Vőfély história
Kinda István
Egy évszázados vőfélykönyv Középajtáról
Könyv
Tortoma kiadó, 2012
Tortoma kiadó, 2012
ISBN 9786069308035
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 1 500 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 1 500 Ft
Leírás
Középajta (románul Aita Medie) falu Romániában, Kovászna megyében. Közigazgatásilag Nagyajtához tartozik. Lakosainak száma 1992-ben 864, ebből 780 magyar nemzetiségű volt.
Fekvését tekintve Brassótól 36 km-re északra, Sepsiszentgyörgytől 19 km-re északnyugatra, az Ajta patak partján, egy szűk völgyben, a Baróti-hegység lábánál terül el.
A falu körüli bükk- és tölgyerdőnek öt része van: Kakas árnyéka, Aranyos patak, Gál Estány, Pisztrángos ága és Várhegy. A területükön több gyógyvízforrás is feltör.
Középajtáról az első írásos emlék 1459-ből származik, az akkori megnevezése az eredeti írásmód szerint Kewzeopajta. 1567-ben Felaytha néven említik, a faluban ekkor 53 porta volt.
A középajtai birtokok a miklósvári Kálnoky grófi család tulajdonai voltak, aki jobbágyokat telepített a falu felső részébe. Közigazgatási szempontból Miklósvárszékhez tartozott.
1914-ben Középajtának 1473 lakosa volt, és 1471 vallotta magát magyarnak. Vallási felekezet szerint: 35 római katolikus, 1218 református, 169 ortodox és 35 unitárius vallást gyakorolt.
*
A „Vőfély história” egy különleges olvasmány. A 2012-ben kiadott kis könyv alapjául szolgáló kéziratos könyvecske első verseit 111 évvel korábban, 1901. november 21-én, utolsó darabját 1939. május 1-jén vetették papírra a fenti településen, Erdélyben, az erdővidéki Középajtán.
A kézirat a lakodalmi költészet vőfélyrigmusait tartalmazza, azokat a leggyakoribb verseket, amelyek szükségesek és elegendőek voltak egy falusi lakodalom vőfély általi levezetéséhez. A fiatal pár, a menyasszony és a vőlegény búcsúzkodásának versei mellett megtaláljuk a lakodalmi étkek beajánlásnak tréfás szövegeit (Asztalterítéskor, Levesről, Húsról), illetve a lakodalom egyes eseményeinek kommentárjait (Kárlátnivaló meghívás, Főkötőről, Borbevitelkor).
A több évszázad verselői hagyományát, életszemléletét, erkölcsi tanítását tükröző vőfélyversek a népi írásbeliség egyik legkorábbi és legnépszerűbb műfajának a termékei.
A középajtai esküvőkre hagyományosan kedden, esetleg csütörtökön került sor. A lakodalmi mulatságot két helyszínen, külön a lányos és külön a fiús háznál, egy időben tartották. A rokonságból válogatott fiatal legények a verses rigmusaikkal sorra járták a meghívandó násznép házait. A lakodalom fő „tisztségviselője” a vőfély volt, aki kézben tartotta és irányította a lakodalom eseményeit.
Az ünnepi asztalra kerülő étkekhez szokás szerint a meghívottak is hozzájárultak, szárnyast, zöldséget, lisztet, zsírt vittek a konyhára.
Ez a könyvecske Gyenge András által 1901-ben megkezdett könyv teljes tartalmát betűhű átírásban közli, hogy valamelyest visszaadhassa a primér szöveg eredeti hangulatát. Az illusztráló fényképek és a digitalizált kézirat oldalak vizuálisan is hangulatosabbá teszik a kiadványt.
*
A „Vőfély História” című eme kiadványt a lakodalmi költészet vőfélyrigmusai, a több évszázad verselői hagyományát, életszemléletét, erkölcsi tanítását tükröző középajtai vőfélyversek, a népi írásbeliség egyik legkorábbi és legnépszerűbb műfajának darabjai iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Fekvését tekintve Brassótól 36 km-re északra, Sepsiszentgyörgytől 19 km-re északnyugatra, az Ajta patak partján, egy szűk völgyben, a Baróti-hegység lábánál terül el.
A falu körüli bükk- és tölgyerdőnek öt része van: Kakas árnyéka, Aranyos patak, Gál Estány, Pisztrángos ága és Várhegy. A területükön több gyógyvízforrás is feltör.
Középajtáról az első írásos emlék 1459-ből származik, az akkori megnevezése az eredeti írásmód szerint Kewzeopajta. 1567-ben Felaytha néven említik, a faluban ekkor 53 porta volt.
A középajtai birtokok a miklósvári Kálnoky grófi család tulajdonai voltak, aki jobbágyokat telepített a falu felső részébe. Közigazgatási szempontból Miklósvárszékhez tartozott.
1914-ben Középajtának 1473 lakosa volt, és 1471 vallotta magát magyarnak. Vallási felekezet szerint: 35 római katolikus, 1218 református, 169 ortodox és 35 unitárius vallást gyakorolt.
*
A „Vőfély história” egy különleges olvasmány. A 2012-ben kiadott kis könyv alapjául szolgáló kéziratos könyvecske első verseit 111 évvel korábban, 1901. november 21-én, utolsó darabját 1939. május 1-jén vetették papírra a fenti településen, Erdélyben, az erdővidéki Középajtán.
A kézirat a lakodalmi költészet vőfélyrigmusait tartalmazza, azokat a leggyakoribb verseket, amelyek szükségesek és elegendőek voltak egy falusi lakodalom vőfély általi levezetéséhez. A fiatal pár, a menyasszony és a vőlegény búcsúzkodásának versei mellett megtaláljuk a lakodalmi étkek beajánlásnak tréfás szövegeit (Asztalterítéskor, Levesről, Húsról), illetve a lakodalom egyes eseményeinek kommentárjait (Kárlátnivaló meghívás, Főkötőről, Borbevitelkor).
A több évszázad verselői hagyományát, életszemléletét, erkölcsi tanítását tükröző vőfélyversek a népi írásbeliség egyik legkorábbi és legnépszerűbb műfajának a termékei.
A középajtai esküvőkre hagyományosan kedden, esetleg csütörtökön került sor. A lakodalmi mulatságot két helyszínen, külön a lányos és külön a fiús háznál, egy időben tartották. A rokonságból válogatott fiatal legények a verses rigmusaikkal sorra járták a meghívandó násznép házait. A lakodalom fő „tisztségviselője” a vőfély volt, aki kézben tartotta és irányította a lakodalom eseményeit.
Az ünnepi asztalra kerülő étkekhez szokás szerint a meghívottak is hozzájárultak, szárnyast, zöldséget, lisztet, zsírt vittek a konyhára.
Ez a könyvecske Gyenge András által 1901-ben megkezdett könyv teljes tartalmát betűhű átírásban közli, hogy valamelyest visszaadhassa a primér szöveg eredeti hangulatát. Az illusztráló fényképek és a digitalizált kézirat oldalak vizuálisan is hangulatosabbá teszik a kiadványt.
*
A „Vőfély História” című eme kiadványt a lakodalmi költészet vőfélyrigmusai, a több évszázad verselői hagyományát, életszemléletét, erkölcsi tanítását tükröző középajtai vőfélyversek, a népi írásbeliség egyik legkorábbi és legnépszerűbb műfajának darabjai iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.