Saint-Germain gróf titkos tanításai

Saint-Germain gróf (1696? – 1784. február 27., Kassel) a 18. század egyik leghíresebb kalandora, alkimista, herbalista, kémikus, diplomata, feltaláló, költő, zeneszerző, festő, orvos, látnok és okkultista. A korabeli társasági élet egyik leghíresebb és legvitatottabb alakja volt. Feszült figyelemmel hallgatták a beszédét, mert érdekesebben nála már beszélni nem lehetett. Minden dologban a különöset kereste, csodálatot akart kelteni és ez sikerült is neki. A hangja határozott volt, de mégsem visszatetsző. Ismeretei rendkívül gazdagok voltak, majdnem minden nyelven jól beszélt. Értett a zenéhez, a kémiához. Külsejével is hatott, az asszonyok nem tudtak neki ellenállni. Tanításai egy része ebből a kötetből ismerhető meg...

Saint-Germain gróf (1696? – 1784. február 27., Kassel) a 18. század egyik leghíresebb kalandora, alkimista, herbalista, kémikus, diplomata, feltaláló, költő, zeneszerző, festő, orvos, látnok és okkultista. Valódi személyazonossága megoldatlan rejtély volt kortársai, de a későbbi kutatók számára is. Az ezoterika világában Saint Germain gróf, mint a rózsakeresztesek nagymestere és szabadkőműves személyiség ismert, akit Alessandro Cagliostro kalandor is a példaképének nevezett.

A korabeli társasági élet egyik leghíresebb és legvitatottabb alakja volt. A magát Saint-Germain grófnak nevező személy létezését a francia nemzeti levéltárban, a francia külügyminisztérium levéltárában, a holland és az egykori porosz birodalmi levéltárban, a bécsi levéltárban és a dán állami levéltárban is fennmaradt feljegyzések is alátámasztják. Feszült figyelemmel hallgatták a beszédét, mert érdekesebben nála már beszélni nem lehetett. Minden dologban a különöset kereste, csodálatot akart kelteni és ez sikerült is neki. A hangja határozott volt, de mégsem visszatetsző. Ismeretei rendkívül gazdagok voltak, majdnem minden nyelven jól beszélt. Értett a zenéhez, a kémiához. Külsejével is hatott, az asszonyok nem tudtak neki ellenállni.”
*
Azlán, mint mindig, beszámolt azokról az élményekről, amelyeket útközben gyűjtött. A nagy és kis világot a magasztos és nevetséges dolgaival egy mindent megértő és megbocsátó jóság szemüvegén keresztül nézte, és a csodálatos humora nevetést csalt oda is, ahol mások csak az élet mogorvaságát látták.

Megvolt az a csodálatos adottsága, hogy tudott figyelni a kis dolgokra, amelyre azok, akik a világot mindig nagy fontoskodással nézték, egyáltalán nem voltak képesek. Gyakran drámaian számolt be azokkal a parasztokkal folytatott beszélgetéseiről, akikkel útközben találkozott, és akik őt sok éve ismerték, inkább neki panaszkodtak, mint némelyik gyóntató atyának.

Vagy arról a gyakran meglepő ravaszságról, dörzsöltségről mesélt, amellyel ezek az emberek harcoltak a nemesség ellen, amelynek előírásait zseniális agyafúrtsággal fordították saját hasznukra, vagy kerültek meg. Sok megható történetről is beszámolhatott, és így gyorsan elrepültek ezek az esti órák.

„A beszélgetésünk azokra a dolgokra terelődött, amelyek mindkettőnket különösen érdekeltek, és a kedvenc témánkról beszéltünk, az alkímiáról, a királyi művészetről”.

*
A „Saint-Germain Gróf Titkos Tanításai” című eme kiadványban foglaltak az alábbi TARTALOM szerint ismerhetők meg mélyebb kontextusban:

I. RÉSZ:
• Éjszakai látogatás;
• A gróf mesél;
• Az öreg Barbara;
• Figyelmeztetés;
• A kék sisakos kobold;
• Magnum Opus;

II. RÉSZ:
• Nemo gróf;
• Héloise;
• Az avignoni suszter;
• Közjáték;
• A kobold integet;
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.