Bartók II. - Nagy-Szent-Miklós Kincse
Kubínyi Tamás
Könyv
2011
2011
66 oldal, Kemény kötésű fűzött A4 méret
ISBN 9789630811774
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 3 500 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 3 500 Ft
Leírás
Augusztus 15-én (2011), Nagyboldogasszony napján került az olvasókhoz Kubínyi Tamás második Bartók könyve, Nagy-Szent-Miklós kincse címmel.
„Azt korábban megtapasztaltuk, hogy nagy mennyiségű információt dolgoz fel élményszerűen, egy eddig nálunk nem létező műfajban, amit nevezhetünk ismeretterjesztő, történelmi vagy irodalmi munkának, egyik sem fedi pontosan a lényeget, mert mindegyiknél több.
• Miként tud ennyi információt feldolgozni?
Bartók életét vizsgálva számos érdekességre bukkant kutatócsoportom a Magyar Médiaszolgálat, amely korábban azzal szerzett nevet, hogy a Napkelte című propaganda műsorfolyam leállítása előtt jó tíz évvel objektív mérési eredményeket bocsátott az ORTT és a Műsorszolgáltatási Alap rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy közel tízszeres manipulációs aránnyal működik a műsor, ami ezer százalékos torzítást jelent egy olyan országban, ahol ennek a százada is aránytalanul sok.
Az állami cégek kifizették a tanulmányokat, majd gondosan elsüllyesztették, megakadályozva nyilvánosságra kerülésüket, szívességet téve a nyolc évig tartó és mind a mai napig le nem bontott posztkommunista rendszernek. A Médiaszolgálat később az Álmos hét könyve hátterében végzett pótolhatatlan munkát, amikor összegyűjtötte és értékelte a könyvtárnyi szakirodalmat, új irányt szabva a könyvírásnak.
Tudomásom szerint nem jelent meg eddig Magyarországon olyan munka, amely ekkora háttérre épített volna, és 1150 év mulasztását pótolva tárja elénk Álmos nagykirályt, a történelmi és mitikus hőst. Az a tény, hogy a könyv sikeres, némileg meglep, mert alig van jelen a piacon, miután a multi- és idegenszívű könyvterjesztés döntő részében magam tiltottam meg az árusítását. Nincs szükségem a pénzükre, nem engedem, hogy a nemzetrontó művekkel az Álmos hét könyve közös polcra kerüljön.
A döntő mértékben liberális hatás alatt lévő média és könyvszakma – szándékosan enyhe kifejezést használok – különleges ága az álnemzeti oldal, amelyet ugyanazok a szélsőbaloldali gyökerekből indulók hoztak létre, akik a főáramlatot uralják. Velük sem vállalok közösséget, sem az előadásaimat, sem a könyveimet nem engedem általuk népszerűsíteni.
Egyszerű a próba, ha valaki belép egy „nemzeti könyvesboltba”, érdeklődjön a munkáim után, azonnal megtudja kivel áll szemben. Itt kell említenem azokat az áldozatvállaló szakembereket, akik anyagi haszon hiányában is vállalják a nemzet szolgálatát, mint a Magyar Menedék, vagy a Püski könyvesház. Ők tudják, az országalapító atyák iránti tisztelet nem szép szavakból, hanem cselekvő akaratból áll.
Az Álmos hét könyve után újra tapasztaljuk a válságban vergődő könyvpiac törvényeinek, a szerzői- és kiadói iparágnak, és a mindenkori olvasói igénynek ellentmondó erőfeszítését.
• Igaz lenne, hogy Bartók Béla mind a hatvannégy életévéről könyvet szándékozik írni?
Talán nem ünneprontás, ha képtelenségnek, hamvában holt vállalkozásnak nevezem, hiszen ilyen még nem volt sem nálunk, sem a világon, és talán nem is lesz...
A hírből mindössze annyi igaz, hogy Bartók életének első évéről 2010-ben írtam, és 2011-ben megjelenik a második, az a bizonyos 1882 márciusától kezdődő esztendő története, és 2011 őszére előkészületben van a harmadik. Azt nem tudom, hogy meddig jutok el, mert döntő feltételeiben nem tőlem függ, csupán annyit állíthatok: ami rajtam múlik, megteszem. Érzem az Ön által említett ésszerűtlenséget, ám azt is érzem, nem lehet másként. Az Álmos sorozat előtt is voltak szirénhangok, mégis megvalósult, mert a Magyarság alapvető igénye hívta életre. Ma is sokan keresik az almoshetkonyve@gmail.com levélcímen, ahol minden kufárdíjtól mentesen jut hozzá közintézmény és magánember.
