Bori munkaszolgálatosok
Csapody Tamás
Könyv
Vince kiadó, 2012
Vince kiadó, 2012
648 oldal, Kemény kötésű fűzött
ISBN 9789633030486
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 5 495 Ft
Megtakarítás: 7%
Online ár: 5 110 Ft
Leírás
CSAPODY TAMÁS jogász-szociológus könyve a második világháború alatt a szerbiai Borba vitt magyar munkaszolgálatosokról szól.
A délkelet Szerbiában, a Szerb-érchegységben lévő, a román és bolgár határhoz közeli, értékes nyersanyagokkal (réz, nikkel, ón, ólom) rendelkező bori bányák adták a német hadigazdaság összes ércszükségletének jelentős hányadát.
A szerző az itt dolgozó zsidó és a katonai szolgálatot megtagadó (Jehova tanúi, szombatista, nazarénus) munkaszolgálatosok, és az őket kísérő katonai keret máig ható történetének egyes fontos eseményeit mutatja be.
Foglalkozik többek között a Borban és környékén dolgozó hatezer kényszermunkás között tevékenykedő orvosokkal, akik Radnóti Miklós és Lukács László költőket, valamint Justus Pál szociáldemokrata politikust is gyógyították.
A bori munkaszolgálatosok élete alapvetően megváltozott Marányi Ede alezredes táborparancsnoksága idején. Az alezredes parancsára számos zsidó munkaszolgálatost kivégeztek. A táborparancsnokot sohasem vonták felelősségre, míg katonai alárendeltjei közül többeket a népbíróságok halálra ítéltek.
A könyv a fellelhető források széles körét egymással összevetve tárja fel a munkaszolgálatosok és a keret sorsát Szerbiában, valamint a menetek során. A munkaszolgálatosok Borból 1944 őszén induló első csoportja nagy veszteségek árán érkezett el Cservenkán át Mohácsra és Bajára, majd pedig Szentkirályszabadjára. Az innen induló és az ausztriai Zurndorfig gyalogoló bori munkaszolgálatosok dunántúli menete Abdánál ismét elveszítette több tagját.
Radnóti Miklós és társai utolsó időszakával, kivégzésükkel, exhumálásukkal és nyughelyeikkel kapcsolatban a kötet számos, irodalomtörténetileg is jelentős új megállapítást tesz. A tömegkivégzések nyomán létszámukban a felére csökkent munkaszolgálatosok közül alig pár százan élték túl a német koncentrációs táborokat.
A munkaszolgálatosok Borból induló második csoportját a szerb partizánok kiszabadították, és közülük többen partizánok, katonaorvosok, később pedig a magyar és az egyetemes kultúra és tudomány jeles alakjai lettek...
*
A „Bori Munkaszolgálatosok” című eme kiadványt a délkelet Szerbiában, a Szerb-érchegységben lévő Bor és a környékén dolgozó, többnyire zsidó munkaszolgálatosok léte, sorsa iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
A délkelet Szerbiában, a Szerb-érchegységben lévő, a román és bolgár határhoz közeli, értékes nyersanyagokkal (réz, nikkel, ón, ólom) rendelkező bori bányák adták a német hadigazdaság összes ércszükségletének jelentős hányadát.
A szerző az itt dolgozó zsidó és a katonai szolgálatot megtagadó (Jehova tanúi, szombatista, nazarénus) munkaszolgálatosok, és az őket kísérő katonai keret máig ható történetének egyes fontos eseményeit mutatja be.
Foglalkozik többek között a Borban és környékén dolgozó hatezer kényszermunkás között tevékenykedő orvosokkal, akik Radnóti Miklós és Lukács László költőket, valamint Justus Pál szociáldemokrata politikust is gyógyították.
A bori munkaszolgálatosok élete alapvetően megváltozott Marányi Ede alezredes táborparancsnoksága idején. Az alezredes parancsára számos zsidó munkaszolgálatost kivégeztek. A táborparancsnokot sohasem vonták felelősségre, míg katonai alárendeltjei közül többeket a népbíróságok halálra ítéltek.
A könyv a fellelhető források széles körét egymással összevetve tárja fel a munkaszolgálatosok és a keret sorsát Szerbiában, valamint a menetek során. A munkaszolgálatosok Borból 1944 őszén induló első csoportja nagy veszteségek árán érkezett el Cservenkán át Mohácsra és Bajára, majd pedig Szentkirályszabadjára. Az innen induló és az ausztriai Zurndorfig gyalogoló bori munkaszolgálatosok dunántúli menete Abdánál ismét elveszítette több tagját.
Radnóti Miklós és társai utolsó időszakával, kivégzésükkel, exhumálásukkal és nyughelyeikkel kapcsolatban a kötet számos, irodalomtörténetileg is jelentős új megállapítást tesz. A tömegkivégzések nyomán létszámukban a felére csökkent munkaszolgálatosok közül alig pár százan élték túl a német koncentrációs táborokat.
A munkaszolgálatosok Borból induló második csoportját a szerb partizánok kiszabadították, és közülük többen partizánok, katonaorvosok, később pedig a magyar és az egyetemes kultúra és tudomány jeles alakjai lettek...
*
A „Bori Munkaszolgálatosok” című eme kiadványt a délkelet Szerbiában, a Szerb-érchegységben lévő Bor és a környékén dolgozó, többnyire zsidó munkaszolgálatosok léte, sorsa iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.