Alfred angolszász király élete

A fordítás az 1847-es angol kiadásból készült:

„És miként a buzgó madár, mely minden reggel kiszáll a szeretett fészkéből, s gyorsan vezeti röptét a lég bizonytalan ösvényein keresztül, majd leszáll a füvek, növények és cserjék tarka virágaira, végigpróbálván, melyik a legkényelmesebb, hogy otthonát ráépíthesse, úgy a király is állandóan a távolba szegezte tekintetét, és oly dolgok után kutatott, amelyekkel még a saját királysága nem rendelkezett...”

Nagy Alfréd (849-899) Wessex déli angolszász királyságának legnagyobb uralkodója volt 871-től 899-ig.

Nagy Alfrédban végre megtalálta az eltiport angolszász nemzet azt a királyt, akire a IX. századi viharos időkben szüksége volt. Alfréd személyében a középkor történelmének egyik legvonzóbb alakja tűnik fel. A tér, amelyben működött, nagyon is szűk körű volt, de az erkölcsi nagyság, amely minden tényéből kisugárzik, a legnemesebb, legkiválóbb uralkodók sorába emeli.

Az első keresztény király a szónak az igazi értelmében, aki mindig „méltóan akart élni”. Egész életét a népe javának szentelte, mint hazájának felszabadítója és népe anyagi jólétének, szellemi műveltségének előmozdítója. Fényesen kiérdemelte a „Nagy” melléknevet, amellyel az utókor felruházta.

Uralkodásának közel harminc éve az angolszász nemzet történetének fénykora.

Az „Alfred Angolszász Király Élete” című eme 1847-es első kiadásból fordított művet a kor legműveltebb keresztény uralkodója iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, Kiss Sándor fordító alábbi szavainak figyelembe vételével:

„Alfred király politikája több szempontból is különös figyelmet érdemel: mindenekelőtt talán legszembetűnőbbek a honvédelmi reformjai, amelyek segítségével sikeresen szembe tudott szállni a kor egyik legrettegettebb hadseregével.

A reformnak négy sarkalatos újítása volt: a flotta megépítése és megszervezése, a select fyrd, továbbá a lovasság felállítása, valamint - és legfőképpen - a várak építése.”