A torinói halotti lepel magyar szemmel
Kiss Irén Tábori László
Könyv
Püski kiadó, 2009
Püski kiadó, 2009
ISBN 9789639592926
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 2 200 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 2 200 Ft
Leírás
A hatalmas ismeretanyagot feldolgozó mű egy izgalmas nyomozás: - ki volt a lenvászon lepelbe temetett Ember?
A könyv Isten anyagba írt üzenetével foglalkozik és az üzenet nekünk szól.
Tanulmányozásakor részt vehetünk egy izgalmas nyomozásban és eljuthatunk a nekünk szóló isteni üzenetig.
*
Demokrata.hu Az igazság leple - részletek:
Ez a hatalmas ismeretanyagot feldolgozó, lélegzetelállítóan izgalmas mű nyomozás: ki volt a lenvászon lepelbe temetett ember, és hogyan történhetett a feltámadás?
A világ nagy rejtélyei között is az egyik legnagyobb a torinói lepel titka, amely egyben Jézus feltámadását igazolja. Üzenet az emberként köztünk élő Istenfiútól, aki ezzel az emberiség legnagyobb reményét hagyta ránk: a halál nem végleges.
A kereszténységet ellenségnek tekintő vallások és ideológiák folyamatosan megkérdőjelezik a valódiságát, sőt még csalásoktól sem riadnak vissza.
Hosszú lenne összeszámolni, hogy jelenleg hány vallás létezik a világon. Még több ezer éves – a kereszténység előtti időkből – ismert vallások, vagy azoknak nevezett ideológiák is szép számmal vannak. Mégis, egyikkel sem foglalkoztak annyit, egyiket sem akarták olyan dühödten eltörölni a földről, mint a Jézus által alapított kereszténységet...
Jézus személye eleve szálka volt a korabeli emberek többségének szemében, mert az addig szinte parancsként működő gyűlölet és bosszú helyett a szeretet erejét hirdette. Egyedül szállt szembe az egész akkori társadalommal, a zsidó vallás helyett egy új alapokra – „kősziklára” – épített szeretetvallást hirdetett.
Az emberi természet alapvető tulajdonságaiból azokat igyekezett kiirtani, amelyekre az ókori civilizációk egy jó része épült; az agressziót, a kapzsiságot, a hataloméhséget, a mások leigázását, a gyűlöletet, a bosszúállást, a hazugságot és a végleges halált.
Olyan kegyetlenkedéseket élt túl, amelyekbe más ember már a kivégzés előtt belehalt volna. Ennek több oka is volt: önként vállalta a rámért szenvedést, hogy a világ bűneit magára vegye és megváltsa az emberiséget. Pedig fizikailag kifejezetten erős, kortársaihoz képest magas, mintegy élete teljében, harmincas éveiben járó férfi volt. Azt is tudta, hogy ha nem járja végig a szenvedés útját, nem képes végrehajtani küldetését, a halál legyőzését.
• Mindezt honnan tudhatja bárki is?
• Hol vannak a tények?
Erről ad bizonyosságot az „ötödik evangéliumnak” nevezett torinói lepel.
Egy darab vászon, amellyel Jézus testét borították be a keresztre feszítést követő halál után. Azóta eltelt kétezer év és az a nagy vászon, amelyikbe Jézus tetemét belehajtották (nem csavarták!), ma is megvan, a titkát nem sikerült megfejteni, de azóta is vitáznak rajta.
Hogyan került a lepel Torinóba, ahol ma is őrzik? Milyen utat tett meg a jeruzsálemi sírtól Torinóig? Mi van a vászondarabon?
Arimateai József tanítványa volt Jézusnak, aki János evangélista szerint elkérte Jézus testét és Nikodémus segítségével egy új sírboltba temették, amely egy sziklába vágott sír volt és föltehetően Arimateai Józsefé.
Kiss Irén és Tábori László ebben a „A torinói halotti lepel magyar szemmel” című könyvben röviden és logikusan foglalja össze Arimateai József szerepét Jézus életének beteljesedésében. Véleményük szerint, ha a korabeli szokások és előírások szerint végezték volna a temetést, vagyis a holttestet körbetekerték volna gyolcsokkal, levágták volna a haját és szakállát és az evangéliumi szövegek szerint „begöngyölték” volna a vászonba, ma nem csodálhatnánk meg Jézus testének körvonalait és arcát. Nem volna meg ez az isteni üzenet – a halotti lepel.
Kövessük nyomon a halotti lepel útját. Először 525 - ben bukkan föl egy Edessza nevű városban, ami valaha az ókori Mitannia, később Asszíria, majd az Óperzsa Birodalom területére esett. Ekkor még mandilionnak nevezték (szír kifejezés) a leplet.
