Leírás: BALÁZS ZOLTÁN szerző (Sopron, 1966. -) a Budapesti Corvinus Egyetem tanára. Publikációi a politikaelmélet, a politika és a morálfilozófia tárgykörében jelentek meg. Monográfiák, szerkesztett kötetek és több tucat szaktanulmány és közéleti publicisztika fűződik a nevéhez.
*
A magyar közéletben számtalan morális kérdés van napirenden, amelyek megválaszolásában a filozófia igen keveset segített. Ezen igyekszik valamit segíteni ez a kötet néhány téma körbejárásával:

• Mi az erkölcsi fejlődés?
• Mi a megbocsátás, a hűség, az emberi méltóság?
• Hogyan érthetjük a szabad akaratot?
• s végül, de talán elsősorban: mi az érték?

A magyar nyelvű bölcselet sajnos meglepően kevéssé érdeklődik az etika, a morálfilozófia iránt.

Balázs Zoltán ez alól üdítő kivétel. Remek stílusban, közérthetően megírt kötete bemutatja, hogy az etikai gondolkodás milyen sokféle területen hozhat eredményeket.
*
Gondolatai az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

• „A VIHAR”. AZ ERKÖLCSI SZEMÉLYISÉG DRÁMÁJA. (Bevezetés, A szövegértelmezés típusai, Részkommentárok; Átfogó kommentárok; Az etikai olvasat;)

• A HŰSÉGRŐL: (Bevezetés; Személyes hűség; Eszmék, intézmények és hűség;)

• A MEGBOCSÁTÁS ÉS A MEGBÁNÁS: (A megbocsátás mint erény; A megbocsátás mint a megbántottság elvetése; A megbocsátás mint jellemértékelés; Az empátia és a szimpátia vezérelte megbocsátás; A megbocsátás mint egy kapcsolat helyreállítása, A megbocsátás mint egy kapcsolat (re)aktiválása;)

• EMBERI MÉLTÓSÁG: (Bevezetés; A méltóság minősége; Az emberi méltóság kantiánus fogalma; Az emberi értékesség vonásai; Az emberi értékesség mibenléte; Az emberi értékesség, méltóság jelentősége; Záró megfontolások;)

• A SZABAD AKARAT HIERARCHIKUS ELMÉLETE: (Az elmélet; Értelmezések; Akarat és akarás; A szabad akarat és a személy; Következtetések;)

• AZ ÉRTÉK ONTOLÓGIÁJA: (Bevezetés; az érték mint univerzálék; Értéknek, értékesnek lenni; Negatív értékek, negatív értékesség, összérték; Partikulárék, partikularitás, instanciáció; A partikularitás és az érték; Konklúzió;)

• AZ ERKÖLCSI TÉNYEK ONTOLÓGIAI SZERKEZETE ÉS AZ ERKÖLCSI ÉRVELÉS: (Bevezetés; Hume példája; A szülőgyilkosság mint reláció ontológiai szerkezete; A szülő - gyermek viszony ontológiai szerkezete; Összefoglalás;)

• A SZÖVEGEK KORÁBBI MEGJELENÉSI HELYEI.

*
„A JÓ VONZÁSÁBAN” című ezen kiadványt a biológiai ismeretek gyarapodása és a technikai lehetőségek szaporodása révén keletkező etikai problémák klasszikus módszerekkel történő minden nehézségek nélküli tárgyalása iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, akiknek ennek a kötetnek a megközelítési módja segítségével az ismeretek bővülése voltaképpen annyit jelent, hogy lehetőséget és kényszert kapnak a „jó” és az erkölcsi fölismerések mélyebb átgondolására. Ehhez hatékony módszer az, amit a szerző a kötetben az erkölcsi tények ontológiai szerkezete feltárásának nevezett.