Az Agora Kiadót azért kellett létrehoznom, mert megtapasztaltam a nemzeti oldal pénzváltóinak éhségét, egyik-másik művemből ma is hasznot űznek, úgy árusítják, hogy abból egyetlen fillért sem juttatnak, és akkor még nem beszéltem azokról a „szerzőtársaimról”, akik noha egyetlen betűt sem írtak, elsőként léptek mellüket döngetve a pénztárhoz. Lelkiismereti kérdés, hogy mikor milyen munkába kezdek, és ennek a Bartókról szóló döntésemnek most nincs vetélytársa. Ha senki nem venné meg, akkor ott állnék egy rakás könyvvel, ám ennek az ellenkezője igaz, nem tudom olyan gyorsan írni, mint ahogy viszik.
Amerikából is bejelentkeztek, úgy tűnik, ott jobban tudják ki volt Bartók Béla és miért van szüksége rá a világnak, készül az angol fordítás.
Tizenöt éves kutatómunka után derült ki, nem szabad nagyobb léptékben haladni, azaz öt-tíz-húsz, vagy akár mind a hatvannégy évet egyszerre feldolgozni, mert az összes előttem járó ezt tette és nem tudta elérni, hogy Bartók Béla az olvasó személyes ismerősévé váljon. Könyvbemutató előadásaimon Bartók műveit a szerzőhöz híven, mégis saját elképzelésem szerint zongorázom, esetenként improvizálok az egyébként is szabad ám Bartók lejegyzése nyomán klasszikus zenévé fagyott darab egyes elemeire.
A Mikrokozmosz Szabad változatok című darabja kiváló példa erre, vagy a Szabadban zongoraciklus első tétele, a Síppal-dobbal. Bartók szabályosan dobol a zongorán, ritmusai a szkíta őszene alaprétegéhez tartoznak, elemi erejű, talán ezért is használja oly szívesen mind a mai napig a jazz, a rock és a világzene.
A kortárs szerzők sem tudják megkerülni, legtöbbjüket évszázaddal megelőzi, ezért válik a teljesítményük szubkultúrává. Ahol találok egy zongorát, ott bemutatom az eredeti darabot és azt az improvizációs atmoszférát is, amelyből Bartók a végső változatot lejegyezte. A zene születésének pillanata közelebb visz az alkotóhoz és egyben a Teremtőhöz, kiderül, semmi sem lehetetlen, amit igazán akar az ember.
• Miért ne lenne ez a könyv is olyan, amilyennek szeretném?
Arról a MAGYARRÓL van szó, aki nemzetünknek a legnagyobb elismerést vívta ki Japántól Nyugat-Európán át Amerikáig, noha itt, a csonka-Magyarországon még azt sem tudja százból száz megkérdezett, merre keresse a szülővárosát, Nagyszentmiklóst. Ezen most változtatunk, mert mindannyiunk múltjáról és közös jövőjéről van szó.
A párhuzam Bartók élete és a nagyszentmiklósi kincs között adódik abból, hogy mindketten kötődnek a városhoz.
• Mi más köti össze e két leghíresebb „márkánkat”?
A Nagy-Szent-Miklós kincse című második Bartók könyvem címadója az a bizonyos huszonhárom aranytárgy, amelyet kétszáz éve Bécsben őriznek előlünk, és a biztonságos történelemhamisítás kedvéért még felirattal is ellátták: „Óbolgár lelet”, holott magyar rovásjegyek bizonyítják a hovatartozását. A kutatás során kiderült, valójában a kincs lényegesen több tárgyból állt, egy részét ellopták, széttörték, beolvasztották, ám van olyan aranykereszt, melyre a Médiaszolgálatom talált rá egy kolostorban.
Hál’Istennek kiváló munkatársaim vannak a közintézményekben, a finnugor dogmát hangoztató akadémián ugyanúgy, mint a politikai véleményadatokat feldolgozó, vagy vallástörténettel foglalkozó hivatalban. A személyük titkossága garancia arra, hogy a cenzorok ne tudják befolyásolni egyetlen munkámat sem. Első kézből kapom az adatokat, ennek hátránya, hogy a könyveimet azok az intézmények és az a média veszi totális hallgatási blokád alá, amelynek két urat szolgáló munkatársai a lelkiismeretük szavát követve keresnek meg. Közben megy a butítás, olyan könyvek kapnak ingyen reklámot, amikkel a billegő ágyamat sem támasztanám ki.