Egy legenda szerint Júdás Tádé vitte volna oda. Később, 944 - ben a lepel Konstantinápolyba került, ezt követően Franciaországban találják a Templomos Rend birtokában, amikor már szindon névvel illetik. 1532-ben egy tűzvészben majdnem elpusztul, a sérüléseket apácák foltozzák be. 1578-ban kerül Torinóba, és azóta ott őrzik. Tulajdonosa 1983 óta a Szentszék. Korábban az olasz királyi ház volt a birtokos, de amikor 1983-ban Umberto király portugáliai száműzetésben meghalt, végrendeletében a római Szentszékre hagyta a lepel tulajdonjogát.
A lepel lenvászonból készült, 4,36 m hosszú és 1,10 m széles. Eredetileg fehér volt, ma sárgásszürke. A leplen látható képmás nem festékkel készült, a megpörkölődött lepelrészekkel mutat azonosságot, így a képmás keletkezésében is nagy szerepe lehetett a fénynek és a hőnek.
Az 1998-ban Torinóban tartott szindonológiai kongresszus orvosi szekciója megállapította, hogy a lepel férfijának holtteste 48 órát töltött a hullamerevség állapotában, hullafoltok mégsem képződtek. Ez egészen különleges jelenség. A foltok helyzete és alakja pedig azt mutatja, hogy a testet nem vették ki a vászonból, mert az nyomot hagyott volna a vérfoltokon. Más módon távozott a sírból...
A lepel kutatása tovább folyik, de a megfejtése még ködbe vész. Nekünk, magyaroknak is van némi közünk a bizonyításhoz, hiszen a Pray - kódex, amely Budán az 1190 - es években íródott, jelenleg nemzetközi szinten is fontos bizonyíték.
A kódexben szereplő illusztrációk bizonyos részletei azt igazolják, hogy a rajzoló esetleg láthatta a mandiliont, mivel III. Béla királyunk udvarából indult Bizáncba II. Izsák császárhoz, akinek a felesége Mária Margit magyar királylány volt; akinek szintén birtokában volt a lepel...
*
„A TORINÓI HALOTTI LEPEL” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik a kötet forgatása és tanulmányozása során gondolatban részt kívánnak venni egy izgalmas nyomozásban, látni szeretnék a halotti leplet magyar szemmel, és meg akarják tapasztalni a nekik szóló isteni üzenetet. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
A könyv Isten anyagba írt üzenetével foglalkozik és az üzenet nekünk szól.
Tanulmányozásakor részt vehetünk egy izgalmas nyomozásban és eljuthatunk a nekünk szóló isteni üzenetig.
*
Demokrata.hu Az igazság leple - részletek:
Ez a hatalmas ismeretanyagot feldolgozó, lélegzetelállítóan izgalmas mű nyomozás: ki volt a lenvászon lepelbe temetett ember, és hogyan történhetett a feltámadás?
A világ nagy rejtélyei között is az egyik legnagyobb a torinói lepel titka, amely egyben Jézus feltámadását igazolja. Üzenet az emberként köztünk élő Istenfiútól, aki ezzel az emberiség legnagyobb reményét hagyta ránk: a halál nem végleges.
A kereszténységet ellenségnek tekintő vallások és ideológiák folyamatosan megkérdőjelezik a valódiságát, sőt még csalásoktól sem riadnak vissza.
Hosszú lenne összeszámolni, hogy jelenleg hány vallás létezik a világon. Még több ezer éves – a kereszténység előtti időkből – ismert vallások, vagy azoknak nevezett ideológiák is szép számmal vannak. Mégis, egyikkel sem foglalkoztak annyit, egyiket sem akarták olyan dühödten eltörölni a földről, mint a Jézus által alapított kereszténységet...
Jézus személye eleve szálka volt a korabeli emberek többségének szemében, mert az addig szinte parancsként működő gyűlölet és bosszú helyett a szeretet erejét hirdette. Egyedül szállt szembe az egész akkori társadalommal, a zsidó vallás helyett egy új alapokra – „kősziklára” – épített szeretetvallást hirdetett.
Az emberi természet alapvető tulajdonságaiból azokat igyekezett kiirtani, amelyekre az ókori civilizációk egy jó része épült; az agressziót, a kapzsiságot, a hataloméhséget, a mások leigázását, a gyűlöletet, a bosszúállást, a hazugságot és a végleges halált.
