Az én... és a másik

„Könyvem a 2002-ben megjelent »A világ megismerése óvodáskorban« című írásom szerves folytatása. Abban a 3-6 esztendős gyerekek gondolkodásának, világképének fejlődését próbáltam meg nyomon követni és ábrázolni, most pedig annak a bemutatására törekszem: hogy az óvodáskorú gyermek személyisége hogyan bontakozik ki, és a kapcsolatai hogyan alakulnak a felnőttekkel, illetve a kortársaival.”

I.
„E könyv első részében az »én« megnyilvánulási formáival foglalkozom, lényegében attól a pillanattól kezdve, ahogy a gyermek a tükörben felismeri és megnevezi önmagát.

Bemutatom az »én-kép« alakulását, a »tulajdonított én« megjelenését (amikor a gyermek lassanként ráébred: mások nem feltétlenül tartják őt olyannak, amilyennek ő véli önmagát), és a »felettes én« működését, ami az óvodáskori erkölcs (az erkölcsről szerzett ismeretek és az erkölcsi magatartás) különös, a felnőttekétől drámaian különböző világába vezet.

Külön fejezetben foglalkozom a temperamentum és a szociabilitás jórészt veleszületett, valamint az önkontroll és az önértékelés elsősorban tanult vonásaival, amelyek nemcsak az óvodáskor, de a későbbi évek sikeres szocializációja szempontjából is alapvető fontosságúak.

És persze nem feledkeztem meg arról sem, ami évtizedek óta egyik kedves témám: az első részt a »lányos« és a »fiús« magatartásformák kialakulásának és óvodáskori jellemzőinek bemutatásával zárom.

II.
A második rész a 3-6 éves gyerekek emberi kapcsolataival foglalkozik. Mindenekelőtt valamennyi emberi kapcsolat prototípusát, az anya és a gyermek viszonyát mutatom be, de sorra kerül a nevelő és az apa is, akinek – és ezt némi kesernyés iróniával fűzöm hozzá – szocializációs jelentőségét csak a legutóbbi tíz-tizenöt évben ismerte fel a tudomány.

A kortárskapcsolatok interakciós mintázatai közül hármat emeltem ki a könyvemben: a játékot, a jószívűséget (idegen szóval: altruizmust) és az agresszivitást.

Ez utóbbi tulajdonság esetében – kicsit elszakadva a könyv szerkezeti felépítésétől – megkíséreltem megrajzolni az „agresszív gyermek” portréját. Bemutatom, hogy az óvodáskorú gyermek hogyan, milyen feltételek esetén válik agresszívvá, milyen gondolkodás- és viselkedésbeli jegyek teszik az ilyen gyermeket egyedivé (minden más gyermektől megkülönböztethetővé), és melyek azok a konkrét nevelési módszerek, amelyek az agresszív óvodást letéríthetik arról a fejlődési pályáról, amely beavatkozás híján igen gyakran a társadalom szocializációs keretein kívülre irányítja őt.

Könyvemben – mint mindig – most is gondolataim világos és érthető megfogalmazására törekedtem...”
*
Ranschburg Jenő szerző (Budapest, 1935. december 19. – Budapest, 2011. március 10.) pszichológus, a pszichológiai tudományok kandidátusa (1972)...

*
„Az Én... és a Másik” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik ennek a kötetnek a segítségével szeretnék a lehető legkevesebb erőfeszítéssel felismerni és megismerni a gyereket, akiről éppen szó van, és – akár szülő, akár pedagógus – a neves pszichológustól szerzett információkat felhasználva a nevelőmunkája során igyekezzen és remélhetőleg tudja is azokat hasznosítani.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.