Gazdag szegények, szegény gazdagok

Jókai Mór /eredeti nevén Jókai Móric/ (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5. regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja...

A GAZDAG SZEGÉNYEK
(Legaza Ilona könyvismertetője)

Az 1890-ben született regény Jókai utolsó pályaszakaszának egyik fontos alkotása, s kivételes helyet foglal el az életműben, mert új színtérrel, a pesti külváros sikátoraival, és új típusú szereplőkkel - iparosok, gyári munkások, nyomorúságosan tengődő elesettek - gazdagítja az író teremtette univerzumot.

E környezetnek felel meg a mese fő szála is: egy tisztes, munkában megőszült váltóőr számára - akit váratlanul elbocsátottak - álmai netovábbja a szegényház, odajutásának feltétele azonban, hogy megesküdjön élettársával. A pénzszűke okozta számos kisebb-nagyobb akadály legyűrése után végre már indulhatnának a kései esküvőre, de közbelép a lakbért követelő kapzsi háztulajdonos, akit csak az utolsó pillanatban sikerül - ravasz fogással - jobb belátásra bírni.

Kapor Ádám váltóőr és felesége boldogulásában (amit a regényben a szegényház biztonsága jelent) a környezetükben élő, a társadalomból kivetettek egész tarka serege (virágárus, hagymaáruló, késkészítő, pecsenyesütő, cigányzenész, építőmunkás) igaz emberséggel együtt munkálkodik.

A mese másik szála a felső tízezerhez tartozók világába vezet, melynek alakjai viszont önmagukat leplezik le pazarlásukkal, élvhajszolásukkal, romlottságukkal, a kaszinói becsület fonák moráljának formális tiszteletben tartásával.

Kivétel csak egy akad közöttük: Amelie-Lidia grófkisasszony, aki szerelmi csalódásában hátat fordít e hazug világnak, és a szerény keresetű hímzőnők sorsát vállalja egy közrendőr oldalán.

A regény - amelynek színpompás részleteiből a századvégi Pest atmoszférája árad - a realizmus és a szentimentális romantika egyedülálló keveréke. Jókai sikerregényei közé tartozik, alighanem az egész művet átható, megszelídítő dickensi derű következtében...

A SZEGÉNY GAZDAGOK

Jókai 1860-ban írta a „Szegény gazdagok” című igazi romantikus regényt, álruhás főranggal, rablókalandokkal. A nemesi világban játszódik. Egy Fatia Negra nevezetű álarcos bandita, valamint egy gazdag uzsoráscsalád egymásba ágazó történetét meséli el.

Legelterjedtebb nézetek szerint Jókai a valós életből vette Fatia Negra alakját: egy utazása során ismerte Nopcsa László báró történetét, aki 1833 és 1848 között Hunyad megye főispánja volt. Róla is olyan legendák terjengtek, hogy időnként mint rablóharamia fosztogatja a környék lakosságát. A regény megjelenése után több helybéli látni vélte a párhuzamot Fatia Negra és Nopcsa báró között, sőt, állítólag maga a báró is felfedezte azt.

A mű Jókai alapvető stílusának megfelelően romantikus regény. A fiatal Vámhidy Szilárd testesíti meg benne a forradalmi gondolkodású, tettre kész fiatalembert, vele kapcsolatban már felmerül Jókai nemzeti romantikája, mikor Szilárd az állam alkalmazásába kerül – ezzel pont ellentétes Hátszegi Lénárd jelleme, aki élvhajhász, költekező, a közügyekkel szemben szenvtelen, ráadásul rendkívül pénzéhes.

A cselekmény jelentős része az erdélyi havasokon játszódik, ez illik a romantika tipikus vadregényes hátterére...

Jókai eme regényéből háromszor forgattak filmet. Az első filmváltozat 1914-15-ben még a Deutsche Bioscop Gesellschaft produkciójában készült, a második 1938-ban fekete-fehérben, Csepreghy Jenő rendezésében. Hátszegi bárót Uray Tivadar, Lapussa Henriettet Szeleczky Zita, Vámhidy Szilárdot Szilassy László, Anicát Lukács Margit játszotta.

1959-ben Bán Frigyes rendezett a műből színes filmet. A cselekménye kisebb részletekben eltér a regénytől: Vámhidy Szilárd talpraesettebb, kitartóbban üldözi Fatia Negrát, Hátszegi ugyanakkor vakmerőbb és gavallérabb benne...

A főbb szerepekben:

Lapussa Henriette: Krencsey Marianne
Vámhidy Szilárd: Láng József
Hátszegi Lénárd: Benkő Gyula
Anica: Bara Margit

A „Gazdag Szegények, Szegény Gazdagok” című eme kiadványt, Jókai Mór közkedvelt két regényét azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik kedvelik Jókai műveit, elbeszélő stílusát, akiket érdekel a XIX. század végi világvárossá váló Budapest, ahol összegyűlnek az ország minden tájáról az emberek, a menekülő grófkisasszony éppúgy, mint a házaló, becsületes tót fiú, valamint a nemesi világban játszódó másik romantikus regénye, egy Fatia Negra nevezetű álarcos bandita, valamint egy gazdag uzsoráscsalád egymásba ágazó története, tipikus vadregényes erdélyi háttérrel...

Kellemes Regényélményt, Jó Szórakozást!