Antiszemitizmus a Szovjetunióban

A szovjet antiszemitizmus története bizonyára sok vitát vált ki Magyarországon. Talán a szerző mentségére szolgál, hogy a szovjet levéltárak megnyitása óta a kutatók még nem vállalkoztak átfogó mű megírására.

A mostanában megnyíló orosz levéltárakból kikerülő adatok, tények arra kényszerítik a történészeket, tudósokat, hogy vizsgálatuk tárgyává tegyék azokat a kérdéseket, amelyekről semmit, vagy nagyon keveset tudunk. Ennek a törekvésnek példája ez a könyv is.

A kötet dokumentumokra támaszkodva állítja: volt a szovjet rendszernek egy ideológiailag is, emberileg is kevéssé védhető árnyalata: az antiszemitizmus, amely a dokumentumokban is tetten érhető.

A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

ELŐSZÓ

• I. A GYÖKEREK:
• Az orosz zsidóság 1917 előtt;
• Emancipációs kísérletek;
• Az antiszemita ideológia;
• Pogromok és migráció a századfordulón;
• II. REMÉNYEK ÉS CSALÓDÁSOK:
• A bolsevikok és a zsidókérdés;
• Jevszekciák és jevkomok;
• „Üzemi antiszemitizmus”;
• A „Szovjet Cion”: álom és valóság;
• III. A KATASZTRÓFA:
• A Molotov-Ribbentrop paktum és a zsidók;
• „Nézd, hogyan mosolyognak egymásra...”
• Annektált zsidók a szovjet érdekszférában;
• Szovjet deportálás;
• A baltikumi tragédia;
• A holokauszt;
• Evakuáció vagy menekülés?
• Az első megsemmisítési hullám;
• Élet a gettókban;
• A szovjet lakosság és a zsidók;
• Katonák, tábornokok, partizánok;
• A gettók felszámolása;
• Hányan voltak?
• IV. A ZSIDÓ ANTIFASISZTA BIZOTTSÁG:
• Ehrlich és Alter küldetése;
• Zsidó népgyűlés;
• A kulturális újjászületés programja;
• Meddig feszíthető a húr?
• Az amerikai diadalút;
• Támadás balról;
• V. RETTENETES ÉVTIZED:
• A kozmopolitizmus elleni kampány;
• A nacionalizmus mint filozófiai kérdés;
• A hidegháború;
• A zsidókérdés a szovjet bel- és külpolitikában;
• Az élet régi rendje visszatér?
• A pokolba vezető út segélyekkel van kikövezve;
• A meghasonlás forgatókönyvei;
• „Korai zsdanovizmus”;
• VI. A VÉGJÁTÉK:
• Zsidók a Sztálin-család körül;
• Belügyi kommandó Minszkben;
• Opera a nagy barátságról;
• Zsdanov halála;
• „Ehrenburg elvtárs leegyszerűsít”;
• Berija és a zsidók;
• Hazafiatlan színikritikusok;
• Egyensúly a szakadék szélén;
• Szemet szemért?
• Tisztogatások a gazdasági szférában;
• VII. PEREK:
• Hóhérok és áldozatok;
• „Emonacionális” tervek;
• Az együttműködő;
• A régi bolsevik;
• A „zsidóper” farvizén;
• A Slánsky-per;
• Szovjet tanácsadók;
• A pankráci színjáték;
• „Fehér köpenyes gyilkosok”;
• Voks populi;

BIBLIOGRÁFIA - NÉVMUTATÓ;

Gereben Ágnes szerző (Budapest, 1947. szeptember 21. – Budapest, 2015. március 17.) irodalomtörténész, műfordító, kritikus, egyetemi tanár. 1966-1970 között a Szegedi Tanárképző Főiskola orosz-magyar szakos hallgatója volt. 1971-1972 között az ELTE BTK orosz szakán tanult. 1971-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanársegéde volt. 1976-1981 között a Magyar Tudományos Akadémia Kelet-Európai Irodalmi Kutatócsoportjának tudományos munkatársa. 1982-1987 között a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem egyetemi docense. 1983-ban megszerezte az irodalomtudományok kandidátusa fokozatot. 1999-ben habilitált...

Kutatási területe: a századforduló orosz művelődéstörténete és a XX. századi orosz irodalom fehér foltjai, valamint a posztszovjet térség mai helyzete.

Az „Antiszemitizmus a Szovjetunióban” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik a volt Szovjetunióban a rendszer összeomlása óta a zsidókérdésről napvilágot látott több ezer eredeti dokumentum legfontosabb kérdései iránt érdeklődnek.

„S noha jó néhány fontos kérdést nyilvánvalóan nem sikerült megválaszolni, ma már minden korábbinál világosabban látható, hogy milyen hatással volt az antiszemitizmusra a zsidóság 1917 októbere utáni oroszországi szerepvállalásának. A bőségesen idézett dokumentumok fényében remélhetőleg jobban kirajzolódnak a totális államban - részben a rendszert működtető birodalmi szemlélet, részben a felülről szított és az alulról gerjedő idegenellenesség nyomán - érvényesített diszkrimináció következményei...”