Regélő Torockó

Alig van bérces kis honunkban olyan helység, amely a természetrajzi, a történelmi, de főleg a népéleti tekintetében annyi érdekességet tudna költeni, mint Torockó. Alig van hely, amely az észleltre hálásabb tért nyújtana, mint a havasoknak ezen rejtett városkája.

Amikor Orbán Balázs e városkáról írt, a polgárosodó Torockó a virágkorát élte. Az 1870-es tűzvész pusztítása után a faluközösség újjáépítette a települést, létrehozva Közép-Kelet-Európa napjainkig szinte teljes szépségében fennmaradt építészeti együttesét.

KÚTVÖLGYI MIHÁLY mintegy kétezer színes felvételt készített Torockóról és környékéről. A képeket méltóan egészítik ki Ughy István rajzai a ma már csak az emlékekben élő házakról, vasverőkről, kohókról, a vízzel működtetett kapaverőkről, malmokról.

A könyv előszavát Furu Árpád kolozsvári építészmérnök, a Torockó Értékvédő Program vezetője, az összekötő szöveget pedig Balogh Szabolcs, Torockó regéinek, meséinek kutatója, múltjának legjobb ismerője írta.
*
Torockó (románul Râmetea) község Romániában Fehér megyében. Egykori bányászváros, a Székelykő hármas csúcsa alatt, lakói betelepült székelyek. A település Erdély legnyugatibb székely végvára, és talán egyik legszebb faluja.

A Székelykő és az Ordaskő sziklavonulatának szűk völgyében, Kolozsvártól délre, Nagyenyedtől 23 km-re északnyugatra fekszik. A Székelykő miatt a nap látszólag kétszer kel fel és nyugszik le, hiszen a faluból nézve visszabújik a Székelykő sziklái mögé, hogy aztán kicsivel később újra előbukkanjon mögülük...

*
A „REGÉLŐ TOROCKÓ” című eme kiadványt a városka és környéke iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.