A hun lovastemetkezések
Érdy Miklós
Könyv
2001
2001
282 oldal, Puha kötésű ragasztott A5 méret
ISBN 9789630075671
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 3 990 Ft
Megtakarítás: 5%
Online ár: 3 791 Ft
Leírás
„A hun lovastemetkezésekkel foglalkozó kutatásokat 1992-ben kezdtem el, miután Kína Belső-Mongólia tartományában, Yühuangmiao lelőhelyen jártam.
Ez a helység Beijingtől északra fekszik, a Jundu Shan hegység déli lejtőin, ahol egy 280 sírt tartalmazó ősi shanrong (ejtsd: sanrung) temető van, a Kr. e. VIII - V. századból való.
Az egyik sírban a halott feje mögötti padkára helyezett lókoponyát és négy alsó lábszárat vettem észre, két sírban is a tíz közül, amely tíz sírt tető alá tett, igen nagy, lezárt terem védett a romlástól. Volt köztük gazdag sír és szegény sír, jellemezve az egész temetőt.
Az elkerített részből állandó múzeumot létesítettek, ahol a többi leletet is őrizték, és fényképes táblákkal mutatták be az ásatás menetét. Nagy meglepetést jelentettek számomra a padkán látszó, ősi lómaradványok, hiszen azok a jól ismert honfoglaló idők részleges lovastemetkezéseit idézték.
A kutatott anyag mindig gyarapodott, újabb és újabb tudományos előadásokat és dolgozatokat eredményezett. A jelenlegi változat a legteljesebb. Nemcsak a korábban hiányzó térségek teltek be leletekkel, hanem különleges és a tudományos életben eddig sosem felismert régészeti párhuzamok tűntek fel a hun temetkezések és a honfoglaló magyar temetkezések között.
Sokáig két alapvető párhuzamot ismertem, most ebben a könyvben először számolok be egy harmadikról. Ezek mindegyike valóban nem várt és korábban nem ismert eredmény. Ilyen tárgyi, régészeti párhuzamokat az utóbbi két évszázadban nem tettek tudományosan közzé más kutatók munkája nyomán.
Eddig csak történeti forrásokban kapcsoltak össze hunokat és magyarokat, amely híradásokat azonban a tudományos fórumok hibásnak és nem megbízhatónak minősítettek.
Ebben a könyvben nagy alapossággal tekintjük át az idevonatkozó, egész Eurázsiára kiterjedő régészeti dokumentumokat. Ezek ismerete azért fontos, hogy a párhuzamok hangsúlyossága nyilvánvaló legyen. A régészeti dokumentáció, a sírok ismertetése azonban még egy okból fontos.
Ma már nem ismerünk hun harcosokat, asszonyokat, csak a legendák és források beszélnek szűkszavúan róluk. A sírok mellékleteit az életben használták, mi több, azok most az élet túlvilági folytatására követik a halottat. A túlvilági életben a sírleletek tanúsága szerint hittek. Így ezek ismeretén keresztül a hun harcosok és asszonyaik egész közel kerülnek hozzánk, életük mozzanatai, ha tán homályos üvegen át is, mégis jól tükröződnek számunkra. Ők alkották a Föld első nagy világbirodalmát Modun shanyüvel (főkirály) az élen a Kr. e. 2. században.
Nagyállattartó lovas-nomád kultúrájuknak ismerete fontos a hasonló kultúrával rendelkező honfoglaló magyarok mai utódai számára. Ezért gyűjtöttem és ismertettem a sírok tartalmát, ha nem is teljes, de mégis lényeges leltárt adva azokról a darabokról, amelyeket egy nép életének megismerésére fontosnak véltem. Ugyanakkor az adatokat térképre is vittem.
A hun lovastemetkezéseknek ezt az Eurázsia térképén követhető láncát kell munkálkodásom legfontosabb eredményének tekinteni. A térkép láttatja a hun nemzet nyugat felé haladását, amely nem folyamatosan, hanem néha hosszú megállókkal folyt az őshazából való elindulás óta.