Olyan kegyetlenkedéseket élt túl, amelyekbe más ember már a kivégzés előtt belehalt volna. Ennek több oka is volt: önként vállalta a rámért szenvedést, hogy a világ bűneit magára vegye és megváltsa az emberiséget. Pedig fizikailag kifejezetten erős, kortársaihoz képest magas, mintegy élete teljében, harmincas éveiben járó férfi volt. Azt is tudta, hogy ha nem járja végig a szenvedés útját, nem képes végrehajtani küldetését, a halál legyőzését.
• Mindezt honnan tudhatja bárki is?
• Hol vannak a tények?
Erről ad bizonyosságot az „ötödik evangéliumnak” nevezett torinói lepel.
Egy darab vászon, amellyel Jézus testét borították be a keresztre feszítést követő halál után. Azóta eltelt kétezer év és az a nagy vászon, amelyikbe Jézus tetemét belehajtották (nem csavarták!), ma is megvan, a titkát nem sikerült megfejteni, de azóta is vitáznak rajta.
Hogyan került a lepel Torinóba, ahol ma is őrzik? Milyen utat tett meg a jeruzsálemi sírtól Torinóig? Mi van a vászondarabon?
Arimateai József tanítványa volt Jézusnak, aki János evangélista szerint elkérte Jézus testét és Nikodémus segítségével egy új sírboltba temették, amely egy sziklába vágott sír volt és föltehetően Arimateai Józsefé.
Kiss Irén és Tábori László ebben a „A torinói halotti lepel magyar szemmel” című könyvben röviden és logikusan foglalja össze Arimateai József szerepét Jézus életének beteljesedésében. Véleményük szerint, ha a korabeli szokások és előírások szerint végezték volna a temetést, vagyis a holttestet körbetekerték volna gyolcsokkal, levágták volna a haját és szakállát és az evangéliumi szövegek szerint „begöngyölték” volna a vászonba, ma nem csodálhatnánk meg Jézus testének körvonalait és arcát. Nem volna meg ez az isteni üzenet – a halotti lepel.
Kövessük nyomon a halotti lepel útját. Először 525 - ben bukkan föl egy Edessza nevű városban, ami valaha az ókori Mitannia, később Asszíria, majd az Óperzsa Birodalom területére esett. Ekkor még mandilionnak nevezték (szír kifejezés) a leplet.
Egy legenda szerint Júdás Tádé vitte volna oda. Később, 944 - ben a lepel Konstantinápolyba került, ezt követően Franciaországban találják a Templomos Rend birtokában, amikor már szindon névvel illetik. 1532-ben egy tűzvészben majdnem elpusztul, a sérüléseket apácák foltozzák be. 1578-ban kerül Torinóba, és azóta ott őrzik. Tulajdonosa 1983 óta a Szentszék. Korábban az olasz királyi ház volt a birtokos, de amikor 1983-ban Umberto király portugáliai száműzetésben meghalt, végrendeletében a római Szentszékre hagyta a lepel tulajdonjogát.
A lepel lenvászonból készült, 4,36 m hosszú és 1,10 m széles. Eredetileg fehér volt, ma sárgásszürke. A leplen látható képmás nem festékkel készült, a megpörkölődött lepelrészekkel mutat azonosságot, így a képmás keletkezésében is nagy szerepe lehetett a fénynek és a hőnek.
Az 1998-ban Torinóban tartott szindonológiai kongresszus orvosi szekciója megállapította, hogy a lepel férfijának holtteste 48 órát töltött a hullamerevség állapotában, hullafoltok mégsem képződtek. Ez egészen különleges jelenség. A foltok helyzete és alakja pedig azt mutatja, hogy a testet nem vették ki a vászonból, mert az nyomot hagyott volna a vérfoltokon. Más módon távozott a sírból...
A lepel kutatása tovább folyik, de a megfejtése még ködbe vész. Nekünk, magyaroknak is van némi közünk a bizonyításhoz, hiszen a Pray - kódex, amely Budán az 1190 - es években íródott, jelenleg nemzetközi szinten is fontos bizonyíték.
A kódexben szereplő illusztrációk bizonyos részletei azt igazolják, hogy a rajzoló esetleg láthatta a mandiliont, mivel III. Béla királyunk udvarából indult Bizáncba II. Izsák császárhoz, akinek a felesége Mária Margit magyar királylány volt; akinek szintén birtokában volt a lepel...
*
„A TORINÓI HALOTTI LEPEL” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik a kötet forgatása és tanulmányozása során gondolatban részt kívánnak venni egy izgalmas nyomozásban, látni szeretnék a halotti leplet magyar szemmel, és meg akarják tapasztalni a nekik szóló isteni üzenetet. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.