A megszállók szabadsága
Földesi Margit
Könyv
Kairosz kiadó, 2009
Kairosz kiadó, 2009
482 oldal, Kemény kötésű fűzött
ISBN 9789636622459
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 4 400 Ft
Megtakarítás: 15%
Online ár: 3 740 Ft
Leírás
• Milyen befolyást gyakorolt Magyarország a saját történelme alakítására a II. világháború után?
• El lehet-e fogadni azt, hogy a trianoni béke aláírása óta Magyarország döntéshozói alig-alig képesek irányítani az ország, pláne a nemzet sorsát, hisz az alapvetően a nagyhatalmi akarat függvénye?
• Milyen, milyenné válhat az az ország, annak politikája, vezetőinek felelősségvállalása, polgárainak öntudata, büszkesége, amely kiindulópontként a realitás áttörhetetlen páncéljába burkolja ezt a súlyos állítást?
• Magyarország nem, vagy alig lehet ura a saját történelmének, pláne a jövőjének. Mi a történelem üzenete a jövőnek?
„A MEGSZÁLLÓK SZABADSÁGA” című kötet ezekre a kérdésekre keresi a választ.
Részletek a MINDENKINEK FIZETTÜNK Magyar Szemle cikkből:
Nem minden kommunistának a Magyar Kommunista Pártban kell tevékenykednie. Sokkal jobb, eredményesebb, ha néhányan más pártokba lépnek be, ott dolgoznak, gyűjtenek információkat, szereznek tisztségeket.
Ezt a politikai észjárást FÖLDESI MARGIT jellemzi „A megszállók szabadsága” című kötetben. A bújtatott kommunisták, vagy elterjedt becenevükön kriptokommunisták azon serénykedtek a negyvenes évek második felétől – máig ne tudjuk, valójában meddig – Magyarországon, nehogy valódi demokrácia alakulhasson ki a háború dúlta, de a béke kitörése után is lángoktól ölelt kis országban...
Aligha vidám olvasmány FÖLDESI MARGIT műve, amelyet a Kairosz Kiadó tett a visszaemlékezéshez kellően bátor hazai értelmiségiek asztalára. A kivéreztetett ország kirablása, megalázása, tettre kész embereitől való megfosztása, családok megfélemlítése rajzolódik ki érzékletesen az írásmű olvasója előtt.
Az emberiség históriája kevés példáját adja annak, hogy a katonai megszállást szervessé akarja tenni a nagyhatalom, s a leigázott társadalomba saját kezdetleges ideológiáját próbálja beleplántálni, sőt valósággal asszimilálni is megkísérli a foglyul ejtett lakosságot...
Szabadság, te szülj nekem rendet – fohászkodott a költő hozzávetőleg egy évtizeddel a felszabadítók itthoni buzgólkodása előtt. A felszabadítók megszállottak voltak, ennélfogva megszállóvá lettek: messianisztikus vakhitüket tűzzel-vassal terjeszteni próbálták. S ebben nem gátolta őket szinte semmi: a cím – A megszállók szabadsága – éppen emiatt pontos tehát, és eme változat is kifejezi, hogy fájóan fogyatékos volt az a szabadság, ami hazánknak akkoriban jutott...
A kötet alcímeket is visel: a hadizsákmányról, a jóvátételről, a Szövetséges Ellenőrző Bizottságról Magyarországon. Ha nem magyarok lennénk, akkor is borzalmas lenne belegondolni, hogy egy ország, amelyen egy esztendőnyi idő alatt két ellenséges hadsereg is végigsöpört, nem sokkal később a volt ellenségek zsákmányéhségét is kielégítse, majd jóvátételt is fizessen a győzőknek. A mi hazánkkal ez megtörtént.
A történelemtudománynak még becsült adatai sincsenek arra vonatkozólag, hogy hadizsákmány vagy rekvirálás címén milyen összegű értékeket szállított ki a Szovjetunió Magyarországról – írja Földesi.
A háborús pusztítás utáni békés rombolás közepette szinte elhanyagolható körülmény volt, hogy a szovjet hadsereg idehaza a kommunistákat juttatta hatalomhoz. Mindezt a Szövetséges Ellenőrző Bizottság, a SZEB árnyékában, ahol a – mint a szerző fogalmaz – kettős állampolgárságú, hármas kötődésű emberek politizáltak...
FÖLDESI MARGIT kötete különösen izgalmas a kilencvenes éveket idehaza átélt magyar értelmiséginek: akkor a mai tevékeny nemzedékek maguk tapasztalhatták, hogy a negyvenes, ötvenes évek fordulóján szovjet segítséggel, a kötetben érzékletesen leírt módon berendezkedő hatalom generációváltások után is milyen szívósan tartja meg hadállásait.
„A hatalomőrzés ezen mechanizmusait, a félelemkeltés eme fortélyait alaposabban megérteti ez a szokatlan őszinteségű történelemkönyv. Ezért nemcsak élvezetes, hanem hasznos olvasmány is lehet mindazoknak, akiknek kevés a szabadság puszta illúziója.”
