Azerbajdzsán
Obrusánszky Borbála
Könyv
Masszi kiadó, 2011
Masszi kiadó, 2011
287 oldal, Puha kötésű ragasztott egyéb kicsi méret
ISBN 9786155099014
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 2 500 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 2 500 Ft
Leírás
A budapesti Azerbajdzsán Köztársaság Nagykövetsége minden évben kitüntetéssel jutalmazza azokat, akik az azerbajdzsáni–magyar kapcsolatok elmélyítéséért sokat tesznek.
2011-ben DR. OBRUSÁNSZKY BORBÁLA (történész-orientalista) részesült ebben az elismerésben, aki Azerbajdzsán történetéről írt könyvet. 2011. április 22-én az azerbajdzsáni köztársaság magyarországi nagykövete, Hasan Hasanov személyesen nyújtotta át a díjat.
Dr. Obrusánszky Borbála számos kiváló tudományos cikk és jó néhány tudományos, valamint ismeretterjesztő könyv szerzője. Fő kutatási területe a Hunok története.
A Kaszpi-tenger menti Azerbajdzsánról többünknek a kőolajtermelés jut az eszébe. Az viszont már szinte alig jut el hozzánk, hogy a volt szovjet tagköztársaságban az elmúlt évtizedben milyen szédületes gazdaságfejlesztő beruházások indultak meg, az meg még kevésbé, hogy a térség megannyi őstörténeti, magyar vonatkozású történelmi tényeket is rejteget az érdeklődő olvasók számára.
Az országban a Szovjetunió felbomlása után elmaradott ipar és fejletlen infrastruktúra maradt hátra, a gazdaság pedig szinte csődközeli állapotba került. A kaukázusi ország emellett még háborúba is keveredett a szomszédjával, Örményországgal, amikor az megszállta Hegyi-Karabahot, és kiűzte onnan az azerbajdzsánok tízezreit. Ilyen állapotok mellett szinte csodának számít az a gazdaságfejlesztési terv, melyet az 1993-ban megválasztott Hejdar Alijev elnök indított el.
A gazdaság talpra állításához a legfontosabb a nyersanyagok külföldi piacra való eladása volt, majd fejleszteni kellett a hazai ipari és mezőgazdasági ágazatot, melyeket a szovjet időben jórészt elsorvasztottak. Stabilizálták a nemzeti valutát, a manatot, és beszüntették a rubellel való fizetést.
A gazdasági reformok mára meghozták a sikert, és Azerbajdzsán már nem az európai fejlesztések felé kacsingat, hanem a gazdag arab országok építkezéseit tekinti mérvadónak.
A könyv Történelem című fejezete nagyon sok őstörténeti elemet, magyar vonatkozást is tartalmaz. Többek között:
- Azerbajdzsánban felfedezték a Neander-völgyi ősember nyomát is, sőt kiderült, hogy itt egy önálló fajtája létezett, amelynek korát 350-400 ezer évre becsülték.
- Az ásatások során előkerült fémtárgyak nagyon aprólékos kidolgozásúak, és hasonlítanak a szkíta művészet alkotásaira.
- A szkítákkal rokon nép, a kimmer a Kr. előtt XIV. századtól a mai Azerbajdzsán területén élt, ahol Gamir néven államot hoztak létre.
- A Kr. e. VII. században megjelentek a szkíták, ahol egyesítették a már ott élt pre-szkíta kimmer népeket.
- A szkítákat nemcsak az azerbajdzsánok, hanem a mi népeink őseinek is tartjuk. Igen valószínű, hogy az a Szkítia, ahonnan őseink is származtak, valahol a történelmi Azerbajdzsán területén létezett.
- Régi krónikáink szerint a magyarok egyik őse Nimród, egy ősi elő-ázsiai birodalom ura volt, utódai Hunor és Magor a perzsa Evliat tartományból indult el vadászni, majd egy csodaszarvas vezette el őket a meotiszi ingoványokba.
- A kora középkori hungár és madzsar helynevek a Kaukázus környékére helyezik a magyar törzsszövetség egy részének eredetét.
- A szkíta leletek között számos istenábrázolást is találunk.
- A Kaukázusban járt makedónok között keletkezhetett az a legenda, hogy nem tudták legyőzni az itt élő népeket, ezért Góg és Magók fiait a Vaskapu mögé zárták. Ennek van is reális alapja.
- A térségben a Kr. e. III. század folyamán az Aral és Kaszpi tó közötti sztyeppei területen a szkíta törzsek egységesültek a pártusok vezetése alatt.
- Elődeink a hunok nemcsak Ázsiában alkottak maradandót, hanem a Kaukázus történelmét is jócskán átformálták. A környéken a hunokkal szövetséges népek éltek, akik közé őseink is tartoztak hungár, majd madzsar néven.
- A mai Dagesztán területén él egy különleges törzs, a hunzák, akik talán a hunok maradékai.
- Azerbajdzsánban léteztek madzsar nevű települések. Említik a Kicsi Madzsar és Ulu Madzsar nevű várost. A régi orosz térképeken még felfedezték a Madzsarjurt és Madzsar-Garaoglan neveket...
*
Az „AZERBAJDZSÁN” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik nyomon kívánják követni a volt szovjet tagköztársaságban bekövetkezett mélyreható változásokat a társadalmi és a gazdasági életben egyaránt, valamint érdeklődnek az őstörténet, a térség magyar vonatkozású történelmi eseményei iránt is, ezeket összevetik a saját eddigi ismereteikkel, és a közelmúlt néhány aktuálpolitikai kérdése megválaszolásához is bővebb, megfelelőbb háttérinformációt kívánnak szerezni.
