Meg kell a búzának érni
Halmos Béla
Halmos Béla népzenésszel beszélget Abrakovits Endre Magyarnak Lenni sorozat XCVIII. rész
Könyv
Kairosz kiadó, 2012
Kairosz kiadó, 2012
108 oldal, Puha kötésű ragasztott egyéb kicsi méret
ISBN 9789636625313
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 1 500 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 1 500 Ft
Leírás
Halmos Béla népzenész ... „(1946. június 4-én születtem Szombathelyen szüleim – Halmos Béla építészmérnök és M. Szabó Rozália tanítónő – öt gyermeke között az egyetlen fiúnak. Általános iskolai és gimnáziumi tanulmányaim befejeztével a család Gyuláról Budapestre költözött. Itt a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán tanultam tovább, és 1970-ben szereztem meg a diplomámat. Mint a városrendezésre szakosodott tervező építészmérnök a Városépítési Tudományos és Tervező Intézetben dolgoztam 1970-től 1972-ig, majd még egyszer 1979 és 1982 között.
Komolyzenei tanulmányaimat gyerekkoromban kezdtem; előbb hegedülni, majd brácsázni is tanultam, e hangszerekkel különböző zeneiskolai, városi illetve egyetemi zenekarokban és kamaraegyüttesekben játszottam. Rövid időre a könnyűzenével is kapcsolatba kerültem: szólógitárosként játszottam a katonai szolgálat idején egy tánczenekarban...”
*
A magyarországi táncházmozgalom 2012-ben ünnepelte negyvenedik évfordulóját.
1972-ben az akkori diktatúra elleni egyik tiltakozás volt a táncházmozgalom, ahol a tánc keretében mindenki ki tudta fejezni a magyar nemzet együvé tartozását, annak ellenére, hogy Trianon tiltott téma volt, és a hivatalos politika nem volt hajlandó tudomást venni a határon túl élő magyarságról.
Egy hely volt, ahol az emberek találkozhattak és együtt gondolkodhattak hazáról, nemzetről a diktatúra tiltása ellenére.
Ebből az alkalomból jelent meg ez a kis beszélgetőkönyv.
*
Ízelítő a beszélgetés témáiból:
• A családi háttér;
• A muzsikálás mennyire volt jelen a család életében?
• Mióta használják a falusi zenészek a hegedűt?
• A kontra, a csujjogatás, az éneklés;
• A Sebő Ferivel való megismerkedés;
• Az autentikus népzene keresése;
• Kapcsolat Martin György tánckutatóval;
• A Bartók együttes;
• Az első táncház;
• Utak Erdélybe, Japánba;
• A Sebő együttes;
• 1975, az első nagylemez;
• A népzenei oktatás;
• A kandidátusi disszertáció;
• 1989. Az a szép piros hajnal, egyetlen önálló lemez;
• A Kalamajka együttes;
• Három magyarországi kandidátus muzsikál egy széki lagziban;
• A Táncház Archívum szerepe;
• A nemzetközi elismerés, a táncház módszer sikeressége;
• A PG Csoport;
• A táncház sorsa és jövője;
*
A „Meg Kell a Búzának Érni” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik azt szeretnék részletesebben is megismerni, hogy Halmos Béla népzenésszel miről beszélgetett Abrakovits Endre.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Komolyzenei tanulmányaimat gyerekkoromban kezdtem; előbb hegedülni, majd brácsázni is tanultam, e hangszerekkel különböző zeneiskolai, városi illetve egyetemi zenekarokban és kamaraegyüttesekben játszottam. Rövid időre a könnyűzenével is kapcsolatba kerültem: szólógitárosként játszottam a katonai szolgálat idején egy tánczenekarban...”
*
A magyarországi táncházmozgalom 2012-ben ünnepelte negyvenedik évfordulóját.
1972-ben az akkori diktatúra elleni egyik tiltakozás volt a táncházmozgalom, ahol a tánc keretében mindenki ki tudta fejezni a magyar nemzet együvé tartozását, annak ellenére, hogy Trianon tiltott téma volt, és a hivatalos politika nem volt hajlandó tudomást venni a határon túl élő magyarságról.
Egy hely volt, ahol az emberek találkozhattak és együtt gondolkodhattak hazáról, nemzetről a diktatúra tiltása ellenére.
Ebből az alkalomból jelent meg ez a kis beszélgetőkönyv.
*
Ízelítő a beszélgetés témáiból:
• A családi háttér;
• A muzsikálás mennyire volt jelen a család életében?
• Mióta használják a falusi zenészek a hegedűt?
• A kontra, a csujjogatás, az éneklés;
• A Sebő Ferivel való megismerkedés;
• Az autentikus népzene keresése;
• Kapcsolat Martin György tánckutatóval;
• A Bartók együttes;
• Az első táncház;
• Utak Erdélybe, Japánba;
• A Sebő együttes;
• 1975, az első nagylemez;
• A népzenei oktatás;
• A kandidátusi disszertáció;
• 1989. Az a szép piros hajnal, egyetlen önálló lemez;
• A Kalamajka együttes;
• Három magyarországi kandidátus muzsikál egy széki lagziban;
• A Táncház Archívum szerepe;
• A nemzetközi elismerés, a táncház módszer sikeressége;
• A PG Csoport;
• A táncház sorsa és jövője;
*
A „Meg Kell a Búzának Érni” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik azt szeretnék részletesebben is megismerni, hogy Halmos Béla népzenésszel miről beszélgetett Abrakovits Endre.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.