|
| Szerző: | Érdy Miklós |
| Cím: | A hun lovastemetkezések |
| Alcím: | |
| Kiadó: | |
| Kategória: | Anthropológia, Hunok |
| Leírás: | A hun lovastemetkezésekkel foglalkozó kutatásokat 1992-ben kezdtem el, miután Kína Belső-Mongólia tartományában, Yühuangmiao lelőhelyen jártam. Ez a helység Beijingtől északra fekszik, a Jundu Shan hegység déli lejtőin, ahol egy 280 sírt tartalmazó ősi shanrong (ejtsd: sanrung) temető van, a Kr. e. 8-5. századból való. Az egyik sírban a halott feje mögötti padkára helyezett lókoponyát és négy alsó lábszárat vettem észre, két sírban is a tíz közül, amely tíz sírt tető alá tett, igen nagy, lezárt terem védett a romlástól. Volt köztük gazdag sír és szegény sír, jellemezve az egész temetőt. Az elkerített részből állandó múzeumot létesítettek, ahol a többi leletet is őrizték, és fényképes táblákkal mutatták be az ásatás menetét. Nagy meglepetést jelentettek számomra a padkán látszó, ősi lómaradványok, hiszen azok a jól ismert honfoglaló idők részleges lovastemetkezéseit idézték.A kutatott anyag mindig gyarapodott, újabb és újabb tudományos előadásokat és dolgozatokat eredményezett. A jelenlegi változat a legteljesebb. Nemcsak a korábban hiányzó térségek teltek be leletekkel, hanem különleges és a tudományos életben eddig sosem felismert régészeti párhuzamok tűntek fel hun temetkezések és honfoglaló magyar temetkezések között. Sokáig két alapvető párhuzamot ismertem, most ebben a könyvben először számolok be egy harmadikról. Ezek mindegyike valóban nem várt és korábban nem ismert eredmény. Ilyen tárgyi, régészeti párhuzamok az utóbbi két évszázadban nem kerültek tudományos közzétételre más kutatók munkája nyomán. Eddig csak történeti forrásokban kapcsoltak össze hunokat és magyarokat, amely híradásokat azonban a tudományos fórumok hibásnak és nem megbízhatónak minősítettek.E könyvben nagy alapossággal tekintjük át az idevonatkozó, egész Eurázsiára kiterjedő régészeti dokumentumokat. Ezek ismerete azért fontos, hogy a párhuzamok súlyossága nyilvánvaló legyen. A régészeti dokumentáció, a sírok ismertetése azonban még egy okból fontos. Ma már nem ismerünk hun harcosokat, asszonyokat, csak a legendák és források beszélnek szűkszavúan róluk. A sírok mellékleteit az életben használták, mi több, azok most az élet túlvilági folytatására követik a halottat. A túlvilági életben a sírleletek tanúsága szerint hittek. Így ezek ismeretén keresztül a hun harcosok és asszonyaik egész közel kerülnek hozzánk, életük mozzanatai, ha tán homályos üvegen át is, mégis jól tükröződnek számunkra. Ők alkották a Föld első nagy világbirodalmát Modun shanyüvel (főkirály) az élen a Kr. e. 2. században. Nagyállattartó lovas-nomád kultúrájuknak ismerete fontos a hasonló kultúrával rendelkező honfoglaló magyarok mai utódainak a számára. Ezért gyűjtöttem és ismertettem a sírok tartalmát, ha nem is teljes, de mégis lényeges leltárt adva azokról a darabokról, amelyeket egy nép életének megismerésére fontosnak véltem.Ugyanakkor az adatokat térképre is vittem. A hun lovastemetkezéseknek ezt az Eurázsia térképén követhető láncát kell munkálkodásom legfontosabb eredményének tekinteni. A térkép láttatja a hun nemzet nyugat felé haladását, amely nem folyamatosan, hanem néha hosszú megállókkal folyt az őshazából való elindulás óta. |
| 3 990 Ft További művek a kapcsolódó kategóriákból: |