*
Obrusánszky Borbála ajánlott további kötetei:
Hunok a Selyemúton.
A szkíta népek hitvilága.
Szkíta-magyar múltunk ragyogása.
Szkíta-hun régmúltból székely-magyar jövendő. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
2011-ben DR. OBRUSÁNSZKY BORBÁLA (történész-orientalista) részesült ebben az elismerésben, aki Azerbajdzsán történetéről írt könyvet. 2011. április 22-én az azerbajdzsáni köztársaság magyarországi nagykövete, Hasan Hasanov személyesen nyújtotta át a díjat.
Dr. Obrusánszky Borbála számos kiváló tudományos cikk és jó néhány tudományos, valamint ismeretterjesztő könyv szerzője. Fő kutatási területe a Hunok története.
A Kaszpi-tenger menti Azerbajdzsánról többünknek a kőolajtermelés jut az eszébe. Az viszont már szinte alig jut el hozzánk, hogy a volt szovjet tagköztársaságban az elmúlt évtizedben milyen szédületes gazdaságfejlesztő beruházások indultak meg, az meg még kevésbé, hogy a térség megannyi őstörténeti, magyar vonatkozású történelmi tényeket is rejteget az érdeklődő olvasók számára.
Az országban a Szovjetunió felbomlása után elmaradott ipar és fejletlen infrastruktúra maradt hátra, a gazdaság pedig szinte csődközeli állapotba került. A kaukázusi ország emellett még háborúba is keveredett a szomszédjával, Örményországgal, amikor az megszállta Hegyi-Karabahot, és kiűzte onnan az azerbajdzsánok tízezreit. Ilyen állapotok mellett szinte csodának számít az a gazdaságfejlesztési terv, melyet az 1993-ban megválasztott Hejdar Alijev elnök indított el.
A gazdaság talpra állításához a legfontosabb a nyersanyagok külföldi piacra való eladása volt, majd fejleszteni kellett a hazai ipari és mezőgazdasági ágazatot, melyeket a szovjet időben jórészt elsorvasztottak. Stabilizálták a nemzeti valutát, a manatot, és beszüntették a rubellel való fizetést.
A gazdasági reformok mára meghozták a sikert, és Azerbajdzsán már nem az európai fejlesztések felé kacsingat, hanem a gazdag arab országok építkezéseit tekinti mérvadónak.
A könyv Történelem című fejezete nagyon sok őstörténeti elemet, magyar vonatkozást is tartalmaz. Többek között:
- Azerbajdzsánban felfedezték a Neander-völgyi ősember nyomát is, sőt kiderült, hogy itt egy önálló fajtája létezett, amelynek korát 350-400 ezer évre becsülték.
- Az ásatások során előkerült fémtárgyak nagyon aprólékos kidolgozásúak, és hasonlítanak a szkíta művészet alkotásaira.
- A szkítákkal rokon nép, a kimmer a Kr. előtt XIV. századtól a mai Azerbajdzsán területén élt, ahol Gamir néven államot hoztak létre.
- A Kr. e. VII. században megjelentek a szkíták, ahol egyesítették a már ott élt pre-szkíta kimmer népeket.
- A szkítákat nemcsak az azerbajdzsánok, hanem a mi népeink őseinek is tartjuk. Igen valószínű, hogy az a Szkítia, ahonnan őseink is származtak, valahol a történelmi Azerbajdzsán területén létezett.
- Régi krónikáink szerint a magyarok egyik őse Nimród, egy ősi elő-ázsiai birodalom ura volt, utódai Hunor és Magor a perzsa Evliat tartományból indult el vadászni, majd egy csodaszarvas vezette el őket a meotiszi ingoványokba.
- A kora középkori hungár és madzsar helynevek a Kaukázus környékére helyezik a magyar törzsszövetség egy részének eredetét.
- A szkíta leletek között számos istenábrázolást is találunk.
- A Kaukázusban járt makedónok között keletkezhetett az a legenda, hogy nem tudták legyőzni az itt élő népeket, ezért Góg és Magók fiait a Vaskapu mögé zárták. Ennek van is reális alapja.
- A térségben a Kr. e. III. század folyamán az Aral és Kaszpi tó közötti sztyeppei területen a szkíta törzsek egységesültek a pártusok vezetése alatt.
- Elődeink a hunok nemcsak Ázsiában alkottak maradandót, hanem a Kaukázus történelmét is jócskán átformálták. A környéken a hunokkal szövetséges népek éltek, akik közé őseink is tartoztak hungár, majd madzsar néven.
- A mai Dagesztán területén él egy különleges törzs, a hunzák, akik talán a hunok maradékai.
- Azerbajdzsánban léteztek madzsar nevű települések. Említik a Kicsi Madzsar és Ulu Madzsar nevű várost. A régi orosz térképeken még felfedezték a Madzsarjurt és Madzsar-Garaoglan neveket...
*
Az „AZERBAJDZSÁN” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik nyomon kívánják követni a volt szovjet tagköztársaságban bekövetkezett mélyreható változásokat a társadalmi és a gazdasági életben egyaránt, valamint érdeklődnek az őstörténet, a térség magyar vonatkozású történelmi eseményei iránt is, ezeket összevetik a saját eddigi ismereteikkel, és a közelmúlt néhány aktuálpolitikai kérdése megválaszolásához is bővebb, megfelelőbb háttérinformációt kívánnak szerezni.
*
Obrusánszky Borbála ajánlott további kötetei:
Hunok a Selyemúton.
A szkíta népek hitvilága.
Szkíta-magyar múltunk ragyogása.
Szkíta-hun régmúltból székely-magyar jövendő. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.