Hermányi Dienes József jegyzetkönyve

Mindig különleges esemény egy-egy új irodalmi szöveg, mű fölbukkanása. Hermányi Dienes József (1699-1763) Kovászna-megyei református lelkész autográf jegyzetkönyvét 2003 őszén találták meg egy Debrecenben vásárolt hagyatékban. „Talán élményt nyújt a 21. század olvasóinak is, megmutatva, hogy a szövegek írása óta eltelt két és félszáz év csak nyelvtörténeti értelemben hozott változást, »embertörténeti« értelemben nem: e lapokon eleink ugyanúgy küzdenek, veszekednek, vitatkoznak, szeretnek és gyűlölnek, mint mi, kései utódok. Mások úgy írhatják le őket, mint angyalokat; én úgy, mint embereket” - tűzte ki célul Hermányi Dienes József. Ezek az éles erkölcsi kritikával készült pillanatfelvételek széles körképet adnak a kor erdélyi társadalmáról, egyben értékes genealógiai, művelődés-, mentalitás- és eszmetörténeti források is...

Hermányi Dienes József (Olasztelek, /románul Tălișoara, ma falu Romániában Kovászna megyében/ 1699. szeptember 26. - Nagyenyed, 1763. április 12.), református lelkész.

Apja Székelyföldön volt református prédikátor, így a műveltség alapjait már a szülői házban megszerezte. 1711-től a székelyudvarhelyi kollégiumban, 1718-tól a nagyenyedi főiskolán tanult. Miután több éven át főúri családoknál nevelősködött, 1728-ban Torockószentgyörgyön lett pap, majd 1735-től haláláig Nagyenyeden szolgált.

Írásai jórészt kéziratban maradtak; a halálakor még 158 kötetből álló irodalmi, teológiai, történeti feljegyzései, prédikációi, tanulmányai, német és francia fordításai többségükben elkallódtak. Részletek maradtak fenn önéletírásából, és ismert az erdélyi püspökök életéről szóló műve. Fő műve: „A nagyenyedi síró Heraklitus és hol mosolygó hol kacagó Demokritus.”
*
A régi magyar irodalom nem bővelkedik írói-költői szövegekben: mindig különleges esemény egy-egy új szöveg, mű fölbukkanása.

Hermányi Dienes József autográf jegyzetkönyvét 2003 őszén találták meg egy Debrecenben vásárolt hagyatékban.

Az eme kiadás szerinti jegyzetkönyvben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

• ELŐSZÓ;
• HERMÁNYI DÉNES JÓZSEF JEGYZETKÖNYVE; Édes Posteritásim, ha kik lésztek!
• PÜSPÖKÖK ÉLETE;
• A' N(AGY) ENYEDI V(ENERABILIS) TRACTUS' Leg-régibb protocolumából. 1752-ben;
• FELJEGYZÉSEK A SZÁSZ EGYHÁZRÓL;
• JEGYZETEK;
• NÉVMUTATÓ;
• HELYNÉVMUTATÓ;

„Kötetünk ... talán élményt is nyújt a 21. század olvasóinak, megmutatva, hogy a szövegek írása óta eltelt két és félszáz év csak nyelvtörténeti értelemben hozott változást, „embertörténeti” értelemben nem: e lapokon eleink ugyanúgy küzdenek, veszekednek, vitatkoznak, szeretnek és gyűlölnek, mint mi, kései utódok. Mások úgy írhatják le őket, mint angyalokat; én úgy, mint embereket - tűzte ki célul Hermányi Dienes József.

Elérte a célt: emberként állnak előttünk a régmúlt idők szereplői.”
(S. Sárdi Margit)

*
A „Hermányi Dienes József Jegyzetkönyve” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik a polgári szemlélettel, éles erkölcsi kritikával készült pillanatfelvételei iránt érdeklődnek, amelyek széles körképet adnak kora erdélyi társadalmáról, egyben értékes genealógiai, művelődés-, mentalitás- és eszmetörténeti források is.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.