Hunok Magyarok csatái és kalandozásai ANTIKVÁR

A KÖTET ANTIKVÁR (HASZNÁLT) PÉLDÁNY! ALÁHÚZÁSOK ÉS FIRKÁK ELŐFORDULHATNAK BENNE! AZ ESZTÉTIKAI ÁLLAPOTÉRT FELELŐSSÉGET NEM VÁLLALUNK, ENNEK TUDATÁBAN RENDELJE MEG! KÖSZÖNJÜK!

A Kr.u. első évezredben három harcias lovas nomád nép is felbukkant a Kárpát-medencében, ám közülük csak Árpád népének sikerült véglegesen megtelepednie.

A Belső-Ázsiából a Duna–Tisza völgyébe jutott magyarság előtt nagyjából ugyanazon területekről, korábbi törzsszövetségekből kiszakadva, a „magyarhoz nagyon hasonló etnikumú nomád, barbár hunok és harcias avarok” is bejutottak a Kárpátok ölelő karjai közé.

A hunok alig száz éves európai szereplése világtörténeti jelentőségű, bár a nagy királyuk, a legendás Attila halálát követően a birodalmuk felbomlott, törzseiknek a maradványai megérték Árpád népének honfoglalását, és hasonló testalkatuk, szellemi- és tárgyi kultúrájuk, valamint a nyelvük révén beolvadtak a magyarságba.

A lovas-nomád honfoglaló magyarság elözönlötte a Kárpát-medencét 895-896-ban, majd kíméletlen kalandozó hadjáratokat folytattak az elkövetkezendő fél évszázadban a nyugati országok és Bizánc ellen.

Az új támadók is az ázsiai sztyeppék sajátos és jellegzetes nomád világához tartoztak, könyörület és irgalom nélkül feldúlták a védtelen városokat, felgyújtották a templomokat és lenyilaztak mindenkit, nem ejtettek foglyokat.

Európa, a fejlett, keresztény világ rettegte a magyarok nevét és nyilait.
Micsoda idők voltak!...

A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

ELŐSZÓ

• A hunok felemelkedése és gyors bukása;
• A hunokról információkat biztosító kútfők;
• A hunok államszervezete, harcmodora, a hunok eredete és megjelenésük a Kárpát-medencében;
• Attila és birodalma;
• Attila harcai, halála, birodalmának felbomlása;
• Az avarok harcai és bukásuk;
• A magyarság kalandozó hadjáratai;
• A kalandozások mozgatórugói, okai;
• Kezdeti sikerek, majdani vereségek;
• A magyar harcmodor;
• Kalandozóink ellenfeleinek hadviselési módja;
• Írott források, melyek tudósítanak az eseményekről;
• Az első kalandozó hadjáratok története a pozsonyi csatáig;
• A pozsonyi csatától az augsburgi vereségig;
• Az augsburgi csatavesztés és következményei;
• A kalandozások keleti lecsengése;

UTÓSZÓ HELYETT - GÉZA SZEREPE NÉPÜNK MEGMARADÁSÁBAN;

A „Hunok - Magyarok Csatái és Kalandozásai” című eme kiadványt azoknak a történelmet kedvelő olvasóinknak ajánljuk, akik szeretnének bővebb ismereteket szerezni többek között abból az időszakból, amikor Nyugat-Európa már kiismerte a magyarok harcmodorát, 955-ben Augsburgnál megállította a kalandozó magyarokat, és a magyarság válaszút elé került, vagy a nomád hunok, avarok sorsa, a rövid tündöklés után a szétszóródás és az enyészet, vagy csatlakozás a kialakuló keresztény, feudális Európához. Amely a megmaradást jelentette, vagyis rátérve arra az útra, amely Szent István államához vezetett...