Székely őstörténelmünk kérdései

Ez a kiadvány különnyomat a Hargitaváralja 1941. évfolyamának 23-24. és az 1942. évfolyam 1-3. számából.

(„Székely őstörténelmünk kérdései és a nemes székely nemzet képe”
Írta: lófő csíkszentgyörgyi Jósa János
Ára: 2-50 pengő
Szeged, 1942.)

Részlet a kiadványból:
Attila népe és a székelyek is skithák voltak (fekete nép). Ennek bizonyítására a hagyományon kívül egymagában elégséges volna Priscus, akinek feljegyzése szerint Attila lakomáján »odas scythicas canebant...« De II. Theodosius követségi üzenetében előforduló eme kifejezés is: »Attila elődei, a skitha királyok, mindig megelégedtek...« stb.

Perdöntő továbbá Jornaindes feljegyzése a hunok „in proprias sedes remearumt” (t. i. Kis-Scythiába)... A Székelyföldön pedig több nyoma van a skitha emlékeknek.

Ezzel szemben az avarokról nincs egyetlen egy adat sem arra nézve, hogy a fekete scithákhoz tartoztak volna, ellenkezőleg számos adat és tanúbizonyság szól amellett, hogy az avarok a fehér népek (amilyenek a germánok, szakák) közül valók.

Ennélfogva az avarok még „összekötő csapat népként” sem szerepelhetnek a hún történelemben, bár érdemük elvitathatatlan: közreműködtek Hunnia fenntartásában a római-frank birodalom elleni küzdelmeik során.

Továbbá Menander a sirmiumi táborozás leírásánál a hunt idegen népként állítja be Baján szövetségében, aki maga is úgy tünteti fel a dolgot, hogy a húntámadás előtte idegen és nem az ő akaratából történt, mikor a kutigurok sikerén felbuzdulva követeket küldött Konstantinápolyba.

Ezek a kutigurok pedig hunok (székelyek) voltak, ami kétségtelen és semmiféle »mesteri« tudománnyal le nem tagadható.

„Bajanus missit dena millia Cutrigorum, qui dicebantur Hunni...” Ez az adat is cáfolat arra, hogy a hunok (székelyek) az avaroknak akár közvetlen, akár közvetett utódai lennének...

A „Székely Őstörténelmünk Kérdései” című kiadványt az 1942-es eme különnyomat iránt érdeklődő, a hun, székely, avar kérdéskör vitáját és okfejtését megismerni akaró, történelmet kedvelő olvasóinknak ajánljuk.