*
„A Hun Lovastemetkezések” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akiket érdekelnek a hun temetkezések és a honfoglaló temetkezések közötti párhuzamok, és a temetők követésén keresztül a hun nemzet nyugat felé haladásának folyamata...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Ez a helység Beijingtől északra fekszik, a Jundu Shan hegység déli lejtőin, ahol egy 280 sírt tartalmazó ősi shanrong (ejtsd: sanrung) temető van, a Kr. e. VIII - V. századból való.
Az egyik sírban a halott feje mögötti padkára helyezett lókoponyát és négy alsó lábszárat vettem észre, két sírban is a tíz közül, amely tíz sírt tető alá tett, igen nagy, lezárt terem védett a romlástól. Volt köztük gazdag sír és szegény sír, jellemezve az egész temetőt.
Az elkerített részből állandó múzeumot létesítettek, ahol a többi leletet is őrizték, és fényképes táblákkal mutatták be az ásatás menetét. Nagy meglepetést jelentettek számomra a padkán látszó, ősi lómaradványok, hiszen azok a jól ismert honfoglaló idők részleges lovastemetkezéseit idézték.
A kutatott anyag mindig gyarapodott, újabb és újabb tudományos előadásokat és dolgozatokat eredményezett. A jelenlegi változat a legteljesebb. Nemcsak a korábban hiányzó térségek teltek be leletekkel, hanem különleges és a tudományos életben eddig sosem felismert régészeti párhuzamok tűntek fel a hun temetkezések és a honfoglaló magyar temetkezések között.
Sokáig két alapvető párhuzamot ismertem, most ebben a könyvben először számolok be egy harmadikról. Ezek mindegyike valóban nem várt és korábban nem ismert eredmény. Ilyen tárgyi, régészeti párhuzamokat az utóbbi két évszázadban nem tettek tudományosan közzé más kutatók munkája nyomán.
Eddig csak történeti forrásokban kapcsoltak össze hunokat és magyarokat, amely híradásokat azonban a tudományos fórumok hibásnak és nem megbízhatónak minősítettek.
Ebben a könyvben nagy alapossággal tekintjük át az idevonatkozó, egész Eurázsiára kiterjedő régészeti dokumentumokat. Ezek ismerete azért fontos, hogy a párhuzamok hangsúlyossága nyilvánvaló legyen. A régészeti dokumentáció, a sírok ismertetése azonban még egy okból fontos.
Ma már nem ismerünk hun harcosokat, asszonyokat, csak a legendák és források beszélnek szűkszavúan róluk. A sírok mellékleteit az életben használták, mi több, azok most az élet túlvilági folytatására követik a halottat. A túlvilági életben a sírleletek tanúsága szerint hittek. Így ezek ismeretén keresztül a hun harcosok és asszonyaik egész közel kerülnek hozzánk, életük mozzanatai, ha tán homályos üvegen át is, mégis jól tükröződnek számunkra. Ők alkották a Föld első nagy világbirodalmát Modun shanyüvel (főkirály) az élen a Kr. e. 2. században.
Nagyállattartó lovas-nomád kultúrájuknak ismerete fontos a hasonló kultúrával rendelkező honfoglaló magyarok mai utódai számára. Ezért gyűjtöttem és ismertettem a sírok tartalmát, ha nem is teljes, de mégis lényeges leltárt adva azokról a darabokról, amelyeket egy nép életének megismerésére fontosnak véltem. Ugyanakkor az adatokat térképre is vittem.
A hun lovastemetkezéseknek ezt az Eurázsia térképén követhető láncát kell munkálkodásom legfontosabb eredményének tekinteni. A térkép láttatja a hun nemzet nyugat felé haladását, amely nem folyamatosan, hanem néha hosszú megállókkal folyt az őshazából való elindulás óta.
*
„A Hun Lovastemetkezések” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akiket érdekelnek a hun temetkezések és a honfoglaló temetkezések közötti párhuzamok, és a temetők követésén keresztül a hun nemzet nyugat felé haladásának folyamata...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.