Istene vadrácnak, istene magyarnak

MILORAD GRUJIC (Nagybecskerek, /ma Szerbia, a Vajdaság Közép-bánsági körzetének székhelye/, 1950.) Újvidéken él. Verses és novellás kötetei, majd az újvidéki útikönyve után két regénnyel jelentkezett. Az „Istene vadrácnak, istene magyarnak” (Bog Vadraca i Madžara, 2001) történelmi regény, akárcsak az első, „A Duna-sor árnyékában” (U zasenku Dunavskom sokaku, 1999) is.

Ez a története az idők változásáról szól, amiben az ember mindig ember marad. A történet ugyan új, ám a lélek régi, és a rossz meg a világvég hozadékaival terhelt. A sorscsapás és a megsemmisülés tragédiája fátumként lebeg a fejünk felett, de egyben prófécia is.

Rövid mondatai az elbeszélés könnyedségét sugallják, helyenként aforizmaként, korunk filozófiai tételeiként hatnak. A főhős történetébe különös színt és mélységet visz Jovan Sterija Popović jeles szerb drámaíró és Petőfi Sándor nagy magyar költő nyolc-nyolc versrészletének a fejezetek élén való közlése.

Ez mintegy figyelmeztetés, hogy ha a hősök nem is, de nekünk látnunk kell a költők józan ítéletét. Akár szerepet is cserélhetnének, mert a szerb és a magyar költő is ugyanazt üzeni a népének.

A történelem olyan véres folyam, amelyben a regény hőse, Grujić fuldokol és úszni próbál. Az író 16 fejezeten át viharos és erőteljes menetben, kiélezett dramaturgiával és merész vágásokkal teszi izgalmassá a regényt. Az elkeseredett harcos, akit a szerencse állandóan elkerül, de akit mindig pártfogásába is vesz, hazatér a lerombolt otthonába.

A tengernyi vér után az élet úgy folytatódik, mintha mi sem történt volna. Pedig... És a vadrácok meg a magyarok istene mindazt látta.

Grujić egyet kérdez az olvasójától:
- kellett ez a háború?
- Ez volt egyedüli útja a rendezésnek?

E vidéknek, amelyen együtt él magyar és szerb, horvát és szlovák, sváb és román, egy a sorsa, egy az istene és egy a költője, bármilyen nyelven is szólongatják azt. A búza is békében zöldellhet kora tavasszal, és lehet belőle kenyér mindenkinek: szerbnek is és magyarnak is. Csak együtt arassanak.

2001-ben a regényt NIN-díjra jelölték, amely Szerbiában az egyik legrangosabb irodalmi díj. A vajdasági magyar Szirmai-díj nyertese.

*
Az „ISTENE VADRÁCNAK, ISTENE MAGYARNAK” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik a történelmi regényeket kedvelik, nyomon követik a folyamatot, amelyben az 1848-49-es magyar szabadságharcban a szerb és magyar ellenállás a regény fő cselekményi fonala, amikor a szerbek és a magyarok nagyon pazarlóan bántak egymás vérével, majd követik a további történetet, amely az idő változásáról szól, azzal a kitétellel, hogy az idő az változik, de az ember az mindig ember marad, a történet új, de a lélek a régi. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.