Az idegen szent

A kötet szerzője először kísérli meg, hogy Szent László lánya, a későbbi bizánci császárné szerepét és jelentőségét a bizánci teológia felől közelítse meg.

Ilyen szempontú vizsgálatra ez idáig (2013) sem a történészek, sem a művészettörténészek nem vállalkoztak.

NAGYMIHÁLYI GÉZA görögkatolikus lelkész, művészettörténész eme feltáró munkája során a történelmi, életrajzi háttérből, a gazdag irodalomból fokozatosan bomlik ki az „idegen” Szent Piroska alakja, és tevékenységének fő színtere, a Pantokrátor monostor.

Ez a kötet nem csupán a szakértők, de az érdeklődők szélesebb köre számára is izgalmas és lebilincselő olvasmány. Kerny Teréz művészettörténész szerint hiányt pótló mű, amelyre már régóta vártunk...
*
Szent Piroska (1088–1134. augusztus 13.) Árpád-házi magyar királylány, bizánci nevén Priszka, Irén (Eiréne) néven bizánci császárné. Szent László (1040-1095) magyar király és Adelhaid rheinfeldi hercegnő (†1090) elsőszülött leánya, 1104-től Komnenosz János, a későbbi II. (Komnénosz) János bizánci császár (1118-1143) felesége, a konstantinápolyi Mindenható Megváltó Krisztus (Pantokrátor) monostora és a hozzá tartozó karitatív kórház alapítója.

Mozaikképe a Hagia Szophia-székesegyházban látható. Az ortodox egyházakban szentként tisztelik. Az ortodox liturgia szerint augusztus 13-án tartják az emléknapját. Kultuszát a római és a görög katolikus egyház is átvette; ugyancsak a szentjei közé sorolta.

Piroska mindössze két esztendős volt, amikor anyja, Adelhaid meghalt, majd 1095. július 29-én az apját is elveszítette. A hét esztendősen teljes árvaságra jutott hercegnő 1095-től évekig unokabátyja, Könyves Kálmán udvarában élt. 16 évesen nehéz lépésre kényszerítette az ország érdeke, mert 1104-ben eljegyezték a bizánci trónörökössel, Komnenosz Jánossal.

A házasság megkötéséhez Piroskának át kellett térnie az ortodox vallásra, amelyben az Eiréné (Irén) nevet kapta. Házasságából nyolc gyermek származott...
*
A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

• Himnuszok Szent Eiréné tiszteletére;
• ELŐSZÓ AZ ELSŐ KIADÁSHOZ
• ELŐSZÓ A MÁSODIK KIADÁSHOZ
• BEVEZETÉS

• Történelmi körülmények (Összefoglalás);
• Szent Eiréné élete;
• Egyénisége;
• A vallásos környezet, amely fogadta;
• A császárkultuszról, amelynek részese volt;
• A nagy keresztény metropolisz, amely befogadta;
• Spiritualitás és szakrális művészet a szent császárné korában;
• Eiréne halála;
• Eiréne nevei;
• Szentek tisztelete és a szentté avatás a bizánci kereszténységben;
• Szent Eiréne ikonográfiája (Ábrázolási elvek a keresztény Keleten);
• Bizánci császár és császárné ábrázolások;
• Eiréne-ikonok régen és ma;
• A Pantokrátor-templomegyüttes;
• Építészetikonológiai alapelvek;
• A Pantokrátor-templomegyüttes rövid leírása;
• A Pantokrátor templomegyüttes titulusai;
• A Pantokrátor templom Konstantinápoly történetében;
VÁLOGATOTT IRODALOM - SZÍNES KÉPEK JEGYZÉKE - FÜGGELÉKEK;

*
„Az Idegen Szent” című eme kiadványt az „idegen” Árpád-házi Szent Piroska élete és kora iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, a szerző alábbi szavainak figyelembe vételével:

„A második és bővített kiadást az előző események és új ismeretek birtokában és tükrében adjuk ki. Bővebb idézetekkel szolgálunk a templom és monostor alapító leveléből, részletesebb leírást adunk a templom építészeti értékeiről... A lelkiségi hátteret szélesebb horizont mentén tárgyaljuk, és körképet adunk a szent császárné életében tapasztalható szakrális művészeti helyzetről, amelyek hatással lehettek szemléletének alakulására.

Bemutatjuk az újonnan született ikonokat, és beszámolunk szakrális kultuszuk helyzetéről, abban a reményben, hogy sikerült felkelteni az érdeklődést az Árpád-házi királyok történetének eme ismeretlen korszaka iránt.
(Budapest, 2013. augusztus 13. Árpád-házi Szent Piroska emlékünnepén)
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.