Beszélt egy különös keresztről...
Az a bizonyos kereszt a Médiaszolgálat által bizonyítottan Nákó grófnak az ajándékaként került Bezdinbe, aki a Nagyszentmiklósi kincs első gazdája volt, Észak-Torontál vármegye kegyura. A gyönyörű keresztet a császári kincstárral egyeztetve emelték ki a kincs-együttesből, mert az alapkoncepcióval, miszerint pogány bolgárok kincsére leltek, nem volt összeegyeztethető az ősi kereszt. Máris ott vagyunk az ezer évvel ezelőtti és a jelenkori legnagyobb bajunknál, hogy a nyugati kereszténység nem pogány hitről térített meg bennünket, hanem mi magyarok bizonyíthatóan magunkkal hoztuk azt az ősi kereszténységet, amely Jézus eredeti tanításaihoz sokkal közelebb áll.
E hit gyakorlása a napi életben a Magyarság régi-új evangelizációja, megmaradásunk legfőbb záloga.
Napi tevékenysége során aktuálpolitikai kérdésekről fogalmaz határozott véleményt a tévéműsoraiban és úgy beszélget a nézőkkel, hogy álláspontjukat érveivel befolyásolja.
• Az írói személyisége miben különbözik?
Ugyanarról a kérdésről van szó, akár Álmossal, akár Bartókkal, akár napi ügyekkel foglalkozom: Magyarország összeomlás előtt áll, és csak a legnagyobb körültekintéssel és összefogással menekülhet meg. A világerők végigrontanak rajtunk, legyen az háború, kommunizmus, forradalom vagy kapitalizmus, sok kollaboráns akad, aki személyes hasznát véli megtalálni, amikor a magyarság legszentebb érdekeit elárulja, észre nem véve a júdáspénzként dobott anyagi javak elértéktelenedését, hamuvá válását a hazavesztésben.
Előbb lélekben kell készülnünk! Ha sikerül elérnünk, hogy a nemzet kovászának tekintett MAGYARSÁG - így, nagybetűvel – megérti a veszélyt, akkor megmenekülhetünk.
Sokan ébrednek és keresik a kiutat...
A Duna tévénél évekkel ezelőtt folytatott Agora című történelmi műsorom legfontosabb adásait nem csupán a korábbi tolvajok, hanem a mostani új vezetés is tiltja, hasonlót pedig egyetlen más televízió sem vállal. Meg kell értenünk, a történelem a politika totális felügyelete alá került. A „totális” ebben az esetben a magyar politika szolgalelkűségét, idegenszívűségét is jelenti.
Ötszáz éve tartó szabadságharcainkat kell folytatnunk a mindennapokban, létrehozva azokat a kis- és nagyobb közösségeket, klubokat, tévéműsorokat, melyekben alapvető sorskérdéseink cenzúramentesen kerülnek majd napirendre. Sajnos a témakörnek vannak kufárjai, ismerek olyan előadót, akik mást sem tesz, mint keresztény gondolatokkal járja az országot, kitöltve az információs vákuumot, miközben a legalacsonyabb sorba taszított Magyarság utolsó filléreit kiénekelik tandíj, és oktatási segédanyag címén.
Tervezek ősztől egy olyan fórumot, talán szabadegyetemet, amely nem szed tandíjat és nem sanyargat pszichoterrorral. Az is jellemző az említett körökre, hogy egymás ellen gyűlöletet szítanak a jámbor tagságban, segítői helyett akadályozóivá válnak a nemzeti összefogásnak.
Olyan világban élünk, ahol a közpolitika az államadósság lefaragását tette a legfontosabb helyre, az egyszerű és lelkiismeretes polgár pedig azt nézi, miként tudná saját vagyonából visszafizetni azt, amit Rákosi, Kádár, Fekete János, Medgyessy, Gyurcsány, Bajnai és a többi elvett...
Nagy hiba, hogy az elöljáró és példaképként szolgáló elit nem nevezi néven a legnagyobb ellenfelét, ami nem az államadósság, hanem a nemzetfogyás. Az anyákat ilyen körülmények között kivételes támogatásban kellene részesíteni, megszüntetve a függőséget, ami férjhez, apához, anyához és másokhoz köti őket a gyermeknevelésben. Tévedés ne essék, nem gyengíti, hanem erősíti a családot, ha az anyaság megfelelő megbecsülésben részesül.
