg át nem tekintette az ind szemlélet Örökérvényű Törvényének egész rendszerét.

Ez csak addig tetszik bonyolultnak, míg a részleteit külön-külön kiszakítva nézzük, de egyetemes és egységes értelmet kap, mihelyt az egészet felfogtuk.”
(Baktay Ervin)
*
A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

AZ „ÖRÖK TÖRVÉNY”
• I. A HINDU ISTENFOGALOM;
• II. A DHARMA: (A dharma (szanszkrit: az ősi indiai iratokban a különféleképpen értelmezik: természetes rend, a természet törvénye, a törvény és igazságosság, az erkölcsös viselkedés forrása. A hinduizmusban az az egyetemes törvény, amely minden hatás mélyén rejlik, a mindent átható létezésével fenntartja a mindenség örökkévalóságát, működését, és minden létező entitást meghatároz...)

(A Dharma megnyilvánulása az életben. Az Élet fokozatai. A Dharma mint erkölcsi törvény. A Dharma mint kötelesség. A három „sajátosság”. A Dharma szerepe a hindu vallásrendszerben.)

• III. A DHARMA ÚTJAI:
(A négy életcél. A Dharma ágazatai. Dána - Adomány, jótékonyság. Tapasz - Önfegyelmezés, aszkézis. Jadzsna - Áldozat, felajánlás. A Karma - Jadzsna ágazatai. A voltaképpeni upászaná ágazatok. A Jóga ágazatok. A Dnyána ágazatai.);

• IV. A KARMA TÖRVÉNYE ÉS MŰKÖDÉSE:
(Mi a Karma? Az Egyén és a Karma. A két pólus. Az emberi sors a karma értelmezésében. Szabadulás a karma kötelékéből. Boldogság és szenvedés.)

• V. A HÓDOLAT (UPÁSZANÁ):
(A Valóság három megjelenése. A Hódolat (Upászaná) fokozatai.);

• VI. A SZERETET (BHAKTI)
• VII. AZ EMBER ÉS A MINDENSÉG:
(A lélek és a test. Élet és halál. A Nagymindenség és az Ember..)

• VIII. A JÓGÁRÓL ÁLTALÁBAN:
(A Jóga feladata. Az elme öt állapota. A Jóga útjai.);

• IX. A MANTRA-JÓGA;
• X. A HATHA-JÓGA;
• XI. A VILÁGERŐK KÖLCSÖNHATÁSAI ÉS MEGNYILVÁNULÁSAI AZ EMBERBEN;
• XII. A LAJA-JÓGA;
• XIII. A RADZSA-JÓGA:
(Felszabadulás a Jóga útján);

• XIV. A PITHA, A HATÓ ERŐK CSOMÓPONTJA;
• XV. AZ EMBERI FEJLŐDÉS FOKOZATAI;
• XVI. AZ INDIAI BÖLCSELETI RENDSZEREK:
(1. A Njája-bölcselet. 2. A Vaisésika-bölcselet. 3. A Jóga-bölcselet. 4. A Szánkhja-bölcselet. 5. A Karma-mimánszá-bölcselet. 6. Az Upászaná, vagy Daiví-mimánszá-bölcselet. 7. A Védánta, vagy Brahma-mimánszá-bölcselet.);

• XVII. TÉR ÉS IDŐ;
• XVIII. A HINDU VALLÁSRENDSZER:
(Újraszületés. A hinduizmus társadalmi rendszere. Az életkorok kötelességei. A Nő dharmája. A hindu istentisztelet. A „Nagy áldozat”.)

• XIX. A HINDUIZMUS VALLÁSOS IRODALMA:
(A szanszkrit nyelv. A Védák. A Rigvéda. A többi Véda. A Bráhmanák, áranjakák és Upanisadok. A Szútrák. A nagy époszok. A Rámájana. A Mahábhárata. A Puránák. Az Ágamák. A Sásztrák.);

*
Az „India Bölcsessége” című eme kiadványt a BEFEJEZŐ MEGJEGYZÉS alábbi útmutatójával ajánljuk a hindu világszemléletet megismerni akaró olvasóinknak:

„Ez a könyv a művelt nagyközönség számára készült. Ezért igyekeztünk elkerülni és mellőzni a folyamatos olvasást zavaró, megnehezítő jegyzeteket, és a különböző forrásmunkákra való utalásokat. De a hindu bölcselet iránt tudományosan is érdeklődők - akik más megfelelő, összefoglaló magyar nyelvű munka híján ebből a könyvből kívánnak tájékozódni..., megemlítjük a legfontosabb műveket is, amelyek legjobban alkalmasak az ind bölcselet és a hindu világszemlélet helyes szempontú megismertetésére...”
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.