Magyarország kormányzása

Sárközy Tamás (Budapest, 1940. október 26. –) magyar jogász, egyetemi tanár, miniszterhelyettes, kiemelkedő vállalati jogi szakíró. Kutatóként és állami funkcióiban egyaránt kimagasló szerepe volt a rendszerváltásnak a vállalati jog területén való megalapozásában. 1988 és 1990 között igazságügyminiszter-helyettesként, 1989 és 1990 között deregulációs kormánybiztosként sokat tett a sikeres jogalkotásért.
Számos gazdasági/vállalati jogi szakkönyv és cikk szerzője...

FŐ MŰVEI:
- A szocialista vállalat (Budapest, 1981);
- Vizsgálódás a szervezetek komplex jogalanyiságáról. (KJK, Budapest, 1985.);
- The Right of the Privatisation in Hungary (1989-1993) (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994.);
- A rendszerváltozás és a privatizáció joga (1997);
- Társasági törvény, cégtörvény (HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2000);
- A magyar társasági jog Európában. A társasági és a konszernjog elméleti alapjai (2001);
- (Szerk.): Üzleti jog (Baccalaureus Scientiae sorozat);
- Magyarország kormányzása 1978-2012. Park Kiadó, Budapest, 2012.
*

„A kormányzás a legkisebb rossz okozásának művészete.”

„…ezt a könyvet a pártonkívüliség és a pártsemlegesség jegyében, »középről« szerettem volna megírni. Nekem szinte »tök mindegy«, hogy balközépről vagy jobbközépről kormányoznak, csak a kormányzás legyen szakszerű és kulturált. (A radikális hőzöngést – balról vagy jobbról – nem kedvelem.) Kicsit szaktudomány, kicsit jelentörténelem, kicsit visszaemlékezés ez a munka.

Ez utóbbiból kifolyólag egy öregembernek – akinek csak múltja van, jövője nincs, és egy ilyen könyvvel a kormányzati munkában való használhatósága is megszűnt – talán megbocsátható, ha némileg a jelentőségénél több szót ejt a saját »kormányzati« munkásságáról.

Azt a látszatot azonban szeretném elkerülni, hogy csak én voltam okos. Nagyon sok téves javaslatom volt, túl sokat alkudtam meg, választottam a könnyebb utat. De azt azért, ha lehet, ne vitassák el tőlem, hogy – bár nem viselek kokárdát, és nem üvöltöm szívemre tett kézzel a Himnuszt – Magyarország javáért szerettem volna munkálkodni több-kevesebb sikerrel.”

Sárközy Tamás eme 2012-ben kiadott legújabb könyve nem egyszerűen tudományos monográfia, sokkal inkább kormányzati személyes történet. Úgy tárgyalja tizenegy magyar kormány munkáját, hogy megosztja az olvasókkal számos élményét és magánvéleményét is azokról a szereplőkről, akikkel megismerkedett, vagy kívülálló szakértőként együtt dolgozott.

Miközben arra keresi a választ, hogy mi a kormányzás lényege, hogy mennyiben változtak az állam funkciói és a kormányzás feladatai a globalizáció és az információs társadalom kialakulása következtében, vagy hogy mennyiben lehet egy kormányzás populista, és milyen hibalehetőségek vannak a kormányzásban, személyes arcképcsarnokában portrét fest az elmúlt több mint harminc év legmeghatározóbb politikusairól; Kádár Jánostól Grósz Károlyon és Horn Gyulán át Gyurcsány Ferencig és Orbán Viktorig.

Teszi mindezt a tőle megszokott és már-már elvárt cinikus-sztoikus hozzáállással, fekete humorral, amely számára az önvédelem, az optimista fennmaradás eszköze.
*
Kicsit szaktudomány, kicsit jelentörténelem, kicsit visszaemlékezés ez a munka, amelyben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

BEVEZETÉS: (A munka tárgya, jellege - governance és/vagy government;

I RÉSZ: AZ ÁLTALÁNOS KORMÁNYZATI KÖVETELMÉNYRENDSZER ALAPELEMEI:
• I. FEJEZET: A KORMÁNYZÁS MINT MODERN ÁLLAMVEZETÉS FOGALMÁHOZ:
(1. A kormányzás „középutas” értelmezése. 2. Kormányzás nemzetközi összehasonlításban. 3. Kormányforma, választási rendszerek, pártszerkezet. 4. Az Európai Unió, nemzetközi tendenciák és a kormányzás megváltozása. 5. Kelet-közép-európai tranzitkormányzás.)

• II. FEJEZET: A KORMÁNYZÁS ALKOTÓELEMEI, SZINTJEI, TERÜLETEI, MÓDSZEREI:
(1. Kormányzati közpolitika, közigazgatás - irányítás, közintézmény - menedzselés. 2. Lakosságra irányított /populáris/ médiamerketing kormányzás. 3. Stratégiai és operatív kormányzás. 4. A kormányzás területei; A) A kormányzás nemzetközi része, B) Kormányzati általános belpolitika, C) közigazgatási és önkormányzati kormányzati politika, D) Kormányzati jogpolitika, E) A gazdasági kormányzás alapelemei, F) Egészségügy, szociálpolitika, demográfia, nyugdíjügy, G) Humán kormányzás - kultúra, tudomány, oktatás, sport. 5. Kormányzati módszertan, technika, stílus, nyelvezet);