A minimálbér kétszerese – két lélek minimálbére – az a legkisebb összeg, ami elvárható az anyaság megbecsüléseként. A hatalom, ha kufárokat és uzsorásokat tesz fontosságban édesanyák elé, olyan pénzváltóvá válik, akit Jézus már egyszer kikergetett a templomból. A történelem során számtalan változatban megismétlődött, tehát most sem lehet másképp: ki a kufárokkal!
• Milyen kényes, vagy vitatott kérdések merültek fel a Bartók élettörténetből?
A második Bartók könyv idején folyt a tiszaeszlári per, melyen a hazugság máig tartó korszaka alapszik, ezért óhatatlanul ezzel is kellett foglalkoznom. Bemutatom a jelenséget befolyásoló véleményalkotás nélkül, hiszen a következményeket a bőrünkön tapasztaljuk. Olyan történelmi dokumentumokat is bemutatok, melyek Avram Jancunak a Magyarság ellen tömeggyilkosságokat elkövető román „hősnek” a tevékenységét láttatják. Ez szintén tiltott a mai Magyarországon, pedig nélküle a jelenünket meg sem érthetjük. Az a tény pedig, ahogy a Bartók család kötődik a legcsodálatosabb „arab” – valójában szabír lovakhoz, több mint jelképes.
Már az első könyvben elkezdtem bemutatni, ahogy a nagyapa serdült fiát küldi Arábiába e különleges lovakért, ahol idősb Bartók Béla – a zeneszerző édesapja – halálos betegség árán teljesíti küldetését. Az életáldozat történelmi példái mindnyájunknak lehetőséget adnak a legfontosabb kérdések végiggondolására: kik vagyunk?, honnan jöttünk?, hová tartunk?
A pontosabb térlátáshoz szükséges a múlt alaposabb ismerete, mert ahány esztendő mögöttünk, ugyanannyi előttünk. Bartók szellemének szavatossága nem egy nemzedékre szolgál, a kezdet kezdetétől, ősi szkíta-hun-avar gyökerektől vezet a jelen tudatos vállalásáig. Azzal az angyali tudással szemben pedig nem lehet semmiféle pusztító világerőt állítani, mert a Magyarság bukásában is diadalmas, leszármazottaiban győzedelmes.
Ahogyan az ima transzcendenciája képes a sorstragédiát térben és időben megváltoztatni, úgy az ügyünkkel törődés alkalmassá teszi az utódot a más módon leküzdhetetlen akadály hasznosítására. Az Isteni Tervben a sorstehernek különös szerep jut: általa válik erősebbé és jobbá az ember”.
(Marosics Tamás)
*
A „Bartók II. Nagy-Szent-Miklós Kincse” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik remélhetőleg az I. kötetet már ismerik, és ennek a kötetnek a forgatásával párhuzamot kívánnak vonni Bartók élete és a nagyszentmiklósi kincs között, hiszen mindketten ugyanahhoz a városhoz kötődnek, és mindkettővel ismerkedni akarnak az alábbi fejezetcímeket tartalmazó, igen tetszetős kivitelű könyvnek a tanulmányozásával.
AZ ARANYKINCS;
NÁKÓ GRÓF;
A GRÓFNÉ;
ALTATÁS;
A RIPACS;
SZENT EDÉNYEK;
MARCI ÉS MISKA;
TORMA ZSÓFI;
SZENT HELY;
CINCÁROK;
SZABADSÁG;
AZ ÁNTIVILÁG.
*
Ajánlott még:
Bartók I. Boldogasszony kegyelmében.
Bartók III. Táltosdob zeng.
*
A szerző Álmos sorozatának köteteit egyenként:
Álmos hét könyve I.
KARD ÉS OROSZLÁNKÖRMÖK.
Álmos hét könyve II.
SARKHELY.
Álmos hét könyve III.
BAGDAD.
Álmos hét könyve IV.
BIZÁNC.
Álmos hét könyve V.
KŐJE.
Álmos hét könyve VI.
HÁROM NEMZEDÉK.
Álmos hét könyve VII.
AZ ÉGIG ÉRŐ FA.
