A várva várt Nyugat
Stefano Bottoni
Kelet-Európa története 1944-től napjainkig
Könyv
MTA Történettudományi Intézete kiadó, 2014
MTA Történettudományi Intézete kiadó, 2014
362 oldal, Puha kötésű ragasztott B5 méret
ISBN 9789639627796
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 3 000 Ft
Megtakarítás: 15%
Online ár: 2 550 Ft
Leírás
A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet kiadásában megjelent Stefano Bottoni, az intézet tudományos főmunkatársa tollából ez a kötet, amelyet 2010-ben elsősorban olasz szakmai közönségnek írt, és megtiszteltetésnek tartotta, hogy 2014-ben Magyarországon is megjelenhetett.
• Honnan ered az a fogalom, hogy „Kelet”-Európa?
• Mikor, hogyan használták és mit értettek ez alatt a huszadik század folyamán?
• Van-e még értelme Kelet-Európáról beszélni és Kelet-Európa történetétől írni a hidegháború utáni egyesülő Európában?
Kelet-Európa korántsem stabil, sőt állandóan változó földrajzi elnevezés. Minden tudományos vagy politikai közösség másképp értelmezi, és a földrajzi meghatározás mögött nem csak szakmai, hanem (ön)legitimációs törekvések és emocionális érvek állnak. Miközben Nyugaton egyszerű szakmai evidencia, a mai „kelet-európaiak” számára Kelet-Európa történeti és erkölcsi stigmának számít.
Ez a kötet egy összehasonlító szemléletű, problémaközpontú szintézis Kelet-Európa jelenkori történelméről, amely igyekszik az általános kronologikus összefoglalást tematikus megközelítéssel vegyíteni, középpontba állítva az egyes országok gazdasági és társadalmi fejlődését. Csak egy „totális” igényű megközelítéssel magyarázható el az utóbbi évtizedek legfontosabb tanulsága: miért csökken, anélkül hogy eltűnne, a „szürkezónákat” a Nyugattól elválasztó politikai és gazdasági távolság...
Anélkül, hogy teljes mértékben elfogadnánk azt az „orientalizmus-kritikát”, amely úgy tekint a mai Kelet-Európára, mint a szívtelen nyugati kapitalizmus gyarmatára, el kell ismernünk, hogy valamilyen szinten „Kelet”-Európa továbbra is létező fogalom, mivel az utóbbi 25 évben sem csökkentek számottevően a „két” Európát keresztülmetsző társadalmi egyenlőtlenségek...
A szerző kritikai összefoglalója annyit tesz, hogy az olvasó elé tárja azokat a leülepedett „emlékezetrétegeket”, amelyek ma is összetartják ezt a régiót, és megnehezítik a Nyugathoz való várva várt felzárkózást...
*
A kötet TARTALMA:
BEVEZETÉS
KELET-EURÓPA: EGY VITATOTT FOGALOM ÚJRAÉRTELMEZÉSE;
1. Szovjet pályán (1944-1948);
2. Terror és enyhülés (1949-1955);
3. Politikai válságok és társadalmi konszolidáció (1956-1972);
4. A szovjet tömb hanyatlása és bukása (1973-1991);
5. Visszatérés Európába? A posztkommunista demokráciák sikerei és kudarcai;
A mai Kelet-Európa nyugati periféria vagy ütközőzóna? ZÁRSZÓ
*
„A Várva Várt Nyugat” című eme kiadványt a volt kelet-európai szovjet típusú rendszerek összehasonlító politika- és társadalomtörténeti elemzése iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
• Honnan ered az a fogalom, hogy „Kelet”-Európa?
• Mikor, hogyan használták és mit értettek ez alatt a huszadik század folyamán?
• Van-e még értelme Kelet-Európáról beszélni és Kelet-Európa történetétől írni a hidegháború utáni egyesülő Európában?
Kelet-Európa korántsem stabil, sőt állandóan változó földrajzi elnevezés. Minden tudományos vagy politikai közösség másképp értelmezi, és a földrajzi meghatározás mögött nem csak szakmai, hanem (ön)legitimációs törekvések és emocionális érvek állnak. Miközben Nyugaton egyszerű szakmai evidencia, a mai „kelet-európaiak” számára Kelet-Európa történeti és erkölcsi stigmának számít.
Ez a kötet egy összehasonlító szemléletű, problémaközpontú szintézis Kelet-Európa jelenkori történelméről, amely igyekszik az általános kronologikus összefoglalást tematikus megközelítéssel vegyíteni, középpontba állítva az egyes országok gazdasági és társadalmi fejlődését. Csak egy „totális” igényű megközelítéssel magyarázható el az utóbbi évtizedek legfontosabb tanulsága: miért csökken, anélkül hogy eltűnne, a „szürkezónákat” a Nyugattól elválasztó politikai és gazdasági távolság...
Anélkül, hogy teljes mértékben elfogadnánk azt az „orientalizmus-kritikát”, amely úgy tekint a mai Kelet-Európára, mint a szívtelen nyugati kapitalizmus gyarmatára, el kell ismernünk, hogy valamilyen szinten „Kelet”-Európa továbbra is létező fogalom, mivel az utóbbi 25 évben sem csökkentek számottevően a „két” Európát keresztülmetsző társadalmi egyenlőtlenségek...
A szerző kritikai összefoglalója annyit tesz, hogy az olvasó elé tárja azokat a leülepedett „emlékezetrétegeket”, amelyek ma is összetartják ezt a régiót, és megnehezítik a Nyugathoz való várva várt felzárkózást...
*
A kötet TARTALMA:
BEVEZETÉS
KELET-EURÓPA: EGY VITATOTT FOGALOM ÚJRAÉRTELMEZÉSE;
1. Szovjet pályán (1944-1948);
2. Terror és enyhülés (1949-1955);
3. Politikai válságok és társadalmi konszolidáció (1956-1972);
4. A szovjet tömb hanyatlása és bukása (1973-1991);
5. Visszatérés Európába? A posztkommunista demokráciák sikerei és kudarcai;
A mai Kelet-Európa nyugati periféria vagy ütközőzóna? ZÁRSZÓ
*
„A Várva Várt Nyugat” című eme kiadványt a volt kelet-európai szovjet típusú rendszerek összehasonlító politika- és társadalomtörténeti elemzése iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.