*
„A MEGSZÁLLÓK SZABADSÁGA” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik a kivéreztetett ország kirablása, megalázása, tettre kész embereitől való megfosztása, családok megfélemlítése, a felszabadítók megszállottsága és a megszállók szabadsága iránt érdeklődnek, és ebből a kötetből mindezekről mélyebb kontextusban is igénylik az informálódást. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
• El lehet-e fogadni azt, hogy a trianoni béke aláírása óta Magyarország döntéshozói alig-alig képesek irányítani az ország, pláne a nemzet sorsát, hisz az alapvetően a nagyhatalmi akarat függvénye?
• Milyen, milyenné válhat az az ország, annak politikája, vezetőinek felelősségvállalása, polgárainak öntudata, büszkesége, amely kiindulópontként a realitás áttörhetetlen páncéljába burkolja ezt a súlyos állítást?
• Magyarország nem, vagy alig lehet ura a saját történelmének, pláne a jövőjének. Mi a történelem üzenete a jövőnek?
„A MEGSZÁLLÓK SZABADSÁGA” című kötet ezekre a kérdésekre keresi a választ.
Részletek a MINDENKINEK FIZETTÜNK Magyar Szemle cikkből:
Nem minden kommunistának a Magyar Kommunista Pártban kell tevékenykednie. Sokkal jobb, eredményesebb, ha néhányan más pártokba lépnek be, ott dolgoznak, gyűjtenek információkat, szereznek tisztségeket.
Ezt a politikai észjárást FÖLDESI MARGIT jellemzi „A megszállók szabadsága” című kötetben. A bújtatott kommunisták, vagy elterjedt becenevükön kriptokommunisták azon serénykedtek a negyvenes évek második felétől – máig ne tudjuk, valójában meddig – Magyarországon, nehogy valódi demokrácia alakulhasson ki a háború dúlta, de a béke kitörése után is lángoktól ölelt kis országban...
Aligha vidám olvasmány FÖLDESI MARGIT műve, amelyet a Kairosz Kiadó tett a visszaemlékezéshez kellően bátor hazai értelmiségiek asztalára. A kivéreztetett ország kirablása, megalázása, tettre kész embereitől való megfosztása, családok megfélemlítése rajzolódik ki érzékletesen az írásmű olvasója előtt.
Az emberiség históriája kevés példáját adja annak, hogy a katonai megszállást szervessé akarja tenni a nagyhatalom, s a leigázott társadalomba saját kezdetleges ideológiáját próbálja beleplántálni, sőt valósággal asszimilálni is megkísérli a foglyul ejtett lakosságot...
Szabadság, te szülj nekem rendet – fohászkodott a költő hozzávetőleg egy évtizeddel a felszabadítók itthoni buzgólkodása előtt. A felszabadítók megszállottak voltak, ennélfogva megszállóvá lettek: messianisztikus vakhitüket tűzzel-vassal terjeszteni próbálták. S ebben nem gátolta őket szinte semmi: a cím – A megszállók szabadsága – éppen emiatt pontos tehát, és eme változat is kifejezi, hogy fájóan fogyatékos volt az a szabadság, ami hazánknak akkoriban jutott...
A kötet alcímeket is visel: a hadizsákmányról, a jóvátételről, a Szövetséges Ellenőrző Bizottságról Magyarországon. Ha nem magyarok lennénk, akkor is borzalmas lenne belegondolni, hogy egy ország, amelyen egy esztendőnyi idő alatt két ellenséges hadsereg is végigsöpört, nem sokkal később a volt ellenségek zsákmányéhségét is kielégítse, majd jóvátételt is fizessen a győzőknek. A mi hazánkkal ez megtörtént.
A történelemtudománynak még becsült adatai sincsenek arra vonatkozólag, hogy hadizsákmány vagy rekvirálás címén milyen összegű értékeket szállított ki a Szovjetunió Magyarországról – írja Földesi.
A háborús pusztítás utáni békés rombolás közepette szinte elhanyagolható körülmény volt, hogy a szovjet hadsereg idehaza a kommunistákat juttatta hatalomhoz. Mindezt a Szövetséges Ellenőrző Bizottság, a SZEB árnyékában, ahol a – mint a szerző fogalmaz – kettős állampolgárságú, hármas kötődésű emberek politizáltak...
FÖLDESI MARGIT kötete különösen izgalmas a kilencvenes éveket idehaza átélt magyar értelmiséginek: akkor a mai tevékeny nemzedékek maguk tapasztalhatták, hogy a negyvenes, ötvenes évek fordulóján szovjet segítséggel, a kötetben érzékletesen leírt módon berendezkedő hatalom generációváltások után is milyen szívósan tartja meg hadállásait.
„A hatalomőrzés ezen mechanizmusait, a félelemkeltés eme fortélyait alaposabban megérteti ez a szokatlan őszinteségű történelemkönyv. Ezért nemcsak élvezetes, hanem hasznos olvasmány is lehet mindazoknak, akiknek kevés a szabadság puszta illúziója.”
*
„A MEGSZÁLLÓK SZABADSÁGA” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik a kivéreztetett ország kirablása, megalázása, tettre kész embereitől való megfosztása, családok megfélemlítése, a felszabadítók megszállottsága és a megszállók szabadsága iránt érdeklődnek, és ebből a kötetből mindezekről mélyebb kontextusban is igénylik az informálódást. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.