A kötetek külön-külön is megrendelhetőek:
*
És egyben is megvásárolható kedvezménnyel:
Álmos hét könyve I - VII. A hét kötet együtt.
*
Pörzse Sándorral közös kötetük Bulcsu címmel jelent meg. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
„Azt korábban megtapasztaltuk, hogy nagy mennyiségű információt dolgoz fel élményszerűen, egy eddig nálunk nem létező műfajban, amit nevezhetünk ismeretterjesztő, történelmi vagy irodalmi munkának, egyik sem fedi pontosan a lényeget, mert mindegyiknél több.
• Miként tud ennyi információt feldolgozni?
Bartók életét vizsgálva számos érdekességre bukkant kutatócsoportom a Magyar Médiaszolgálat, amely korábban azzal szerzett nevet, hogy a Napkelte című propaganda műsorfolyam leállítása előtt jó tíz évvel objektív mérési eredményeket bocsátott az ORTT és a Műsorszolgáltatási Alap rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy közel tízszeres manipulációs aránnyal működik a műsor, ami ezer százalékos torzítást jelent egy olyan országban, ahol ennek a százada is aránytalanul sok.
Az állami cégek kifizették a tanulmányokat, majd gondosan elsüllyesztették, megakadályozva nyilvánosságra kerülésüket, szívességet téve a nyolc évig tartó és mind a mai napig le nem bontott posztkommunista rendszernek. A Médiaszolgálat később az Álmos hét könyve hátterében végzett pótolhatatlan munkát, amikor összegyűjtötte és értékelte a könyvtárnyi szakirodalmat, új irányt szabva a könyvírásnak.
Tudomásom szerint nem jelent meg eddig Magyarországon olyan munka, amely ekkora háttérre épített volna, és 1150 év mulasztását pótolva tárja elénk Álmos nagykirályt, a történelmi és mitikus hőst. Az a tény, hogy a könyv sikeres, némileg meglep, mert alig van jelen a piacon, miután a multi- és idegenszívű könyvterjesztés döntő részében magam tiltottam meg az árusítását. Nincs szükségem a pénzükre, nem engedem, hogy a nemzetrontó művekkel az Álmos hét könyve közös polcra kerüljön.
A döntő mértékben liberális hatás alatt lévő média és könyvszakma – szándékosan enyhe kifejezést használok – különleges ága az álnemzeti oldal, amelyet ugyanazok a szélsőbaloldali gyökerekből indulók hoztak létre, akik a főáramlatot uralják. Velük sem vállalok közösséget, sem az előadásaimat, sem a könyveimet nem engedem általuk népszerűsíteni.
Egyszerű a próba, ha valaki belép egy „nemzeti könyvesboltba”, érdeklődjön a munkáim után, azonnal megtudja kivel áll szemben. Itt kell említenem azokat az áldozatvállaló szakembereket, akik anyagi haszon hiányában is vállalják a nemzet szolgálatát, mint a Magyar Menedék, vagy a Püski könyvesház. Ők tudják, az országalapító atyák iránti tisztelet nem szép szavakból, hanem cselekvő akaratból áll.
Az Álmos hét könyve után újra tapasztaljuk a válságban vergődő könyvpiac törvényeinek, a szerzői- és kiadói iparágnak, és a mindenkori olvasói igénynek ellentmondó erőfeszítését.
• Igaz lenne, hogy Bartók Béla mind a hatvannégy életévéről könyvet szándékozik írni?
Talán nem ünneprontás, ha képtelenségnek, hamvában holt vállalkozásnak nevezem, hiszen ilyen még nem volt sem nálunk, sem a világon, és talán nem is lesz...
A hírből mindössze annyi igaz, hogy Bartók életének első évéről 2010-ben írtam, és 2011-ben megjelenik a második, az a bizonyos 1882 márciusától kezdődő esztendő története, és 2011 őszére előkészületben van a harmadik. Azt nem tudom, hogy meddig jutok el, mert döntő feltételeiben nem tőlem függ, csupán annyit állíthatok: ami rajtam múlik, megteszem. Érzem az Ön által említett ésszerűtlenséget, ám azt is érzem, nem lehet másként. Az Álmos sorozat előtt is voltak szirénhangok, mégis megvalósult, mert a Magyarság alapvető igénye hívta életre. Ma is sokan keresik az almoshetkonyve@gmail.com levélcímen, ahol minden kufárdíjtól mentesen jut hozzá közintézmény és magánember.
