Személynevek a középkori Magyarországon
Slíz Mariann
Könyv
Attraktor kiadó, 2011
Attraktor kiadó, 2011
124 oldal, Puha kötésű ragasztott FR5 méret
ISBN 9789639857766
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 1 900 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 1 900 Ft
Leírás
„A NÉVADÁS egyben lélekadás és sorsirányítás is!”
Gyakran hallani arról, hogy az utóbbi évtizedekben mennyire megváltozott keresztneveink állománya. Se szeri, se száma nincs a ritka vagy új keresztnevek emlegetésének, mégis a középkorban, különösen a magyarság első két-három századában a mainál is nagyobb változatosság jellemezte a személynévadást.
Ennek a kötetnek az a célja, hogy bemutassa, Magyarországon hogyan alakultak ki a ma használatos névrendszerek. A hangsúlyt főként a középkorra helyezi, de az utolsó fejezetben kitekintést ad a későbbi korokra is, igyekezve átfogó képet adni a magyarországi személynévadás történetéről.
A keresztnevek kapcsán kitér a névállomány eredet szerinti összetételére, a névadás szemléleti alapjára, a névdivatra és a névhasználat társadalmi különbségeire is, feltárva a középkori és a mai névadás közötti hasonlóságokat és eltéréseket. Emellett megismerteti a családnevek kialakulásának okait, idejét és folyamatát.
A kiadvány nem a szűkebb szakma, hanem a személynevek története iránt érdeklődő olvasó közönség számára készült.
*
A kötet ismeretanyaga az alábbi TARTALOM szerint követhető nyomon:
• A KÖZÉPKORI NÉVADÁS ÉS NÉVHASZNÁLAT Vizsgálatának lehetőségei;
• A NÉVTÖRTÉNETI KUTATÁSOK FORRÁSAI;
• AZ EGYÉNNEVEK A középkori Magyarországon: (A világi és egyházi névadás; Középkori egyénneveink eredete, magyar eredetű nevek, jövevény nevek; Névhasználat a középkori Magyarországon; A középkori személynévadás motivációi, a magyar eredetű és a jövevény nevek motivációi, mindkét névadási rendszerben működő motivációk;)
• A CSALÁDNEVEK A középkori Magyarországon: (A családnevek kialakulásának okai és ideje; A családnevek kialakulásának folyamata; A névhasználat társadalmi különbségei; A magyar családnévrendszer;)
• A KÖZÉPKORTÓL NAPJAINKIG.
*
A középkor végére alakult ki a többelemű személynévrendszer Magyarországon. A teljes név egyik eleme az egyénnév, amelyet ekkorra már nyugodtan nevezhetünk közismertebb szóval keresztnévnek, már csak azért is, mert a XVI. században már szinte kizárólag egyházi nevek voltak használatosak a társadalom minden rétegében.
A másik elem a családnév, amely általában öröklődő volta ellenére 1787-ig II. József névrendeletéig még viszonylag könnyedén megváltozhatott. Sőt, a XVI-XVIII. században nem volt ritka, hogy egy személy több családnevet is viselt: Szegedi Kis István, Szenczi Molnár Albert, Árva Kovács János stb.
*
A „Személynevek a Középkori Magyarországon” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akiket érdekel, hogy Magyarországon hogyan alakultak ki a ma használatos névrendszerek, a hangsúlyt főként a középkorra helyezve, de a későbbi korokban is, akik átfogó képet szeretnének kapni a magyarországi személynévadás történetéről.
*
Ajánljuk még:
Ősi neveink - aranykincseink.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Gyakran hallani arról, hogy az utóbbi évtizedekben mennyire megváltozott keresztneveink állománya. Se szeri, se száma nincs a ritka vagy új keresztnevek emlegetésének, mégis a középkorban, különösen a magyarság első két-három századában a mainál is nagyobb változatosság jellemezte a személynévadást.
Ennek a kötetnek az a célja, hogy bemutassa, Magyarországon hogyan alakultak ki a ma használatos névrendszerek. A hangsúlyt főként a középkorra helyezi, de az utolsó fejezetben kitekintést ad a későbbi korokra is, igyekezve átfogó képet adni a magyarországi személynévadás történetéről.
A keresztnevek kapcsán kitér a névállomány eredet szerinti összetételére, a névadás szemléleti alapjára, a névdivatra és a névhasználat társadalmi különbségeire is, feltárva a középkori és a mai névadás közötti hasonlóságokat és eltéréseket. Emellett megismerteti a családnevek kialakulásának okait, idejét és folyamatát.
A kiadvány nem a szűkebb szakma, hanem a személynevek története iránt érdeklődő olvasó közönség számára készült.
*
A kötet ismeretanyaga az alábbi TARTALOM szerint követhető nyomon:
• A KÖZÉPKORI NÉVADÁS ÉS NÉVHASZNÁLAT Vizsgálatának lehetőségei;
• A NÉVTÖRTÉNETI KUTATÁSOK FORRÁSAI;
• AZ EGYÉNNEVEK A középkori Magyarországon: (A világi és egyházi névadás; Középkori egyénneveink eredete, magyar eredetű nevek, jövevény nevek; Névhasználat a középkori Magyarországon; A középkori személynévadás motivációi, a magyar eredetű és a jövevény nevek motivációi, mindkét névadási rendszerben működő motivációk;)
• A CSALÁDNEVEK A középkori Magyarországon: (A családnevek kialakulásának okai és ideje; A családnevek kialakulásának folyamata; A névhasználat társadalmi különbségei; A magyar családnévrendszer;)
• A KÖZÉPKORTÓL NAPJAINKIG.
*
A középkor végére alakult ki a többelemű személynévrendszer Magyarországon. A teljes név egyik eleme az egyénnév, amelyet ekkorra már nyugodtan nevezhetünk közismertebb szóval keresztnévnek, már csak azért is, mert a XVI. században már szinte kizárólag egyházi nevek voltak használatosak a társadalom minden rétegében.
A másik elem a családnév, amely általában öröklődő volta ellenére 1787-ig II. József névrendeletéig még viszonylag könnyedén megváltozhatott. Sőt, a XVI-XVIII. században nem volt ritka, hogy egy személy több családnevet is viselt: Szegedi Kis István, Szenczi Molnár Albert, Árva Kovács János stb.
*
A „Személynevek a Középkori Magyarországon” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akiket érdekel, hogy Magyarországon hogyan alakultak ki a ma használatos névrendszerek, a hangsúlyt főként a középkorra helyezve, de a későbbi korokban is, akik átfogó képet szeretnének kapni a magyarországi személynévadás történetéről.
*
Ajánljuk még:
Ősi neveink - aranykincseink.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.