A római vendégváró
Szőnyi Zsuzsa
Szőnyi Zsuzsával beszélget N. Dvorszky Hedvig - Magyarnak Lenni sorozat XLIX. kötet
Könyv
Kairosz kiadó, 2008
Kairosz kiadó, 2008
90 oldal, Puha kötésű ragasztott egyéb kicsi méret
ISBN 9789636621865
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 1 500 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 1 500 Ft
Leírás
SZŐNYI ZSUZSA, Triznya Mátyásné (Budapest, 1924. október 2.) Szőnyi István festőművész lánya, a Vatikáni Rádió magyar munkatársa, több önéletrajzi munkája is megjelent. 1999-ben Ciampi olasz államelnöktől a Köztársasági Érdemrend parancsnoki fokozatának aranykeresztjét kapta az olasz–magyar kultúrkapcsolatok ápolásában szerzett érdemeiért.
*
Amíg élek, magyar maradok.
Eleinte az idegen országban arra törekedtem, hogy jól megtanuljak olaszul. Szeretem Itáliát, a vidám olasz népet, az utcák, terek zsibongó hangzavarát, a remekművektől roskadozó múzeumokat – de szívem mélyén, gondolkodásomban, nyelvemben, ízlésemben magyar vagyok.
Az ernyős fenyők, a ciprus-, narancs- és citromfák, a tenger kékje, a Nápolyi-öböl, az autópálya mentén virágzó leanderek ötven év után is idegenek maradtak, még ha csodálattal szemlélem is őket.
A hazai tölgyerdők, még a leveleiket pusztító hernyók hada is, a régi kerekes kút, a pirosló ribizli, Kati néni zebegényi konyhája, mind-mind az otthont jelentik, amit a lelkem mélyén őrzök. Annyira, hogy soha nem éreztem honvágyat, hiszen ez az érzésem és ezek az élményeim, emberek, tájak, történések, mindez mindig velem van.
*
ÍZELÍTŐ A BESZÉLGETÉS TÉMÁIBÓL:
- A több mint 50 éve Rómában élő és a félig-meddig hazatelepülőben lévő kecsesen törékeny asszony;
- Nem könnyű egy nagy ember, nagy festő lánygyermekének lenni;
- Érezték, hogy el kell menni az országból, a drámai menekülés;
- Hogyan fogadták az '56-os forradalom hírét?
- Kik voltak azok a magyarok, akikkel kapcsolatot tartottak Rómában?
- Otthonuk egy barátságos, komoly szellemi műhely volt, a Triznya-kocsma;
- „Hiába van az ember külföldön, igazából csak a honfitársaival érzi jól magát”;
- Könyvei és előadásai jelentős mértékben gyarapították a magyarokról kialakított képet;
- Tündér Rómában;
- Róma egy darabja Pestre költözik;
- Búcsú Mátius Líviától;
- Vándor és idegen, Márai levelek, emlékek;
- Budapesti jegyzet;
- Szőnyi Zsuzsa.
*
„A Római Vendégváró” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik szeretnék részletesebben is megismerni, hogy SZŐNYI ZSUZSÁVAL, Szőnyi István festőművész lányával, az olasz rádió és a Vatikáni Rádió egykori munkatársával miről beszélgetett N. DVORSZKY HEDVIG művészettörténész. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
*
Amíg élek, magyar maradok.
Eleinte az idegen országban arra törekedtem, hogy jól megtanuljak olaszul. Szeretem Itáliát, a vidám olasz népet, az utcák, terek zsibongó hangzavarát, a remekművektől roskadozó múzeumokat – de szívem mélyén, gondolkodásomban, nyelvemben, ízlésemben magyar vagyok.
Az ernyős fenyők, a ciprus-, narancs- és citromfák, a tenger kékje, a Nápolyi-öböl, az autópálya mentén virágzó leanderek ötven év után is idegenek maradtak, még ha csodálattal szemlélem is őket.
A hazai tölgyerdők, még a leveleiket pusztító hernyók hada is, a régi kerekes kút, a pirosló ribizli, Kati néni zebegényi konyhája, mind-mind az otthont jelentik, amit a lelkem mélyén őrzök. Annyira, hogy soha nem éreztem honvágyat, hiszen ez az érzésem és ezek az élményeim, emberek, tájak, történések, mindez mindig velem van.
*
ÍZELÍTŐ A BESZÉLGETÉS TÉMÁIBÓL:
- A több mint 50 éve Rómában élő és a félig-meddig hazatelepülőben lévő kecsesen törékeny asszony;
- Nem könnyű egy nagy ember, nagy festő lánygyermekének lenni;
- Érezték, hogy el kell menni az országból, a drámai menekülés;
- Hogyan fogadták az '56-os forradalom hírét?
- Kik voltak azok a magyarok, akikkel kapcsolatot tartottak Rómában?
- Otthonuk egy barátságos, komoly szellemi műhely volt, a Triznya-kocsma;
- „Hiába van az ember külföldön, igazából csak a honfitársaival érzi jól magát”;
- Könyvei és előadásai jelentős mértékben gyarapították a magyarokról kialakított képet;
- Tündér Rómában;
- Róma egy darabja Pestre költözik;
- Búcsú Mátius Líviától;
- Vándor és idegen, Márai levelek, emlékek;
- Budapesti jegyzet;
- Szőnyi Zsuzsa.
*
„A Római Vendégváró” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik szeretnék részletesebben is megismerni, hogy SZŐNYI ZSUZSÁVAL, Szőnyi István festőművész lányával, az olasz rádió és a Vatikáni Rádió egykori munkatársával miről beszélgetett N. DVORSZKY HEDVIG művészettörténész. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.