Az Agora Kiadót azért kellett létrehoznom, mert megtapasztaltam a nemzeti oldal pénzváltóinak éhségét, egyik-másik művemből ma is hasznot űznek, úgy árusítják, hogy abból egyetlen fillért sem juttatnak, és akkor még nem beszéltem azokról a „szerzőtársaimról”, akik noha egyetlen betűt sem írtak, elsőként léptek mellüket döngetve a pénztárhoz. Lelkiismereti kérdés, hogy mikor milyen munkába kezdek, és ennek a Bartókról szóló döntésemnek most nincs vetélytársa. Ha senki nem venné meg, akkor ott állnék egy rakás könyvvel, ám ennek az ellenkezője igaz, nem tudom olyan gyorsan írni, mint ahogy viszik.
Amerikából is bejelentkeztek, úgy tűnik, ott jobban tudják ki volt Bartók Béla és miért van szüksége rá a világnak, készül az angol fordítás.
Tizenöt éves kutatómunka után derült ki, nem szabad nagyobb léptékben haladni, azaz öt-tíz-húsz, vagy akár mind a hatvannégy évet egyszerre feldolgozni, mert az összes előttem járó ezt tette és nem tudta elérni, hogy Bartók Béla az olvasó személyes ismerősévé váljon. Könyvbemutató előadásaimon Bartók műveit a szerzőhöz híven, mégis saját elképzelésem szerint zongorázom, esetenként improvizálok az egyébként is szabad ám Bartók lejegyzése nyomán klasszikus zenévé fagyott darab egyes elemeire.
A Mikrokozmosz Szabad változatok című darabja kiváló példa erre, vagy a Szabadban zongoraciklus első tétele, a Síppal-dobbal. Bartók szabályosan dobol a zongorán, ritmusai a szkíta őszene alaprétegéhez tartoznak, elemi erejű, talán ezért is használja oly szívesen mind a mai napig a jazz, a rock és a világzene.
A kortárs szerzők sem tudják megkerülni, legtöbbjüket évszázaddal megelőzi, ezért válik a teljesítményük szubkultúrává. Ahol találok egy zongorát, ott bemutatom az eredeti darabot és azt az improvizációs atmoszférát is, amelyből Bartók a végső változatot lejegyezte. A zene születésének pillanata közelebb visz az alkotóhoz és egyben a Teremtőhöz, kiderül, semmi sem lehetetlen, amit igazán akar az ember.
• Miért ne lenne ez a könyv is olyan, amilyennek szeretném?
Arról a MAGYARRÓL van szó, aki nemzetünknek a legnagyobb elismerést vívta ki Japántól Nyugat-Európán át Amerikáig, noha itt, a csonka-Magyarországon még azt sem tudja százból száz megkérdezett, merre keresse a szülővárosát, Nagyszentmiklóst. Ezen most változtatunk, mert mindannyiunk múltjáról és közös jövőjéről van szó.
A párhuzam Bartók élete és a nagyszentmiklósi kincs között adódik abból, hogy mindketten kötődnek a városhoz.
• Mi más köti össze e két leghíresebb „márkánkat”?
A Nagy-Szent-Miklós kincse című második Bartók könyvem címadója az a bizonyos huszonhárom aranytárgy, amelyet kétszáz éve Bécsben őriznek előlünk, és a biztonságos történelemhamisítás kedvéért még felirattal is ellátták: „Óbolgár lelet”, holott magyar rovásjegyek bizonyítják a hovatartozását. A kutatás során kiderült, valójában a kincs lényegesen több tárgyból állt, egy részét ellopták, széttörték, beolvasztották, ám van olyan aranykereszt, melyre a Médiaszolgálatom talált rá egy kolostorban.
Hál’Istennek kiváló munkatársaim vannak a közintézményekben, a finnugor dogmát hangoztató akadémián ugyanúgy, mint a politikai véleményadatokat feldolgozó, vagy vallástörténettel foglalkozó hivatalban. A személyük titkossága garancia arra, hogy a cenzorok ne tudják befolyásolni egyetlen munkámat sem. Első kézből kapom az adatokat, ennek hátránya, hogy a könyveimet azok az intézmények és az a média veszi totális hallgatási blokád alá, amelynek két urat szolgáló munkatársai a lelkiismeretük szavát követve keresnek meg. Közben megy a butítás, olyan könyvek kapnak ingyen reklámot, amikkel a billegő ágyamat sem támasztanám ki.