II. RÉSZ: MAGYAR KORMÁNYZÁS AZ 1970-ES ÉVEK VÉGÉTŐL 2010-IG:
• III. FEJEZET: A BELSŐ BOMLÁS ÉS A KORLÁTOZOTT LIBERALIZÁLÁS ÉVTIZEDE (LÁZÁR-KORMÁNY, 1977-1989)
/1. Első előtörténet: A „klasszikus” sztálini szocialista kormányzati modell. 2. Második előtörténet: A kádári államvezetés konszolidációja az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején. 3. A magyar gazdasági reform ciklikus alakulása az 1980-as évek elejéig. 4. Az önlebontás kezdete - az állami tulajdon szétesése az 1980-as évek közepén. FÜGGELÉK: Személyes arcképcsarnok I. Kádár János - Lázár György - Havasi Ferenc - Pulai Miklós - Hetényi István - Raft Miklós/;

• IV. FEJEZET: A MODELLVÁLTÁSTÓL A RENDSZERVÁLTOZÁSIG (GRÓSZ ÉS NÉMETH KORMÁNY, 1987-1990):
(1. A demokratikus szocializmusra való áttérés - a szocializmus pluralizálódásának kísérlete 1987 nyarától 1989 nyaráig. 2. A modellváltás gazdasági alapjai /társasági törvény, önkéntes decentralizált vállalati privatizáció/. 3. A felülről irányított rendszerváltozás 1989 nyarától az 1990-es tavaszi változásokig. 4. Milyen rendszert milyen rendszerre váltottunk? FÜGGELÉK: Személyes arcképcsarnok II. Grósz Károly - Németh Miklós - Pozsgay Imre - Tölgyessy Péter - Kis János - Glatz Ferenc);

• V. FEJEZET: A POLGÁRI KORMÁNYZÁS ELSŐ IDŐSZAKA - A RENDSZERVÁLTOZÁS KONSZOLIDÁCIÓJA AZ ANTALL-BOROS, ILLETVE A HORN KORMÁNY ALATT:
(1. A közjogi konszolidáció befejezése 1945 előtti reminiszcenciákkal /1990 - 1994/. 2. Az intézményi rendszerváltozás befejezése posztkádári reminiszcenciákkal /1994-1998/. 3. A rendszerváltozás befejezésekori kormányzati állapot: különlegesen erős parlamentáris, ellenhatalmi és jogállami rendszer a sajátos magyar újkapitalizmusban. FÜGGELÉK: Személyes arcképcsarnok III. Antall József - Boross Péter - Kupa Mihály - Horn Gyula - Békesi László - Kuncze Gábor);

• VI. FEJEZET: MAGYARORSZÁG ELSŐ MÉDIAMARKETING KORMÁNYA A POPULIZMUS ÉS A KONFLIKTUSDEMOKRÁCIA JEGYÉBEN. ELSŐ KÍSÉRLET A MEGKÉSETT FORRADALOMRA, AVAGY AZ ORBÁN - KORMÁNY 1998 ÉS 2002 KÖZÖTT:
(1. A kormányzás politikai stratégiája. 2. A kormány felépítése. 3. Kísérlet az ellensúlyok csökkentésére. 4. Az új politikai stílus és nyelv. 5. Jövőre irányított általános értékelés. FÜGGELÉK: Személyes arcképcsarnok IV. Orbán Viktor - Pintér Sándor - Torgyán József);

• VII. FEJEZET: EGY NYUGATI TÍPUSÚ MODERNIZÁCIÓ ELBUKOTT KÍSÉRLETEI, A MEDGYESSY, GYURCSÁNY- ÉS BAJNAI-KORMÁNY, 2002-2010:
(1. A nemzeti középkormányzás és a jóléti rendszerváltozás kettős programjának bukása. 2. Kormányzás a választási győzelemért - az első Gyurcsány-kormány másfél éve. 3. A második Gyurcsány-kormány vergődése - a meghiúsult államreform. 4. A végjáték - kisebbségi, illetve félszakértői kormányzás /Bajnai-kormány/. FÜGGELÉK: Személyse arcképcsarnok V. Medgyessy Péter - Draskovics Tibor - Fodor Gábor - Magyar Bálint - Navracsics Tibor);

III. RÉSZ:
A NEGYEDIK MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÁLLAMSZERVEZETI ALAPJAINAK LERAKÁSA?
• VIII. FEJEZET: A MÁSODIK ORBÁN-KORMÁNY ELSŐ MÁSFÉL ÉVE A FÜLKEFORRADALOM KÉTHARMADOS VILLÁMHÁBORÚJA JEGYÉBEN:
(1. Forradalmi stratégia, villámháborús taktika, nem szabványos stílus. 2. Kormányzati felépítés a minisztériumintegráció és a törvényhozó, illetve végrehajtó hatalom egybemosása jegyében. 3. Az új alkotmány államszervezete - a kormánytól független hatalmi ágak leépítése.);
ZÁRSZÓ - JEGYZETEK - IRODALOMJEGYZÉK - NÉVMUTATÓ;

*
A „Magyarország Kormányzása” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik a kormányzás mikéntje, aspektusai és módozatai iránt érdeklődnek, akik azt is méltányolják, hogy a szerző a kötetet a pártonkívüliség és a pártsemlegesség jegyében, „középről” kívánta megírni, akinek szinte „tök mindegy, hogy balközépről vagy jobbközépről kormányoznak, csak a kormányzás legyen szakszerű és kulturált.”
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.