Isten városáról
Szent Ágoston
Könyv
Kairosz kiadó, 2009
Kairosz kiadó, 2009
ISBN 9789637510427
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 3 950 Ft
Megtakarítás: 15%
Online ár: 3 358 Ft
Leírás
„Minden írásomhoz nemcsak hívő olvasót kívánok, hanem olyanokat is, akik függetlenül kijavítanak. […] Nem kívánom azonban, hogy az olvasó velem szemben elfogult legyen, de azt sem, hogy bírálóm magával szemben elfogult legyen. Ne szeressen engem jobban, mint a közös hitünket, de ő se szeresse magát jobban, mint az igazságot”.
(A Szentháromságról, Bevezetés, 1.)
SZENT ÁGOSTON, Augustinus, Aurelius Augustinus (Thagaste, Észak-Afrika, 354. november 13. – Hippo Regius, 430. augusztus 28.) hippói püspök, egyházatya, filozófus. Az egyik legbefolyásosabb nyugati egyházatya. Vele kezdődik a filozófia antropológiai fordulata. Viszonylag későn, hosszú vívódás után, harminckét éves korában keresztelkedett meg és tért vissza szülőföldjére, ahol először pappá majd 395 - ben püspökké szentelték. Anyja Szent Mónika volt.
Szent Ágoston a kereszténység egyik legbefolyásosabb filozófusa, szinte az egész középkor ideológiája belőle táplálkozott. Áttelepítette a keresztény filozófiába mindazt, amit fontosnak érzett, nemcsak a neoplatonikusoktól, hanem Cicerotól, Platóntól, a sztoikus filozófiától is. Gondolkodói hagyatékának számos eleme máig él a keresztény teológiában és bölcseletben: ilyen a platonizmusa, a kegyelemről szóló tanítása, a predesztináció tana.
Katolikus és protestáns irányzatok sora hivatkozott a műveire, amelyeket a 17. századtól gondos kezek gyűjtötték egybe és adtak közre egyre alaposabb és teljesebb nyomtatott kiadásokban.
SZENT ÁGOSTON hatalmas történelemteológiai munkájának harmadik kötete Isten földi életben zarándokló városának történetével foglalkozik.
413-ban Marcellius tribunus kérésére Ágoston megírta a Civitas Dei (Az Isten Városa) huszonkét kötetes munkáját, melyet Alarik gót vezér pusztító Róma ellenes hadjárata ihletett. Központi gondolata a könyvnek, a két város a Civitas Dei-nek és a Civitas Diaboli-nak a szembeállítása: „Két szeretet alkotta a két várost. Vagyis a földi várost az Isten megvetéséig fajult önszeretetet; amaz önmagában büszkélkedik, emez az Istenben. Ezért amaz az emberek dicsőségét hajhássza; emennek legnagyobb dicsősége Isten, a lelkiismeret bizonyossága.” Ezt a hatalmas terjedelmű művét Ágoston 426-ban fejezte be.
Az ágostoni tanításban Isten felfoghatatlan, de nem leírhatatlan, van valami a teremtett világban, ami alapján fogalmat alkothatunk róla. A teljes isteni nagyságot azonban a bűnös ember nem láthatja, mert Isten tulajdonságai azonosak lényegével. Isten felfoghatatlan az ágostoni tanítás szerint, és ez azért van így – írja Ágoston –, mert bár tudjuk, hogy létezik, nem tudjuk, hogy mit jelent.
Mindezekről bővebben az ISTEN VÁROSÁRÓL című kötetben olvashatunk.
*
Az „ISTEN VÁROSÁRÓL” című ezen kiadványt Szent Ágostonnak a 413-ban Marcellius tribunus kérésére megírt Civitas Dei (Az Isten Városa) huszonkét kötetes munkája iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, amelyet Alarik gót vezér pusztító Róma ellenes hadjárata ihletett és amelynek központi gondolata a két városnak, a Civitas Dei-nek és a Civitas Diaboli-nak a szembeállítása, az emberek dicsőségének hajhássza, vagy Isten dicsősége, a lelkiismeret bizonyossága. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
(A Szentháromságról, Bevezetés, 1.)
SZENT ÁGOSTON, Augustinus, Aurelius Augustinus (Thagaste, Észak-Afrika, 354. november 13. – Hippo Regius, 430. augusztus 28.) hippói püspök, egyházatya, filozófus. Az egyik legbefolyásosabb nyugati egyházatya. Vele kezdődik a filozófia antropológiai fordulata. Viszonylag későn, hosszú vívódás után, harminckét éves korában keresztelkedett meg és tért vissza szülőföldjére, ahol először pappá majd 395 - ben püspökké szentelték. Anyja Szent Mónika volt.
Szent Ágoston a kereszténység egyik legbefolyásosabb filozófusa, szinte az egész középkor ideológiája belőle táplálkozott. Áttelepítette a keresztény filozófiába mindazt, amit fontosnak érzett, nemcsak a neoplatonikusoktól, hanem Cicerotól, Platóntól, a sztoikus filozófiától is. Gondolkodói hagyatékának számos eleme máig él a keresztény teológiában és bölcseletben: ilyen a platonizmusa, a kegyelemről szóló tanítása, a predesztináció tana.
Katolikus és protestáns irányzatok sora hivatkozott a műveire, amelyeket a 17. századtól gondos kezek gyűjtötték egybe és adtak közre egyre alaposabb és teljesebb nyomtatott kiadásokban.
SZENT ÁGOSTON hatalmas történelemteológiai munkájának harmadik kötete Isten földi életben zarándokló városának történetével foglalkozik.
413-ban Marcellius tribunus kérésére Ágoston megírta a Civitas Dei (Az Isten Városa) huszonkét kötetes munkáját, melyet Alarik gót vezér pusztító Róma ellenes hadjárata ihletett. Központi gondolata a könyvnek, a két város a Civitas Dei-nek és a Civitas Diaboli-nak a szembeállítása: „Két szeretet alkotta a két várost. Vagyis a földi várost az Isten megvetéséig fajult önszeretetet; amaz önmagában büszkélkedik, emez az Istenben. Ezért amaz az emberek dicsőségét hajhássza; emennek legnagyobb dicsősége Isten, a lelkiismeret bizonyossága.” Ezt a hatalmas terjedelmű művét Ágoston 426-ban fejezte be.
Az ágostoni tanításban Isten felfoghatatlan, de nem leírhatatlan, van valami a teremtett világban, ami alapján fogalmat alkothatunk róla. A teljes isteni nagyságot azonban a bűnös ember nem láthatja, mert Isten tulajdonságai azonosak lényegével. Isten felfoghatatlan az ágostoni tanítás szerint, és ez azért van így – írja Ágoston –, mert bár tudjuk, hogy létezik, nem tudjuk, hogy mit jelent.
Mindezekről bővebben az ISTEN VÁROSÁRÓL című kötetben olvashatunk.
*
Az „ISTEN VÁROSÁRÓL” című ezen kiadványt Szent Ágostonnak a 413-ban Marcellius tribunus kérésére megírt Civitas Dei (Az Isten Városa) huszonkét kötetes munkája iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, amelyet Alarik gót vezér pusztító Róma ellenes hadjárata ihletett és amelynek központi gondolata a két városnak, a Civitas Dei-nek és a Civitas Diaboli-nak a szembeállítása, az emberek dicsőségének hajhássza, vagy Isten dicsősége, a lelkiismeret bizonyossága. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.