Beszélt egy különös keresztről...
Az a bizonyos kereszt a Médiaszolgálat által bizonyítottan Nákó grófnak az ajándékaként került Bezdinbe, aki a Nagyszentmiklósi kincs első gazdája volt, Észak-Torontál vármegye kegyura. A gyönyörű keresztet a császári kincstárral egyeztetve emelték ki a kincs-együttesből, mert az alapkoncepcióval, miszerint pogány bolgárok kincsére leltek, nem volt összeegyeztethető az ősi kereszt. Máris ott vagyunk az ezer évvel ezelőtti és a jelenkori legnagyobb bajunknál, hogy a nyugati kereszténység nem pogány hitről térített meg bennünket, hanem mi magyarok bizonyíthatóan magunkkal hoztuk azt az ősi kereszténységet, amely Jézus eredeti tanításaihoz sokkal közelebb áll.
E hit gyakorlása a napi életben a Magyarság régi-új evangelizációja, megmaradásunk legfőbb záloga.
Napi tevékenysége során aktuálpolitikai kérdésekről fogalmaz határozott véleményt a tévéműsoraiban és úgy beszélget a nézőkkel, hogy álláspontjukat érveivel befolyásolja.
• Az írói személyisége miben különbözik?
Ugyanarról a kérdésről van szó, akár Álmossal, akár Bartókkal, akár napi ügyekkel foglalkozom: Magyarország összeomlás előtt áll, és csak a legnagyobb körültekintéssel és összefogással menekülhet meg. A világerők végigrontanak rajtunk, legyen az háború, kommunizmus, forradalom vagy kapitalizmus, sok kollaboráns akad, aki személyes hasznát véli megtalálni, amikor a magyarság legszentebb érdekeit elárulja, észre nem véve a júdáspénzként dobott anyagi javak elértéktelenedését, hamuvá válását a hazavesztésben.
Előbb lélekben kell készülnünk! Ha sikerül elérnünk, hogy a nemzet kovászának tekintett MAGYARSÁG - így, nagybetűvel – megérti a veszélyt, akkor megmenekülhetünk.
Sokan ébrednek és keresik a kiutat...
A Duna tévénél évekkel ezelőtt folytatott Agora című történelmi műsorom legfontosabb adásait nem csupán a korábbi tolvajok, hanem a mostani új vezetés is tiltja, hasonlót pedig egyetlen más televízió sem vállal. Meg kell értenünk, a történelem a politika totális felügyelete alá került. A „totális” ebben az esetben a magyar politika szolgalelkűségét, idegenszívűségét is jelenti.
Ötszáz éve tartó szabadságharcainkat kell folytatnunk a mindennapokban, létrehozva azokat a kis- és nagyobb közösségeket, klubokat, tévéműsorokat, melyekben alapvető sorskérdéseink cenzúramentesen kerülnek majd napirendre. Sajnos a témakörnek vannak kufárjai, ismerek olyan előadót, akik mást sem tesz, mint keresztény gondolatokkal járja az országot, kitöltve az információs vákuumot, miközben a legalacsonyabb sorba taszított Magyarság utolsó filléreit kiénekelik tandíj, és oktatási segédanyag címén.
Tervezek ősztől egy olyan fórumot, talán szabadegyetemet, amely nem szed tandíjat és nem sanyargat pszichoterrorral. Az is jellemző az említett körökre, hogy egymás ellen gyűlöletet szítanak a jámbor tagságban, segítői helyett akadályozóivá válnak a nemzeti összefogásnak.
Olyan világban élünk, ahol a közpolitika az államadósság lefaragását tette a legfontosabb helyre, az egyszerű és lelkiismeretes polgár pedig azt nézi, miként tudná saját vagyonából visszafizetni azt, amit Rákosi, Kádár, Fekete János, Medgyessy, Gyurcsány, Bajnai és a többi elvett...
Nagy hiba, hogy az elöljáró és példaképként szolgáló elit nem nevezi néven a legnagyobb ellenfelét, ami nem az államadósság, hanem a nemzetfogyás. Az anyákat ilyen körülmények között kivételes támogatásban kellene részesíteni, megszüntetve a függőséget, ami férjhez, apához, anyához és másokhoz köti őket a gyermeknevelésben. Tévedés ne essék, nem gyengíti, hanem erősíti a családot, ha az anyaság megfelelő megbecsülésben részesül.
A minimálbér kétszerese – két lélek minimálbére – az a legkisebb összeg, ami elvárható az anyaság megbecsüléseként. A hatalom, ha kufárokat és uzsorásokat tesz fontosságban édesanyák elé, olyan pénzváltóvá válik, akit Jézus már egyszer kikergetett a templomból. A történelem során számtalan változatban megismétlődött, tehát most sem lehet másképp: ki a kufárokkal!
• Milyen kényes, vagy vitatott kérdések merültek fel a Bartók élettörténetből?
A második Bartók könyv idején folyt a tiszaeszlári per, melyen a hazugság máig tartó korszaka alapszik, ezért óhatatlanul ezzel is kellett foglalkoznom. Bemutatom a jelenséget befolyásoló véleményalkotás nélkül, hiszen a következményeket a bőrünkön tapasztaljuk. Olyan történelmi dokumentumokat is bemutatok, melyek Avram Jancunak a Magyarság ellen tömeggyilkosságokat elkövető román „hősnek” a tevékenységét láttatják. Ez szintén tiltott a mai Magyarországon, pedig nélküle a jelenünket meg sem érthetjük. Az a tény pedig, ahogy a Bartók család kötődik a legcsodálatosabb „arab” – valójában szabír lovakhoz, több mint jelképes.
Már az első könyvben elkezdtem bemutatni, ahogy a nagyapa serdült fiát küldi Arábiába e különleges lovakért, ahol idősb Bartók Béla – a zeneszerző édesapja – halálos betegség árán teljesíti küldetését. Az életáldozat történelmi példái mindnyájunknak lehetőséget adnak a legfontosabb kérdések végiggondolására: kik vagyunk?, honnan jöttünk?, hová tartunk?
A pontosabb térlátáshoz szükséges a múlt alaposabb ismerete, mert ahány esztendő mögöttünk, ugyanannyi előttünk. Bartók szellemének szavatossága nem egy nemzedékre szolgál, a kezdet kezdetétől, ősi szkíta-hun-avar gyökerektől vezet a jelen tudatos vállalásáig. Azzal az angyali tudással szemben pedig nem lehet semmiféle pusztító világerőt állítani, mert a Magyarság bukásában is diadalmas, leszármazottaiban győzedelmes.
Ahogyan az ima transzcendenciája képes a sorstragédiát térben és időben megváltoztatni, úgy az ügyünkkel törődés alkalmassá teszi az utódot a más módon leküzdhetetlen akadály hasznosítására. Az Isteni Tervben a sorstehernek különös szerep jut: általa válik erősebbé és jobbá az ember”.
(Marosics Tamás)
*
A „Bartók II. Nagy-Szent-Miklós Kincse” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik remélhetőleg az I. kötetet már ismerik, és ennek a kötetnek a forgatásával párhuzamot kívánnak vonni Bartók élete és a nagyszentmiklósi kincs között, hiszen mindketten ugyanahhoz a városhoz kötődnek, és mindkettővel ismerkedni akarnak az alábbi fejezetcímeket tartalmazó, igen tetszetős kivitelű könyvnek a tanulmányozásával.
AZ ARANYKINCS;
NÁKÓ GRÓF;
A GRÓFNÉ;
ALTATÁS;
A RIPACS;
SZENT EDÉNYEK;
MARCI ÉS MISKA;
TORMA ZSÓFI;
SZENT HELY;
CINCÁROK;
SZABADSÁG;
AZ ÁNTIVILÁG.
*
Ajánlott még:
Bartók I. Boldogasszony kegyelmében.
Bartók III. Táltosdob zeng.
*
A szerző Álmos sorozatának köteteit egyenként:
Álmos hét könyve I.
KARD ÉS OROSZLÁNKÖRMÖK.
Álmos hét könyve II.
SARKHELY.
Álmos hét könyve III.
BAGDAD.
Álmos hét könyve IV.
BIZÁNC.
Álmos hét könyve V.
KŐJE.
Álmos hét könyve VI.
HÁROM NEMZEDÉK.
Álmos hét könyve VII.
AZ ÉGIG ÉRŐ FA.
A kötetek külön-külön is megrendelhetőek:
*
És egyben is megvásárolható kedvezménnyel:
Álmos hét könyve I - VII. A hét kötet együtt.
*
Pörzse Sándorral közös kötetük Bulcsu címmel jelent meg. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.